Linuxos metszet 2004-ből

[ComputerWorld/HWSW] Az idei év egyik slágertémája vitathatatlanul a szabad szoftverek, de főleg a Linux térnyerése volt. A következőkben megpróbálunk bepillantást engedni, hogy nagy léptékben mi történt Linux fronton 2004-ben.

Jelzőfények

Katasztrofális utolsó negyedévet zárt az informatikai ipar új közellensége, az SCO Group. A Microsoft által támogatott Linux-ellenes hadjáratáról hírhedtté vált amerikai vállalat negyedik negyedéves forgalma több mint 58 százalékkal, az egész pénzügyi évet tekintve pedig majdnem 46 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi 3,4 millió dolláros profit után az október 31-én zárult 2004-es pénzügyi évben 28,6 millió dolláros veszteséget produkált. A cég továbbra is kitart amellett, hogy a megváltást az IBM elleni ötmilliárdos per fogja elhozni.

A forgalom csökkenéséért főként a UNIX-licencekből származó, korábban tízmilliós tételeket képező bevétel gyakorlatilag teljes lenullázódása felel, míg a veszteségeket a Linux elleni kiterjedt jogi hadviselés tornyosítja az egekig. A körülmények ellenére az elnök-vezér Darl McBride töretlen optimizmusának adott hangot. Elmondta, hogy biztos benne, jövőre nyereséget fog termelni vállalata a UNIX-szal kapcsolatos licencekből és szolgáltatásokból, míg 2005 decemberi hatállyal a Boies, Schiller & Flexner, New York állambeli ügyvédi iroda átvállalja a jogi kiadások fedezetét, amiért cserébe az az esetleges kártérítés 20-30 százalékát kaphatja meg.

A vállalati felhasználók elbizonytalanításának eddigi totális hatástalanságát jelzi a linuxos vállalatok egyik szimbólumának számító amerikai Red Hat. A céges ügyfelek számára különféle Linux-alapú operációs rendszereket szállító vállalat meredeken emelkedő forgalomról és szárnyaló nyereségről számolt be. A harmadik negyedéves forgalom 55 százalékkal (50,9 millió dollár), a nyereség 155 százalékkal emelkedett (10,8 millió dollár), ami főként a szoftver-előfizetések 80 százalékos növekedésének (39,2 millió dollár) köszönhető. A Red Hat Enterprise Linuxnak immár több mint 130 ezer előfizetője van.

Kedvelt kiszolgálás

A ComputerWorld által év közben megkérdezett döntéshozók válaszai alapján a vállalatok több mint harmada növelni tervezi a Linux felhasználását. A következő évben ez a trend várhatóan csak tovább erősödik majd, ahogyan a Linux-platform méretének duzzadása egyre többeket vonz majd és idővel egyre elfogadottabbá válik a vállalatok körében. A szabad forrású operációs rendszer a közeljövőben a kiszolgálók körében hódít majd: a Linuxot futtató szerverek forgalma az utóbbi két negyedévben 48,9 és 42,6 százalékkal dagadt, ami egyértelműen felülmúlja a Windowsok és a UNIX-ok szereplését.

A szerverek mellett a Linuxnak a szervezeti PC-parkoknál is van esélye ott, ahol gazdaságossági indokok miatt a szoftver-infrastruktúra racionalizálása, illetve homogenizációja mellett döntenek. Az IBM korábban azt ígérte, hogy mostanra 300 ezer dolgozójából már 40 ezer Linuxot fog használni. Az év során Európa-szerte több nagyváros (Münchenben 14 ezer PC, Bergenben 50 ezer felhasználó) is jelzésértékű bejelentést tett, miszerint informatikai rendszereiket linuxos alapokra helyezik, leváltva a többnyire windowsos és UNIX-os szoftvereket. "A döntésünk jelzésként szolgálhat más közösségek felé. A Microsoft a tavalyi év és az előző hónapok során mutatott reakciója bizonyítja ezt" -- mondta Christine Strobl müncheni tanácstag.

Hazánkban Bérbaltavár (692 lakos), Győrszemere (2928) és Nagycserkesz (1910) jelentette be, hogy a Polgármesteri Hivatalokban nyár óta Linuxot használnak a mindennapi ügyvitelben. A nemzetközi és hazai példákat követve Székesfehérváron is felmerült a szabad szoftverek használatának lehetősége -- tájékoztatott Regőczi Miklós kommunikációs és informatikai tanácsnok.

Szabad szoftver -- szabad Kelet

Tavasszal Dél-Korea, Japán és Kína egy pekingi trilaterális csúcstalálkozón többek között egy Linux-alapú, szabványosított operációs rendszer közös kifejlesztését tűzte ki célul. A felek emellett kinyilvánították azon -- eddig sem titkolt -- szándékukat, hogy kormányzati hivatalaikban előnyben fogják részesíteni a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető szoftvert a Windowszal szemben, mellyel véleményük szerint a Microsoft el próbálja nyomni a versenytársakat. A döntés része a távol-keleti államok azon szándékának, hogy csökkentsék technológiai függőségüket.

Megegyeztek tovább abban is, hogy az üzleti élet szereplői számára fórumot hoznak létre, melynek segítségével a magántőke is bekapcsolódhat a fejlesztésekbe és az üzleti szféra felé promotálhatják az eredményeket, irányvonalakat. A fejlesztésekhez komoly szellemi és pénzbeli tőke csatlakozott már eddig is: Hitachi, NTT Data, Fujitsu, IBM Japan, NEC, Nomura Research Institute, és a Matsushita Electric.

Tünetmentesen

A Microsoft eközben természetesen nem tétlen, eszközök átfogó tárházával próbálja a Linux terjedését lassítani. Kezdve az agresszív reklámoktól és nagyobb szervezeteknek kínált hatalmas árengedményektől a jogi és érzelmi megfélemlítő taktikán és butított Windows XP Starter Editionön át az alkalmazkodásig mindent bevet, hogy megvédje piaci pozícióit, vagy hogy újabbakat szerezzen.

Pénzügyi eredményeire eddig nem sok kimutatható hatással volt Linus Torvalds gyermeke. A világ második legértékesebb vállalata akkora készpénzállományt termelt ki az elmúlt években, amekkorát még erőteljes diverzifikációs stratégiája mellett is képtelen visszaforgatni üzleti tevékenységeibe. A pénzgyár december 2-án összesen 32 milliárd dollárnyi egyszeri osztalékot fizetett, duplájára emelte a későbbi osztalékok részvényenkénti összegét, valamint a közeljövőben mintegy 30 milliárd dollárért fogja a kereskedésből visszavásárolni saját részvényeit.

Mint a kaméleon

A fogyasztók számára a Linux még sokáig kis jelentőséggel fog bírni, tömeges elterjedése egyelőre nem várható. A Linux részesedése az PC-s operációs rendszerek piacán 2-3 százalék közé tehető, az előrejelzések alapján azonban 2007-re ez az arány 6 százalékra kapaszkodhat.

A PC-k esetében mára a legnagyobb gát, hogy sokan nem akarnak időt, energiát fektetni egy másik rendszer kezelésének elsajátításába, már ha egyáltalán tudnak a Linux létezéséről. A legtöbb felhasználó nehezen vagy egyáltalán nem tolerálja a kezelői felületekben, alkalmazásokban történő legkisebb változásokat sem. Tetszik, vagy nem, de a szabad szoftvereknek, ha alkotóiknak az a céljuk, hogy minél többen használják azokat, minimalizálni kell az átállással járó idő- és tanulásbeli költségeket, problémákat. Ez csak úgy lehetséges, ha a felhasználó szinte észre sem veszi, hogy nem Windowst használ.

Szerencsére a szabad szoftverek fejlődése ebbe az irányba mutat, a fájl-kompatbilitás kérdése is megoldódni látszik, hála az OpenOffice.org lelkes fejlesztőinek. A technikai akadályok lassan, de biztosan felszámolódni látszanak. A következő lépcső az emberek tájékoztatása, tanítása lesz, melyhez vállalati és kormányzati támogatás is szükséges.