Szerző: Bodnár Ádám

2004. november 4. 12:48

Pereket indítanak a filmstúdiók is

A lemezkiadók után a filmstúdiók is bíróságon vennének elégtételt azokon, akik mozibajárás és DVD-vásárlás helyett az interneten keresztül, illegálisan jutnak filmes élményekhez. Belsős források szerint az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) hónapokig vizsgálta, milyen lépéseket tehet a filmek internetes terjedése ellen, végül a jogi eljárás mellett döntött, hamarosan tehát újabb perek várhatók, ezúttal nem a zenéket, hanem a mozifilmeket megosztó internetezőkkel szemben.

A lemezkiadók után a filmstúdiók is bíróságon vennének elégtételt azokon, akik mozibajárás és DVD-vásárlás helyett az interneten keresztül, illegálisan jutnak filmes élményekhez. Belsős források szerint az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) hónapokig vizsgálta, milyen lépéseket tehet a filmek internetes terjedése ellen, végül a jogi eljárás mellett döntött, hamarosan tehát újabb perek várhatók, ezúttal nem a zenéket, hanem a mozifilmeket megosztó internetezőkkel szemben.

A puska visszafelé sül el?

Az első körben több mint 200 felhasználó ellen indulhat eljárás, amely egyfajta elrettentésül is szolgálhat azok számára, akik a világhálóról szerzik be a legújabb anyagokat. Egyelőre persze kérdéses, hogy ilyen tekintetben a filmstúdiók sikereket érhetnek-e el, a felmérések szerint ugyanis a lemezkiadók által indított perek -- amelyeknek a száma már ötezer felett jár -- egy cseppet sem vették el az internetezők kedvét a fájlcserétől, a jogvédett anyagok letöltésétől, megosztásától.

Sőt, egyelőre úgy tűnik, a zeneipar által indított perek épp fordítva sültek el, a jogi eljárást ugyanis számos esetben kiskorúak ellen indították, ami világszerte komoly visszatetszést váltott ki. Egy szövetségi bíróság pedig nemrégiben úgy határozott, hogy az internetszolgáltatóknak nem kötelessége kiszolgáltatni a jogvédett anyagok illegális internetes cseréjével gyanúsított előfizetők adatait. Így a pereket ismeretlen tettesek ellen indítják, majd minden egyes esetben külön bírósági felhatalmazás birtokában keresik vissza az internetes azonosítóhoz tartozó személyt.

Kevesen töltenek filmeket

A filmstúdióknak egyelőre nem kellett olyan komoly mértékű internetes kalózkodással szembesülniük, mint a lemezkiadóknak, egy felmérés szerint a világhálón cserélt anyagoknak csupán 2 százaléka film, míg 60 százaléka zene. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a filmeket tartalmazó fájlok viszonylag nagy méretűek, egyes esetekben több gigabyte-ra is rúghatnak, ezek cseréjéhez viszonylag gyors internetes kapcsolat szükséges. Valószínű, hogy amilyen ütemben gyorsulnak az otthoni internetkapcsolatok, olyan mértékben növekszik majd a hálón utazó filmek száma is.

Az új fegyver
A BitTorrent főleg nagyméretű fájlok, például filmek cseréjekor hatékony. Az állományokat a szoftver több kisebb részre darabolja és ha egy fájlnak egy része már megérkezett a felhasználó gépére, azt a többi BitTorrent-felhasználó máris elérheti. Így gyakorlatilag minél többen töltenek egy állományt, az annál gyorsabban terjed.
Egyes filmstúdiók -- például a Fox -- azonban úgy vélik, hogy még azelőtt meg kell tenni a szükséges jogi lépéseket, mielőtt a filmletöltés olyan mértéket öltene, mint a zenék csereberéje. Hollywoodi vélemények szerint a filmkalózkodás -- amiben az internetes letöltés ugyanúgy benne foglaltatik, mint a videók és DVD-k másolása -- évente több mint 3 milliárd dollár (~600 milliárd forint) bevételkiesést okoz a stúdióknak. Összehasonlításképp: ez a pénzösszeg a 2003-mas magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékának felel meg.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról