Gyermekcipőben az önkormányzati e-ügyintézés

[HWSW] A GKI Gazdaságkutató Rt. és a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. "A hazai városok és a fővárosi kerületek önkormányzatainak e-ügyintézési felkészültsége az interneten való megjelenés tekintetében" címmel készített felméréséből kiderül, hogy 2004 I. negyedévében az ország a 229 városból 191 (83%), a 23 fővárosi kerületből 22, illetve a Fővárosi Önkormányzat, és a 22 megyei jogú város közül valamennyi önkormányzat rendelkezett önálló internetes megjelenéssel. Összességében a vizsgált 275 önkormányzat (városi és fővárosi kerületi önkormányzat) 86 százaléka érhető el on-line az önkormányzat nevével jelezett domain név alatt.

Az önkormányzatok 70 százaléka közöl általános információkat weboldalán a hivatalról (elérhetőségek, ügyfélfogadás), közel 44 százalékuk közöl információkat az önkormányzat (vagy hivatal) szervezeti felépítésére vonatkozóan. A városi weboldalak közel 20 százaléka közöl információkat a képviselőtestület munkájával kapcsolatban, űrlapok letöltésére a honlappal rendelkező önkormányzatok közel egynegyede (59 önkormányzat) biztosít lehetőséget, míg turisztikai információk közlésére közel 40 százalékuk ad teret.

Ugyanakkor az e-ügyintézési fejlettségi szint és az előbbi információk publikálása és szolgáltatások nyújtása között szoros kapcsolat figyelhető meg. Minél fejlettebb e-ügyintézési kategóriába tartozik egy önkormányzati weboldal, annál nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenti információk közlésére.

A legkritikusabb pontok az on-line elérhetőségre vonatkozó információk (különböző osztályok, képviselők e-mail címe), a testületi, bizottsági és kisebbségi ülések jegyzőkönyvének on-line dokumentálása, az idegen nyelvű megjelenés (35 százalék biztosított lehetőséget) és a közlekedésre vonatkozó információk elérhetősége.

A kormányzati törekvések ellenére továbbra is a szigetszerű működés jellemzi a hazai önkormányzatok internetes fejlesztéseit -- állapítja meg a GKI hírlevelében megjelent összefoglalás. Ez az önkormányzati hatás- és feladatkörök közötti elégtelen informatikai integrációnak, az informatikai képzés hiányának, az alacsony informatikai "írástudásnak", illetve a szabványosítás (feladatok, űrlapok stb.) hiányának a következménye.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy Magyarországon mindössze 15 olyan városi önkormányzat van (például: Balassagyarmat, Budakeszi, Kazincbarcika, Miskolc, Szentendre, Pécs, Sopron), amelyek honlapján már lehetőség van elektronikus úton ügyeket intézni. Igaz, e szolgáltatások egyelőre csak a lakossági bejelentésekre korlátozódnak, ám 2005-ig az európai uniós csatlakozás eredményeként az e-ügyintézés és az e-önkormányzatok köre tovább bővül.

A honlappal nem rendelkező 39 önkormányzat gazdasági és közigazgatási fejlettségi szintje jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, és közel harmadannyi a lakosaik lélekszáma (9 857), mint a honlappal rendelkezőkének (26 275). Ez utóbbi önkormányzatok "szegényebbek" is, a honlappal rendelkezőkhöz képes.

Tiszavasvárinak nem kell

Miközben egyre több önkormányzat költözik fel az internetre, Tiszavasvári lemondott domainnevéről -- a tiszavasvari.hu cím jelenleg a törlés előtti várakozólistán szerepel. Martos Balázs, az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) elnökségi tagja szerint ha nem is példa nélküli,de meglehetősen ritka, hogy egy önkormányzat lemond a domainnevéről, ugyanakkor nagy veszteség biztosan nem éri a 13 ezer lakosú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települést, ugyanis a nevével egyező internetcímet csak maga az önkormányzat védheti le, így legfeljebb kétszer fizetik ki az egyébként nem túl borsos regisztrációs díjat.

Mint az önkormányzat sajtóreferense lapunknak elmondta: nem technikai okokból mondtak le a domainnévről, hanem mert a város honlapjával kapcsolatos elképzelésekhez nem látták biztosítva a megfelelő anyagi fedezetet. Noha például tavaly az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázatot hirdetett önkormányzatok részére a webes megjelenés támogatására, Tiszavasvárinak nem sikerült kellő támogatást szereznie az önkormányzati honlap elkészítésére és fenntartására. A sajtóreferens szerint egyelőre a polgármesteri hivatal informatikai infrastruktúráján szeretnének javítani, a honlapra biztosan várni kell még, az anyagi források függvényében akár két évet is. A sajtóreferens szerint a helyi újság bőségesen ellátja információval a lakókat, így a weboldal nélküli állapot -- ami a GKI felmérése szerint egyébként sem kirívó ritkaság -- nem fosztja meg Tiszavasvári polgárait a helyi információktól.