Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Ősszel is lesz HWSW free! Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.

A magyar vállalatok támogatják a szoftverszabadalmakat

Bodnár Ádám, 2005. június 30. 10:07
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) sajtókerekasztal-beszélgetésen ismertette a számítógéppel megvalósított találmányokkal (szoftverszabadalmakkal) kapcsolatos álláspontját.

hirdetés
[HWSW] A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) sajtókerekasztal-beszélgetésen ismertette a "számítógéppel megvalósított találmányokkal" (szoftverszabadalmakkal) kapcsolatos álláspontját.

Szabadalmaztatható-e önmagában egy szoftver?

Az irányelv kimondja, hogy egy számítógépen futtatott szoftver működése során készített találmány kizárólag akkor kaphat szabadalmi védettséget, ha az olyan műszaki hozzájárulást tartalmaz, mely az adott terület ismerői számára nem magától értetődő vagy nyilvánvaló. (Nem kell tehát attól tartani, hogy a Microsoft szabadalmaztatja a duplaklikket.) A tervezet világossá teszi, hogy egy algoritmus, tárgykód, forráskód, üzleti módszer, matematikai eljárás, szabály, esztétikai alkotás, adatrögzítés, program vagy szoftver-minőségű találmány önmagában nem képezheti a szabadalom tárgyát.

A direktíva egyértelműen kimondja továbbá, hogy a számítógépes program csakis akkor szabadalmazható, ha az a számítógépre telepítve és azon futtatva "műszaki hatást" eredményez. A műszaki hatás mellett, a találmánynak iparilag alkalmazhatónak kell lennie és feltalálói munkán kell alapulnia. Összességében tehát egy számítógépes program önmagában nem szabadalmaztatható, azonban szabadalmi oltalom alá eshet egy műszaki termék, például egy mobiltelefon vagy egy tévékészülék szoftvere. Eddig az ilyen szoftverek nem voltak szabadalmaztathatóak, kizárólag a szerzői jog védte azokat.

Támogatják

A szervezet támogatja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos direktívatervezetét, szerintük ugyanis ez jelentősen előrelendítené az innovációt, ezáltal a magyarországi vállalatok versenyképességét. Az NVMT képviselője rámutatott, hogy az Egyesült Államokban vagy a gyorsan fejlődő ázsiai országokban már régóta szabadalmaztathatók a számítógéppel megvalósított találmányok, Európa számára tehát kulcsfontosságú az ezzel kapcsolatos jogszabály elfogadása, ugyanis ez megakadályozná a végzetes lemaradást a "tudásversenyben".

Az ellenzők érvei
A tervezetet ellenzők legnagyobb félelme, hogy a vállalatok elkezdenének szoftvereket, algoritmusokat, üzleti módszereket szabadalmaztatni, azonban az irányelvjavaslat ezek szabadalmaztathatóságát kategorikusan kizárja, mint ahogy a jelenlegi európai joggyakorlat is. A direktívatervezet kimondja, hogy szoftver csak akkor szabadalmaztatható, ha az szerves része egy találmánynak.

Az NVMT megbízásából a GKIeNET piackutató és tanácsadó cég készített egy felmérést a hazai informatikai vállalatok körében. A GKIeNET összesen 100 informatikai kis- és középvállalatot, illetve 31 nagyvállalatot kérdezett a szoftverszabadalmakról. Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai cégek igen tájékozatlanok a direktívatervezettel kapcsolatban, mindazonáltal a támogatók aránya (46%) nagyobb az ellenzőkénél (20%).

A GKIeNET felmérése szerint a hazai szoftvercégek mintegy fele nem érzi magát érintettnek a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos direktívatervezet kapcsán. Azok a vállalatok közül, amelyek várhatóan érintettek lesznek, a pozitív és negatív hatásokra számítók száma közel egyező. A negatív hatásra számító cégek bevétele a 10 főnél többet foglalkoztató szoftvervállalatok összbevételének mintegy 20 százalékát teszi ki.

Enyhe pozitív hatás

A negatívan érintettek a direktívatervezet elfogadása esetén 35 százalékos bevétel-csökkenésre számítanak, a pozitív hatással számolók azonban 20 százalékos növekedést várnak, így összességében a szektor teljes árbevétele mintegy 5-6 milliárd forinttal csökkenhet. A felmérés másik eredménye, hogy a negatív hatásra számítók 3-4 fő elbocsátásával számolnak a következő 3 év során, míg a direktívatervezetet pozitívan megítélők 4-5 fő felvételével, így a szektor által foglalkoztatott állomány 3 év alatt mintegy 3-400 fővel növekedni fog.

Az összes céget figyelembe véve a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos direktívatervezetet támogatók száma és gazdasági súlya is nagyobb az ellenzőknél. "A jogszabálytervezet összességében neutrális, enyhe pozitív hatással fog járni a vizsgált magyarországi kis és közepes szoftvercégek működésére" -- összegzi a GKIeNET. A tanulmány rámutat azonban, hogy a számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatos direktíva nem csak a szoftvercégeket, hanem más ágazatokat, például az elektronika vagy a gépgyártás, műszergyártás területén működő vállalatokat is érint.

Véleménye van?

Alkalmazott AI meetup és agilis fejlesztői meetup a módszertanok dzsungeléből, szeptember 24-25-én.