Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Akár internetezni is lehet a digitális sugárzás révén

Ady Krisztián, 2004. október 19. 18:25
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Amint arról múlt heti hírünkben beszámoltunk, az Antenna Hungária Rt. (AH Rt.) öt éves kísérleti üzemet követően megkezdte az üzemszerű digitális műsorsugárzást. A digitális televíziózás valóban egy új korszakot jelenthet a hagyományos, éteri műsorsugárzásban, új lehetőségeket és lényegesen jobb minőséget képviselve. A megvalósíthatósági felmérést követően az országos hálózat kiépítése várhatóan 2005-ben kezdődhet meg, a jelenlegi tervek szerint három ütemben. A DVB-T rendszer előnye, hogy a műsorsugárzáshoz jelenleg használt analóg infrastruktúra jelentős része felhasználható.

[HWSW] Amint arról múlt heti hírünkben beszámoltunk, az Antenna Hungária Rt. (AH Rt.) öt éves kísérleti üzemet követően megkezdte az üzemszerű digitális műsorsugárzást. A digitális televíziózás valóban egy új korszakot jelenthet a hagyományos, éteri műsorsugárzásban, új lehetőségeket és lényegesen jobb minőséget képviselve. A megvalósíthatósági felmérést követően az országos hálózat kiépítése várhatóan 2005-ben kezdődhet meg, a jelenlegi tervek szerint három ütemben. A DVB-T rendszer előnye, hogy a műsorsugárzáshoz jelenleg használt analóg infrastruktúra jelentős része felhasználható.

A DVB névre keresztelt platformot (lásd rövidítéseink gyűjteményét a dobozban) 1993-ban hozták létre. Az ajánlások alapján készült szabványokat Európában eddig 27 ország fogadta el. A platform nem csak a földfelszíni (DVB-T), hanem a műholdas (DVB-S) és a kábeles digitális (DVB-C) műsorterjesztést is szabványosítja. Az új terjesztési mód nem csak több műsort, jobb minőséget, hanem új piacokat és üzleti lehetőségeket is teremthet.

Európa előnyben

Nyugat-Európában a 90-es évek második felében indultak az első kísérleti digitális sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DVB-T formátumú digitális műsorszórás. Az elemzők szerint a 2003-as robbanásszerű felfutás azt is jelentheti, hogy az analóg sugárzás 10-15 éven belül teljesen meg fog szűnni. Az EU korábban 2012-t jelölte meg az analóg rendszerek lekapcsolási dátumaként.

A digitális sugárzás lehetővé teszi, hogy az eddig egyetlen műsor sugárzására használt csatornán több, akár 5-6 műsort is továbbíthassanak. A digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvencia-kiosztás jelenleg azonban még nem létezik a kontinensünkön, ezt a kérdést csak a 2005-ben megrendezésre kerülő WARC (World Administration Radio Communications) konferencia fogja rendezni. Az országok nagy része nem kívánja megvárni ezt az időpontot, Nagy-Britannia mellett már Finnországban, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és Németország berlini régiójában is elérhetők kereskedelmi DVB-T adások. A berlini sugárzás külön érdekessége, hogy 2003 augusztusában teljesen leállították ebben a régióban az analóg földfelszíni műsorszórást.

Hazai pálya

Rövidítések
DVB (Digital Video Broadcasting) -- digitális műsorszórás, gyűjtőfogalom
DVB-S (Digital Video Broadcasting Satellite) -- műholdas digitális műsorszórás
DVB-C (Digital Video Broadcasting Cable) -- kábeles digitális műsorszórás
DVB-T (Digital Video Broadcasting Terrestrial) -- földi digitális műsorszórás
HDTV (High Definition Television) -- nagyfelbontású televíziózás
Az Antenna Hungária Rt. nem csak a Széchenyi-hegyi adóállomáshoz telepített DVB-T adóberendezést, hanem 2002. májusában beindította az első vidéki DVB-T telephelyet is Kabhegyen. A kabhegyi adó a budapesti műsorcsomag jeleit sugározza, kiegészítve a környék regionális híradójával. Az Antenna Hungária 2004 hátralévő időszakában egy üzemi feltételek között működő, 10 programot tartalmazó, szabadon fogható 'kísérleti' sugárzás beindítását tervezi, mely jelentős bővítés lesz a jelenleg elérhető három (m1, m2 és Duna TV) műsorhoz képest. Az ebből szerzett tapasztalatok ugyanis elengedthetetlenek az országos DVB-T sugárzás beindításához. A kísérleti sugárzásban tervek szerint a hazai és külföldi közszolgálati csatornák kapnak majd helyet.


Budapest lefedettsége a 43-as (650 MHz) csatornán

Varázsszó: interaktív

A DVB-T digitális átvitel (hasonlóan a műholdas megoldáshoz) interaktív szolgáltatások bevezetését is lehetővé teszi. Maga a digitális adás nyilván nem alkalmas a jelek visszirányú továbbítására, ezért kell egy plusz internetkapcsolat, a műsorszóró irányából azonban akár 1-2 megabit/s-os nagy sávszélességű internetelérést is meg lehet valósítani.

Arra alkalmas – például telefonmodemmel felszerelt -- vevőkészülékek azt is lehetővé tehetik, hogy a műsorszolgáltató által indított szavazásban a néző aktívan részt vegyen. Döntését a set-top-box készülék a modemen keresztül továbbíthatja a műsorszolgáltató rendszerébe.

Nézzük, de mivel?

A műsor vételére a jelenleg használatos televízió antennák megfelelőek, azonban a hagyományos, szórakoztatóelektronikai üzletekben jelenleg kapható TV-készülékek önmagukban erre nem alkalmasak. A digitális adásokhoz egy úgynevezett set-top-box vevőegység szükséges, amely az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a analóg jellé alakítva továbbítja a TV-készülék felé.

A vevőkészülékek kiskereskedelemben is kaphatók, de Európában találhatunk arra is példát, hogy a műsorszolgáltató támogatott formában, olcsóbban biztosítja ezeket az eszközöket. Sőt, Olaszországban az állam támogatásának jóvoltából 199 eurós (50 ezer forintos) DVB-T vevőegység 49 euróért (12 ezer forintért) szerezhető be.

Hazánkban egyelőre csupán néhány elektrotechnikai szaküzletben lehet beszerezni DVB-T vevőket, melyek ára 30 és 70 ezer forint között mozog. Ezek a készülékek már támogatják a fentebb ismertetett elektromos műsorújságot, saját teletexttel rendelkeznek, sőt, még a legolcsóbb modelleken is találhatunk digitális hangkimenetet a házimozirendszerek számára. Magának a készüléknek a beállítása nem nehezebb egy televízió vagy egy videó felprogramozásánál.