Szerző: Bodnár Ádám

2004. május 24. 15:25

Csitulnak az indulatok a webböngészők háborújában

A Microsoft 12,75 millió dollárt fizetett az Opera Software-nek, hogy elkerüljön egy pert, amelyet a norvég cég azért indított volna, mert az MSN bizonyos oldalai nem, vagy hibásan jelentek meg az Opera böngészőben. Hivatalosan sem a Microsoft, sem pedig az Opera nem erősítették meg az információt. Az Opera képviselője csak annyit árult, hogy megállapodtak egy nagy nemzetközi céggel, azonban -- egy titoktartási szerződésre hivatkozva -- részleteket nem közölt. A Microsoft nem kommentálta a hírt.

A Microsoft 12,75 millió dollárt fizetett az Opera Software-nek, hogy elkerüljön egy pert, amelyet a norvég cég azért indított volna, mert az MSN bizonyos oldalai nem, vagy hibásan jelentek meg az Opera böngészőben. Hivatalosan sem a Microsoft, sem pedig az Opera nem erősítették meg az információt. Az Opera képviselője csak annyit árult, hogy megállapodtak egy nagy nemzetközi céggel, azonban -- egy titoktartási szerződésre hivatkozva -- részleteket nem közölt. A Microsoft nem kommentálta a hírt.

Az Opera korábban azért panaszolta be a Microsoftot, mert a redmondi cég szándékosan úgy épített fel az MSN portált, hogy az hibásan jelenjen meg az Opera böngészőben. A Microsoft tagadta a vádakat, később azonban beismerte, hogy az oldalban elhelyezett egy olyan kódrészletet, amely detektálja a felhasználó böngészőjének típusát és a különféle szoftverekhez különféle megjelenést rendel. A cég azóta eltávolította a szóban forgó kódrészletet az oldalról.

"Az MSN feltett célja, hogy minden látogatójának a legnagyobb élményt nyújtsa és nem szándékunk a felhasználói élmény csorbítása" -- nyilatkozta a Microsoft egyik képviselője. "Amikor ez a probléma tavaly felmerült, a Microsoft megvizsgálta az Opera legújabb böngészőjét és módosította az oldalt, hogy az Opera 7 felhasználóinak a legjobb élményt nyújtja az MSN."

Amióta az Internet Explorer egyeduralkodó lett a webböngészők piacán, a Microsoft gyakorlatilag alig-alig fejleszti a szoftvert, ezt kihasználva több cég, illetve fejlesztői közösség is kínál alternatív megoldásokat, ma már inkább ezek a böngészők járnak élen a technológiai újítások területén. A Microsoft legújabb böngészője mindmáig az Internet Explorer 6, amely 2001 nyarán jelent meg.

Tavaly a cég bejelentette, hogy ezután már nem készít önálló Internet Explorer szoftvereket, az új webböngészők kizárólag az új operációs rendszerek részeként lesznek elérhetők. A Microsoft Longhorn kódnéven ismert következő asztali operációs rendszere várhatóan 2006-ban debütál, így ekkorra várható az Internet Explorer következő verziója is.

A Microsoft-böngésző felhasználóinak addig meg kell elégedniük a jelenlegi funkcionalitással, amelyet némileg kibővít majd a Windows XP második szervizcsomagja. Az idén megjelenő Windows XP SP2 számos új biztonsági funkciót tartalmaz, többek között az Internet Explorert is felvértezi a felugró ablakok (popup) automatikus tiltásának lehetőségével. A rivális böngészők -- Opera, Mozilla -- már régóta nyújtanak ilyen szolgáltatást.

Az Internet Explorer elsöprő dominanciája -- a Microsoft böngészője közel 90 százalékos piaic részesedéssel rendelkezik -- nem csak a fejlődés ütemét vetette vissza, hanem jelentősen átformálta az internetes weboldalak megjelenését is, ugyanis sok fejlesztő kizárólag a Microsoft böngészőjére optimalizálja az oldalak megjelenését és nem törődik azzal, ha azok más szoftverekkel -- Opera, Mozilla -- nem, vagy rosszul jelennek meg.

Az Opera manapság elsősorban arra koncentrál, hogy böngészője nem csak PC-n, hanem mindenféle platformon -- például tenyérgépen, mobiltelefon -- elérhető legyen, így a vállalatnak egyre kevésbé lesz vetélytársa a Microsoft. "Az emberek azon tűnődnek, miért száll be bárki is a böngészők piacára. Ez azonban nem a Microsoftról és a PC-ről szól, hanem minden más készülékről, set-top boxoktól a mobiltelefonokig. Az IE ezeket nem uralja, ez egy más piac, ahol óriásiak a lehetőségek" -- mondta John Patrick, az Opera Software igazgatója.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról