Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Diákok is beleszólnak az új Microsoft Office tervezésébe

Budai Péter, 2005. június 22. 09:24
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Microsoft az Office és az infomunkás megoldások jövőjének tervezésekor a lehető legtöbb véleményt összegyűjti, mielőtt a tényleges szoftvertervezéshez hozzákezdene. Ennek egyik első állomása a héten megrendezésre kerülő, diákokból és a Microsoft szakembereiből álló bizottság ülése, akik a 10 év múlva várható trendekről és elvárásokról beszélgetnek.

[HWSW] A Microsoft az Office és az infomunkás megoldások jövőjének tervezésekor a lehető legtöbb véleményt összegyűjti, mielőtt a tényleges szoftvertervezéshez hozzákezdene. Ennek egyik első állomása a héten megrendezésre kerülő, diákokból és a Microsoft szakembereiből álló bizottság ülése, akik a 10 év múlva várható trendekről és elvárásokról beszélgetnek.

Bizottság a jövő infomunkás megoldásaiért

A bizottság -- ami az Office Information Worker Board of the Future nevet kapta -- munkájában tizenkét diák vesz részt, akik a világ minden táját képviselik. A résztvevők maguk jelentkeztek a programra, és a Microsoft különféle szempontok alapján -- kutatási terület, tapasztalat, érdeklődési kör -- választotta ki azt a tizenkét diákot, akik meghatározó szerepet játszhatnak a következő évtized technológiáinak tervezésében.

A csoport munkájáról a keddi, sajtó bevonásával rendezett kerekasztal-beszélgetésen tudtunk meg többet. A beszélgetésen három diák is részt vett: Sofya Mezhorina Oroszországból, Varun Sunderraman Indiából és Abdulrahman I. Tarbzouni Szaúd-Arábiából, valamint a Microsoft képviseletében Daniel Rasmus, az infomunkás csoport új piacokért felelős vezetője, Wolfgang Ebermann, az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régió infomunkás divíziójának vezetője és Pozsony Balázs, a Microsoft Magyarország infomunkás és Windows termékmenedzsere. A beszélgetés során a moderátor szerepét Tom Austin, a Gartner alelnöke töltötte be.

A bizottság feladatai közé tartozott egy nemrég készített közvélemény-kutatás kiértékelése, amiből következtetéseket vontak le a fiatalabb generáció munkastílusáról, valamint az információval kapcsolatos viszonyukról. Emellett a 12 diák három csoportra szakadva folytatta a munkát, és három eltérő témakörben kerestek választ a jelen és a közeli jövő kérdéseire.

Három kutatási terület

Az első csoport az egyének szerepét, és az információ rájuk gyakorolt hatását kutatta. Elsődleges problémának azt érezték, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy meghúzza a határt a munka és a magánélete között. Ennek eszközeként az információ szervezésének javítását és azok priorizálását nevezték meg. A kutatások alapján arra jutottak továbbá, hogy a személyes megbeszéléseket mind a mai napig nem tudja helyettesíteni az elektronikus kommunikáció, tehát a kettő egymást kiegészítve kell hogy működjön a továbbiakban is. Az eredmények alapján az is elmondható, hogy a videokonferenciák sem tartoznak a legkedveltebb kommunikációs módszerek közé.

A második, négy diákból álló csapat az informatika szociális hatásait vizsgálta, hogyan hat az a társadalomra, és a különböző generációkra. Itt a központi kérdés a felnőttek informatikai képzése és a fiatalok tanítása volt, valamint az a kulturális és munkakörnyezet-változás, ami az információ tömeges használatával megjelent. A diákok szerint ugyancsak jelentős problémát jelent manapság, hogy nem mindenki férhet hozzá az internethez és ezáltal az információhoz -- véleményük szerint az információt ugyanúgy kellene kezelni, mint a mindennapi élethez szükséges erőforrásokat, mint például a vizet vagy az elektromosságot.

Fontosnak tartották a blogok és a fórumok közösségszervező erejét, és az azonnali üzenetküldő hálózatok segítségével felgyorsult elektronikus kommunikációt is. Megállapították, hogy az emberek többsége hajlandó feláldozni saját szabadidejéből is, ha azzal a közösség számára értéket állíthat elő, vagy saját fejlődését segítheti elő. A mai vállalatokról az az álláspontjuk, hogy az esetek többségében nem használják ki alkalmazottaik lehetőségeit és képességeit, akik ezáltal hosszabb távon gyakran letörtté, fásulttá válnak -- ez azonban inkább a kutatásban megkérdezett diákokra és a kezdő szakemberekre jellemző.

A harmadik mini-bizottság az infomunkás megoldások technikai oldalával foglalkozott. Célul tűzték ki a kicsit elvontnak hangzó egységes, univerzális felhasználói felületet, amin keresztül valamennyi, ma még különálló alkalmazás egyszerre lenne használható. Szerintük a jövő afelé mutat, hogy az infomunkások feladatokkal és nem egyes alkalmazásokkal akarnak foglalkozni.

Mi várható a közeljövőben?

A Microsoft szakemberei az Office termékcsalád következő generációjáról is beszéltek, azonban túl sok újdonságot nem sikerült kiszedni belőlük. A legfontosabb újdonságok között említhető, hogy a következő évtizedben a Windows infrastruktúrájának részévé fog válni az információ-alapú folyamatszervezés és automatizáció a Windows Workflow Services képében, ami a vállalatoknak szánt BizTalk képességeinek egy részét juttatja majd el a mindennapok embere számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy a rendelkezésre álló adatokat és alkalmazásokat mindenki úgy kösse össze, ahogy számára az a leghatékonyabb.

Megerősítést nyert az is, hogy az Office 12-ben lesznek új szerverkomponensek, amik szintén az automatizációban és a komplikáltabb számítások gyorsabb elvégzésében vesznek majd részt. A nemrég bejelentett XML-alapú fájlformátum az alkalmazások azonnali integrációjában játszik kiemelt szerepet. A Groove felvásárlása következtében pedig a csoportok közti kommunikáció a jelenlegi e-mail központú megoldásokról sokkal inkább a közös munkaterületek kialakítása felé fog eltolódni.