Szerző: Bodnár Ádám

2005. május 19. 11:29

Új elnök-vezérigazgató irányítja az Intelt

Paul Otellini
Paul Otellini
[HWSW] Az Intel részvényeseinek tegnapi közgyűlésén formálisan is megtörténtek azok a vezetői változások, amelyekről már hónapokkal ezelőtt hírt adtunk. Paul Otellinit, a vállalat elnökét és operatív igazgatóját választották meg elnök-vezérigazgatóvá, az eddigi elnök-vezérigazgató, Craig Barrett pedig az igazgatótanács elnöke lett. A tanács eddigi elnöke, a magyar származású Andy Grove mostantól nem vesz részt közvetlenül az Intel irányításában, azonban tanácsadóként továbbra is segíti a chipgyártó munkáját.

Új szelek fújnak

Paul Otellini az ötödik elnök-vezérigazgató az Intel történetében; kinevezésének pikantériája, hogy ő az első elnök-vezérigazgató az Intelnél, aki nem rendelkezik mérnöki diplomával, ő ugyanis a kaliforniai Berkeley egyetem pénzügyi szakán végzett. Mindazonáltal Otellini igazi "hivatásos", már 31 éve szolgál a vállalatnál. Mielőtt csatlakozott volna az Intelhez, Otellini többek között az AMD és a Fairchild Semiconductor állásajánlatát is elutasította.

Az Intel elnök-vezérigazgatói
Robert Noyce (1968-1975)
Gordon Moore (1975-1987)
Andy Grove (1987-1998)
Craig Barrett (1998-2005)
Paul Otellini (2005-)

Paul Otellini hangsúlyozta, hogy nem tervez jelentős változásokat a vállalati kultúrában, vagy a stratégiában. Noha az általa bevezetett megközelítés szerint a jövőben az Intel tevékenysége több chipből álló platformok köré fog csoportosulni, ezen platformok legfontosabb eleme továbbra is a processzorok maradnak. A hírek szerint a cég hamarosan két vadonatúj platformot mutat be, üzleti és otthoni PC-k számára.

Az új elnök-vezérigazgató szerint az Intel előtt álló két legfontosabb kihívás a fejlődő piacok meghódítása, valamint az egészségügyben való megjelenés lesz. Ami a fejlődő piacokoat illeti, ma már a PC-eladások 38 százaléka ezekben az országokban koncentrálódik, látható tehát, hogy egyetlen piaci szereplő sem hagyhatja figyelmen kívül az itt megjelenő igényeket. "Rájöttünk, hogy nem a legjobb recept az amerikai piacra tervezett termékeket itt értékesíteni" -- mondta Otellini. Az Intel vezetője szerint vállalata jelenleg is számos olyan terméket fejleszt, amelyek kifejezetten ezen piacok igényeihez igazodnak.

Az egészségügy szintén nagy lehetőségeket rejteget az Intel számára, a vállalat pedig kettős megközelítést próbál alkalmazni e területen. Az egyik keretén belül hagyományos számítástechnikai eszközökkel, PC-kkel, notebookokkal szerelnék fel a kórházakat annak érdekében, hogy gyorsítsák az információcserét, egyszerűbbé tegyék a diagnosztizálást. A másik, sokkal izgalmasabbnak tűnő terület a nanoáramköröké, a biotechnológiáé, ahol az Intel kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai potenciálja lehet a siker kulcsa.

A Barrett-éra

Noha Barrett ezentúl az igazgatótanács elnökeként folytatja munkáját az Intelnél, a neve által fémjelzett korszak a vállalat történetében szerdán véget ért. Barrett irányítása alatt az Intel tevékenységét végig egyfajta kettősség jelezte, a nagy sikerek mellett nem egyszer nagy kudarcok, botlások is jellemzőek voltak a vállalatra. Barrett irányítása alatt a cég több piacon is megpróbált megjelenni, több-kevesebb sikerrel.

Az egyik ilyen például a szerverpiac, ahol a vállalat korábban elhanyagolható részesedéssel rendelkezett, a Barrett vezetése alatt megjelent Xeon azonban jelentősen átformálta a piacot és ma már a világszerte eladott kiszolgálók négyötöde Intel chipre épül. A HP-val együtt megálmodott Itanium azonban korántsem ekkora siker, évekkel a bemutatása után még mindig nem hozza a tőle elvárt eredményeket.

Szintén Barrett nevéhez köthető, noha már Otellini keze nyomát is magán viseli a noteszgépekbe kifejlesztett platform, a Centrino, amely 2003-as megjelenése óta az Intel egyik legnagyobb sikertörténete. A vezeték nélküli hálózati vezérlőt tartalmazó chipkészlet népszerű a PC-gyártók és a fogyasztók körében is. Otellini szerint a Centrino az elmúlt két évben 5 milliárd dollár bruttó nyereséget termelt az Intelnek.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról