Szerző: Bodnár Ádám

2004. november 11. 12:22:29

Nem fut Itanium processzorokon a Microsoft új Windowsa

[News.com] A Microsoft jövőre megjelenő, kifejezetten fürtözött rendszerekhez szánt operációs rendszere, a Windows Server 2003 Compute Cluster Edition nem fogja támogatni az Intel Itanium processzorcsaládot, a szoftver csak a 32 és 64 bites Intel Xeon és AMD Opteron rendszereken fut. Az Itanium igen népszerű a nagy számítási teljesítményű fürtözött rendszerek körében.

A kereslet hiánya

A Microsoft szóvivője nem árulta el, pontosan mi áll a döntés hátterében, azonban utalt arra, hogy a várható kereslet miatt döntöttek így. A szóvivő azonban elmondta, hogy a döntés csak a Windows Server Compute Cluster Edition első változatára vonatkozik, és a későbbi verziók esetében a vállalat másképp is dönthet.

Az Intel szóvivője hangsúlyozta, hogy a Microsoft más termékei esetében továbbra is elkötelezett az Itanium támogatása mellett. A redmondi cégnek már régóta van Itaniumon futó Windowsa és az SQL Server adatbáziskezelő is fut az Intel csúcskategóriás, 64 bites szerverprocesszorán. Egyes elemzők azonban máris arról beszélnek, hogy a Microsoft hamarosan teljesen megszünteti az Itanium támogatását. A cég korábban az érdeklődés hiánya miatt ejtette az Alpha, MIPS és Power processzorokon futó Windows terveit.

Nem lesz komoly hatása

Az Itanium-alapú rendszerek igen népszerűek a nagy számítási teljesítményt igénylő alkalmazások futtatásakor, és a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit számba vevő Top500 listán is egyre növekvő számban vannak jelen -- immár 87 ilyet tartanak nyilván. Az Itanium-alapú, tudományos célú fürtök azonban rendszerint jóval több mint 128 processzort tartalmaznak. A Windows Server 2003 Compute Cluster Edition legfeljebb 128 processzort támogat.

A Windows Server 2003 Compute Cluster Edition inkább a fürtözött adatbázisok esetén számíthat sikerre, ezen a területen azonban az Itanium nem túl elterjedt. Szakértők rámutatnak, hogy a Microsoft döntése ugyan kedvezőtlen az Itaniumra nézve, ugyanakkor valószínűleg nem lesz komoly hatással a piacra, mivel a nagy számítási teljesítményt igénylő tudományos alkalmazásokat a felhasználók rendszerint Linuxon futtatják. A Top500 lista első tíz helyezettje közül ötön fut a szabad operációs rendszer, beleértve az első, a második és a negyedik helyezettet is.

a címlapról