Szerző: Bodnár Ádám

2005. április 1. 09:55

Az internetezők tájékozottabbak

Ma még főleg az érettségivel, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők használják otthonukban az internetet, de megindult és folyamatosan növekszik világháló elterjedtsége az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében is -- derül ki az Ariosz Kft. által az Informatikai és Hírközlési Minisztérium részére végzett kutatásból.

[HWSW] Ma még főleg az érettségivel, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők használják otthonukban az internetet, de megindult és folyamatosan növekszik világháló elterjedtsége az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében is -- derül ki az Ariosz Kft. által az Informatikai és Hírközlési Minisztérium részére végzett kutatásból.

Ma az érettségizettek több mint negyede, a diplomások fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg a szakmunkás és szakiskolás végzettségűeknek egytizede jut csak otthon internethez. A legutóbbi 1-2 évben azonban a relatíve alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok egyre nagyobb arányban jelentek meg a friss internetezők között és a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható. A következő két év során várhatóan folyamatosan csökkenni fog a társadalmi rétegek közötti különbség, és 2006 végére minden negyedik szakmunkás és szakiskolás végzettségű rendelkezni fog otthoni internet-hozzáféréssel.

Motivációs hiány

A nem internetező csoportok körében a motiváció hiánya okozza az egyik legnagyobb gondot, sokaknak nincs szüksége otthonában elérésre vagy egyáltalán nem is érdekli őket az internet. Azt azonban még a hozzáféréssel nem rendelkezők is elismerik, hogy az internetezők tájékozottabbak és hogy az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a munkában és a tanulásban.

Szerencsére a motivációs probléma már jóval kisebb, mint egy évvel ezelőtt -- tudtuk meg a Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól. A felmérésen alapuló szakértői becslés szerint a magyar lakosságnak ma már csak mintegy hatoda tekinthető kifejezetten "internetellenesnek". Az IHM szerint az ő "megtérítésükben" elsősorban a piaci szereplőknek -- a szolgáltatóknak -- kell az élen járnia, de mivel az internet terjedése a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából társadalmi érdek is, az államnak is célszerű szerepet vállalnia a tájékoztatásban, kommunikációban.

A tanulmány szerint az informatikai tudás elsajátításában és az érdeklődés felkeltésében komoly meggyőző ereje van a családnak, főleg a gyermekek kaphatnak kiemelkedő szerepet az internethasználat terjesztésében. Mára felnőtt egy "sulinetes" generáció, és számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők felzárkózásának előmozdítói. A kutatásból az is kiderült, hogy az internethasználók leginkább a közvetlen családtagjaik és barátaik körében népszerűsítik az internetet.

Az IHM kampánnyal kívánja felhívni például a lakosság figyelmét az eMagyarország Program keretében létesült eMagyarország pontokra, illetve az interneten található hasznos tartalmakra. A minisztérium emellett rendezvényekkel ("Szélessáv napja"), szélessávú e-learning tananyagokkal is elő kívánja segíteni az internet és a szélessáv használatának terjedését -- tájékoztatta lapunkat a szervezet sajtóosztálya.

A kormányzat támogatná az internetezés árát

A kutatás rávilágított arra is, hogy az állami szerepvállalást elvárja a lakosság, elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internetelőfizetőket támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de sokan fontosnak tartják az internetes képzés támogatását is.

Hogy az internetezők direkt támogatása hogyan valósulhat meg, megvalósulhat-e egyáltalán, az egyelőre még nem biztos, az Európai Unió politikája a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban meglehetősen szigorú. Az IHM szerint ayonban már ma is léteznek támogatások, kedvezmények, bár ezeket csak kevesen veszik igénybe, a kutatás szerint az otthoni internetezők több mint négyötöde még a sulinetes adókedvezménnyel sem élt.

A napokon belül elkészülő és társadalmi vitára kerülő Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS 2005) készítői felvetették, hogy a létező adókedvezmények és támogatási programok mellett érdemes volna megvizsgálani a szélessávú internethozzáférés átmeneti, degresszíven csökkenő mértékű direkt ártámogatásának lehetőségét, amíg a szélessávú internet bruttó havi díjai nem érik el a felmérés szerint várhatóan a kereslet nagymértékű növekedését eredményező 5-6 ezer forintos sávot.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról