Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

India informatikai ipara feltörőben, az amerikai politika védekezni próbál

Bizó Dániel, 2004. március 10. 08:52
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Computerworld/Mckinsey] Miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb nyilvánosságot kap a külföldi tevékenység-kihelyezés és társadalmilag is egyre érzékenyebb kérdéssé kezd válni, az Indiába kerülő tevékenységek köre és mértéke szédületes ütemben növekszik.

[Computerworld/Mckinsey] Miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb nyilvánosságot kap a külföldi tevékenység-kihelyezés és társadalmilag is egyre érzékenyebb kérdéssé kezd válni, az Indiába kerülő tevékenységek köre és mértéke szédületes ütemben növekszik.

Az ázsiai ország nagy számú, olcsó, szakképzett és az angol nyelvet bíró informatikai munakerővel rendelkezik, melynek segítségével lényeges versenyelőnyt élvez olyan más távol-keleti államokkal szemben, mint Kína vagy a Fülöp-szigetek. A megfelelő munkaerő kínálata azonban így sem képes lépést tartani a kereslet, indiai vélemények szerint őrületes mértékű bővülésével.

Ez elsősorban a bérek növekedéséhez vezet, ami nyilvánvalóan rontja a keleti ország vonzerejét. A bérköltségek emelkedéséért az indiaiak elsősorban a nyugati technológiai szolgáltatók -- például Accenture, IBM vagy Electronic Data Systems -- megjelenését teszik felelőssé, melyek sokszor magasabb fizetést ajánlanak a helyi munkavállalóknak, mint amit az indiai vállalatok kínálni tudnak.

A főként amerikaiak megjelenését az olcsóbb, kisebb haszonkulcsú szolgáltatások terén való versenyképesség megtartásának kényszere magyarázza. A kihelyezési piac alsó részén, ahol a bérek költségoldalról nagy nyomást jelentenek, az indiai vállalatok rengeteg üzletet halásztak el az amerikai multik orra ellől.

Az átlagos bérszínvonal felfelé nyomásával és az éleződő verseny következtében csökkennek az adott tevékenységgel elérhető profitráták, ezért a kihelyezést végző indiai vállalatok a zsírosabb, lényegesen több hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások felé mozdulnak. A szoftverkódolás, karbantartás és a call-centerek működtetése után most egyre többen kínálnak informatikai tanácsadást, rendszer-integrációt, termékfejlesztést, vagy komplett üzleti folymatok felügyeletét. Ezen tevékenységek indiába való kihelyezés stratégiailag is jelentős, így ezeket a folymatokat immár vállalati csúcsvezetők vezénylik le.

Nem minden tevékenység helyezhető ki azonban földrajzilag távol eső helyre. Olyan esetekben, mikor egy vállalatnak az ügyféllel szorosan együttműködve, a helyi sajátságoknak vagy a már telepített eszközökkel összehangolva kell a megbízást teljesítenie, a munkát sok esetben a vevő telephelyén, irodájában kell elvégezni. Az indiai vállalatok azonban ezeket az üzleteket sem akarják elszalasztani, ezért igény esetén néhányuk már vállal helyszíni munkát.

A versenyelőny megtartása és a növekedés miatt az indiai technológiai szolgáltatók komoly beruházásokat végeznek a saját informatikai infrastruktúrájuk folyamatos fejlesztésére. A Szilícium-fennsík hízelgő elnevezését nem véletlenül nyerte el Bangalor, az indiai informatikai ipar fellegvára.

A vállalati vezetők és gazdasági elemzők véleményei alapján kijelenthető, hogy a külföldi tevékenység-kihelyezés hasznos a világgazdaság és a vállalatok túlnyomó többsége számára. A jelenség napjainkban való viharos felerősödése és köztudatba kerülése természetesen nem hagyhatja érintetlenül a hazafias érzelmeket és a populista politikai életet sem, ezért a vállalati vezetők, főként az Egyesült Államokban egyre kevésbé kívánják kommunikálni az ilyen természetű lépéseiket, főként, ha azok az amerikai munkaerő leépítésével járnak együtt.

Múlt hét szerdán Bernard Sanders amerikai kongresszusi képviselő, 50 társának támogatását élvezve nyilvánosságra hozott egy hamarosan beterjesztendő törvényjavaslatot, mely az Defending American Jobs Act of 2004 nevet viseli. A javaslat mind republikánus, mind demokrata részről támogatást élvez. Lényege, hogy azok a vállalatok, melyek állami hitelgaranciát vagy támogatást igényelnek, fel kell tárniuk foglalkoztatási politikájukat, és amennyiben a külföldi munkaerőt amerikai kárára részesítik előnyben, elesnek a pénzügyi segítségnyújtástól.

A törvényjavaslat bejelentésének már másnapján a szenátus olyan kiegészítést szavazott meg elsöprő arányban, mely a szövetségi tevékenység privatizációjának és a szövetségi pénzből való kormányzati beszerzések lebonyolításából zárja ki a külföldi pályázókat.

A törvényjavaslatot többek között az Amerikai Információ-technológiai Szövetség alelnöke is hevesen támadta. Meglátása szerint az erősen pozitív mérlegű külkereskedelmet bonyolító technológiai szektor szabadkereskedelmének korlátozása negatív hatással lesz a vállalatok versenyképességére, így végeredményben az amerikai munkahelyekre is, melyet éppen a törvényjavaslat próbál védeni.