Kevés fejlesztőcég készít szabványos weboldalakat
Egy hazai weboldal néhány hónapja gyűjti azoknak a honlapoknak a címét, melyek minden szempontból megfelelnek az internetre vonatkozó fejlesztői szabványoknak. Nem is az a meglepő, hogy az internet magyar szegletében mindössze 34 olyan oldal van, ahol a fejlesztők szem előtt tartották a webes szabványokat, hanem hogy ezeknek weboldalak többsége nem a hazai fejlesztőcégek műhelyeiből, hanem magánszemélyek kezéből került ki.
Az interneten is használatos szabványok (mint a HTML, a CSS vagy a hazai kormányzati weboldalakra hamarosan kötelező érvényességű WAI) azt a célt szolgálják, hogy az oldal minden platform minden böngészőjével megtekinthető legyen. Azok a weboldalak, amelyek nem szabványosak, még lehetnek böngészőfüggetlenek, de fejlesztésük mindig nagyobb erőfeszítést igényel, mintha a szabványt szem előtt tartva készültek volna, hiszen minden egyes változtatást több böngészőre gyakran külön-külön be kell állítani, míg a norma szerint készült weboldalakat a böngészők többsége egységesen jeleníti meg.
A w3.csodacsiga.hu/valid/ címen elérhető weboldal szerkesztője mindössze négy olyan webes fejlesztőcéget tudott összegyűjteni közel fél év alatt, melyek olyan munkákat adtak ki a kezükből, amik megfelelnek az internetre vonatkozó előírásoknak. A négy cég közül pedig némelyiknek még a saját weboldala sem szabványos, illetve a már kész referenciamunkákat -- utólag -- úgy módosították, hogy elvesztették validitásukat.
A weboldal szerkesztője keserűen állapította meg, hogy a négy vállalkozás egyike sem tartozik a hazai fejlesztői szcéna vezető vállalkozásai közé. Ugyanakkor azt is jelzi a weboldal, hogy a hazai informatikai szervezetek sem adnak sokat a W3C előírásaira: a felsorolt intézmények (ISZT, NJSZT, Infomediátor, Netért, Inforum és a SZTAKI) egyike sem tüntet azzal, hogy honlapját a szabályokhoz igazította volna.
Ugyanakkor azt is felhánytorgatja az oldal szerkesztője, hogy a hazai számítástechnikai szaksajtó letéteményesei -- gyakorlatilag a Prohardver kivételével -- szintén mellőznek minden szabványosságra való törekvést. Ez sajnos lapunk esetében is igaz, bár mentségül szolgáljon, hogy a szabványosság hiánya ellenére is valamennyi ismert böngészővel olvashatók oldalaink.
Pedig a HTML és a CSS előírások betartásának egyik "mellékhatása" lehet, hogy a vakok számára könnyebb eligazodást biztosít a weboldal. A vakbarát honlapok és a szabványos weboldalak között azonban nincs gyakorlati összefüggés, amit például az is jelez, hogy az akadálymentesített weboldalakat elismerő H2F jelzést viselő szájtok döntő többsége nem is felel meg a W3C előírásainak.
Dr. Kovács László, a W3C magyar irodájának vezetője szerint egy nem kötelező érvényű előírás elfogadása nem technológiai, hanem társadalmi kérdés. Ezzel együtt sem látja annyira tragikusnak a helyzetet, mint a szabványos weboldalak jegyzékének fenntartója: szerinte a felmérés közel sem reprezentatív, az előírásokat teljesen betartó weboldalak száma nagyságrendekkel több lehet.
A W3C iroda korábban kezdeményezte, hogy több szabvány is hivatalosan helyt kapjon a hazai szabványállományban. Erre akár még idén sor kerülhet -- igaz, a webes fejlesztőcégeket ez sem kötelezi majd semmire, előnye csupán annyi lesz, hogy pályázatok kiírásakor a követelmények között szerepelhet a W3C előírásoknak való megfelelés, amit azonban a normát betartó oldalakat összegereblyéző lap szerint kevés fejlesztőcég tud majd teljesíteni.