Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az AMD nyilvánosságra hozta Pacifica virtualizációs technológiájának részleteit

Bodnár Ádám, 2005. május 30. 12:53
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az AMD a múlt héten tette közzé Pacifica kódnevű virtualizációs technológiájának részleteit. A Pacifica technológiát alkalmazó, szerverekbe és asztali gépekbe szánt AMD processzorok 2006 első félévében lesznek elérhetők.

[HWSW] Az AMD a múlt héten tette közzé Pacifica kódnevű virtualizációs technológiájának részleteit. A Pacifica technológiát alkalmazó, szerverekbe és asztali gépekbe szánt AMD processzorok 2006 első félévében lesznek elérhetők.

A processzorokba épített virtualizációs technológiák lehetővé teszik több operációs rendszer egyidejű futtatását, lényegében a számítógép egyszerre több, egymástól teljesen független rendszernek "látszik". Ezek a virtuális processzorok egymástól teljesen elszigetelten működnek, vagyis például az egyiknek az újraindítása nem érinti a többi virtuális processzort.

Eltérő megoldások

A Pacificáról kiadott dokumentumok tanúsága szerint az AMD megoldása nagyban hasonlít az Intel Vanderpool technológiájára, azonban számos ponton eltér attól -- mondta Gordon Haff, az Illuminata elemzője. Ez egyben azt is jelenti, hogy a virtualizációs szoftvereket fejlesztő cégeknek -- Microsoft, VMware, XenSource -- mind az AMD, mind pedig az Intel megoldására külön-külön optimalizálni kell termékeiket.

Az Intel a tavaly őszi Indel Developer Forumon mutatta be először a nagyközönségnek, mire képes a Vanderpool. A kiállított számítógépben egy Vanderpool technológiával felvértezett processzor kapott helyet, a rendszeren egy időben, párhuzamosan összesen négy operációs rendszer -- három Windows XP és egy Red Hat Linux -- futott, amelyek összesen mintegy 10 alkalmazást szolgáltak ki. Az Intel ígérete szerint a Vaderpoolt támogató processzorok még az idén bemutatkoznak a piacon.

Mire jó a virtualizáció?

A virtualizáció elsősorban vállalati környezetben lehet hasznos: a felhasználók többféle alkalmazása többféle operációs rendszeren futhat, például egy mérnöki munkaállomáson a tervezőszoftverek Linuxon, a webböngésző és a dokumentációt kezelő irodai szoftver pedig Windowson. A virtualizáció megkönnyíti az informatikai vezetők dolgát is, hiszen segítségével minden számítógép "kettéosztható" és anélkül elvégezhetők rajta távolról a különféle szoftverkarbantartási feladatok, hogy a felhasználónak meg kellene szakítania a munkáját.

Szerverek esetében a virtualizáció szinte kézenfekvő, hiszen így egy gépen több operációs rendszer és több alkalmazás futtatható párhuzamosan. A virtualizáció természetesen az otthoni gépeken is hasznos lehet, a fogyasztók például külön virtuális rendszert hozhatnak létre a játékok futtatására, egy másikat pedig a fotószerkesztésre, videózásra.