Szerző: Budai Péter

2005. április 7. 08:59

Az IBM, a Nokia és a Red Hat az Európai Unió mellé állt a Microsoft elleni szankciók ügyében

[BetaNews/HWSW] Egy technológia-lobbista csoport az IBM, a Nokia és a Red Hat támogatásával a háta mögött részt kíván venni az Európai Bizottság Microsoft ellen irányuló tevékenységeiben. Az European Committee for Interoperable Systems (ECIS, Együttműködő Rendszerek Európai Bizottsága) célja -- saját bevallásuk szerint -- hogy megmutassák, vannak, akik továbbra is támogatják az Európai Unió Microsoft ellenes anti-tröszt megmozdulásait.

[BetaNews/HWSW] Egy technológia-lobbista csoport az IBM, a Nokia és a Red Hat támogatásával a háta mögött részt kíván venni az Európai Bizottság Microsoft ellen irányuló tevékenységeiben. Az European Committee for Interoperable Systems (ECIS, Együttműködő Rendszerek Európai Bizottsága) célja -- saját bevallásuk szerint -- hogy megmutassák, vannak, akik továbbra is támogatják az Európai Unió Microsoft ellenes anti-tröszt megmozdulásait.

A RealNetworks és az Oracle mellé mások is felsorakoznak

Az ECIS tagjai között előkelő helyen találhatjuk a RealNetworksöt és a Oracle-t; legújabb akciójuk során arra kérték az Európai Elsőfokú Bíróságot, hogy cáfolja meg a Microsoft azon állítását, miszerint a technológiai cégek nem támogatják a Bizottság döntését, és a vele járó büntetéseket sem tartják jogosnak.

Az Európai Uniót kezdetben támogatók egy része mára már elhatárolta magát a Microsoft elleni eljárástól, ezért jogosnak tűnt az az állítás a szoftveróriás részéről, hogy egyedül az EU száll szembe nézeteivel. Az ECIS közbelépésével azonban ismét változik a felállás, sőt a szervezet azt állítja, hogy a Microsoft "felvásárolja" az EU támogatóit, és hogy egyes technológiai cégek igenis támogatják az Európai Unió erőfeszítéseit.

Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt úgy találta, hogy a Microsoft visszaélt piaci helyzetével, és a akadályozta szabad versenyhelyzetet a szoftver-szegmensben; ennek a döntésnek az eredményeképpen a Microsoftnak 497 millió eurós büntetést kellett megfizetnie az Európai Uniónak. Ezen felül az EU azt is kijelentette, hogy a szoftvergyártónak ki kell adnia a Windows XP médialejátszótól mentes változatát. Ez meg is történt, a szoftvert Windows XP N (az N a Not Including Windows Media Player helyett áll) néven lehet megvásárolni, az eredetivel megegyező áron. A nevet az EU választotta ki, miután nem volt elégedett a Microsoft által felvázolt lehetséges alternatívákkal, mint amilyen például a "Reduced Media Edition" is volt.

Kinek és miért kell Windows XP N?

A lépés hátterében az áll, hogy az EU szerint a Windows Media Player különálló termék, ellentétben azzal, ahogy a Microsoft kommunikálja azt, mint az operációs rendszer szerves része. Az Európai Unió döntése értelmében a Windows Media Player jelenléte a Windows XP-ben termékkapcsolásnak minősül, ami a hasonló termékeket gyártó vállalatok versenyhelyzetét jelentősen rontja. Itt jön be a képbe a RealNetworks, akik elsőként kifogást emeltek a Media Player ellen.

Az EU azt is kikötötte, hogy a Microsoftnak lehetővé kell tennie a konkurensek számára, hogy elérhessék szerver operációs rendszere forráskódjának azon részeit, amik az arra építendő további szervertermékek lehető legjobb minőségű és teljesítményű előállításához szükségesek. Sok támadás érte a vállalatot, hogy saját szervertermékei azért lehetnek jobbak a konkurenseknél, mert nem teszik elérhetővé a legoptimálisabb API-kat a nem Microsoft termékek számára. Az Oracle érintettsége az ECIS-ben innen eredeztethető, valamint azt is biztosan nehezményezték, hogy a Microsoft nem állt ki mellettük a PeopleSoft felvásárlása körüli hercehurcában.

A Windows XP N iránti kereslet gyakorlatilag elhanyagolható, ennek oka nyilván abban keresendő, hogy egy fillérrel sem olcsóbb a Media Playert tartalmazó operációs rendszernél, azonban erre a konstrukcióra az Európai Unió lehetőséget adott. Egyedül a termék nevével nem lehet kedvezővé tenni egy szoftvert a vásárlók számára. Ennek figyelembevételével kérdéses, milyen gyakorlati célokat szolgál az EU döntése, és pontosan kiknek is növelte ezzel a konkrét versenylehetőségeit, ha a felhasználók és a rendszerszállítók egyszerűen nem érdeklődnek egy csökkentett tudású termék iránt.

A legfrissebb fejlemények

A Microsoft hétfőn reagált az Európai vizsgálóbírók március végén küldött levelére, melyben közölték, hogy elfogadnak a Bizottság összesen 26 követeléséből 20-at. A fennmaradó, el nem fogadott követelések között szerepel a forráskód-licencelés, amivel kapcsolatban a vállalatnak még fenntartásai vannak.

"A forráskód teljes egészében nem kerül nyilvánosságra, ezáltal az információinkat továbbra is bizalmasan őrizzük" -- közölte a vállalat szóvivője. "A Bizottság tovább vizsgálja a Microsoft levelét, és még nem jutott eredményre. Egyelőre a Bizottság nem egyezett bele a Microsoft által felvázolt lehetőségek egyikébe sem" -- tudatta Jonathan Todd, az Európai Unió szóvivője.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról