Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2004. február 25. 08:18

Újra az internetszabályozásról

Az interneten megjelenő felhasználói tartalmakról, azok jogi megítéléséről tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) tegnap. Az est során ugyan nem sikerült megegyezésre jutni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mely törvények érvényesek jelenleg ezekre a tartalmakra, de abban teljes körű egyetértés bontakozott ki, hogy az állami szabályozás -- jelesül: internettörvény -- helyett az önszabályozás lehet hosszú távon az egyedüli működő megoldás. A vitaest résztvevője volt -- a meglehetősen aktív hallgatóság mellett -- több hazai tartalomszolgáltató és az MTE képviselője, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium informatikai és szabályozási főosztályának vezetője is.

[HWSW] Az interneten megjelenő felhasználói tartalmakról, azok jogi megítéléséről tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) tegnap. Az est során ugyan nem sikerült megegyezésre jutni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mely törvények érvényesek jelenleg ezekre a tartalmakra, de abban teljes körű egyetértés bontakozott ki, hogy az állami szabályozás -- jelesül: internettörvény -- helyett az önszabályozás lehet hosszú távon az egyedüli működő megoldás. A vitaest résztvevője volt -- a meglehetősen aktív hallgatóság mellett -- több hazai tartalomszolgáltató és az MTE képviselője, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium informatikai és szabályozási főosztályának vezetője is.

Hazánkban -- ellentétben például az Amerikai Egyesült Államokkal -- eddig nem volt jellemző, hogy jogászok védelmükbe vették volna az internetet, mint a szólásszabadság gyakorlásának egyik lehetséges közegét, az MTE vitaestjén azonban ez többször előtérbe került. A résztvevők emlékeztettek arra, hogy a felhasználók és a fórumok üzemeltetői gyakorta túl szigorú kontroll alatt tartják saját magukat, többnyire meg sem várva egy esetleges jogi eljárás végét. A problémás tartalmakat önként törlik -- példa erre számos fórummoderálási túlkapás, illetve a hálapénz.hu oldal tulajdonosának döntése, aki az adatvédelmi biztos vizsgálatának eredményét meg sem várva bezárta weboldalát.

Ugyanakkor az is kiderült a vitaesten, hogy ha valakit sérelem ér, nincs jogilag megnyugtatóan körülbástyázott lehetősége a helyreigazítás közzétételére: számos helyreigazítási kérelem ad hoc döntés alapján rendeződik el. Azok számára azonban, akik jártasak az internet világában, van lehetőség saját maguk védelmében fellépni -- megoldás lehet például egy ellenblog, vagy egy fórumon elhangzott becsmérlő kijelentéssel szemben ugyanazon a fórumon egy új hozzászólás.

Vita alakult ki annak kapcsán is, hogy a sajtótörvény vonatkozik-e az internetre. Ha nem, úgy a helyreigazítással kapcsolatos törvény adta jogokat sem lehet érvényesíteni oly módon, ahogy a nyomtatott és az elektronikus sajtóban már megszokott, ugyanakkor nagyobb védelmet élveznének a személyes weboldalak, blogok, mint a szólásszabadság gyakorlásának lehetséges felületei. Ebben az esetben azonban kérdésessé válik az internetes újságok státusza is: a sokszor egyébként is az elismertségükért küzdő, csak interneten megjelenő lapok munkájának sajtótörvényben biztosított jogi védelme is megszűnhet, ha az -- egyébként meglehetősen régen, 1986-ban született -- törvény nem vonatkozik rájuk.

A vitaest hallgatói közt helyet foglaló Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa arra figyelmeztetett: a jelenlegi, többféleképpen értelmezett jogi szabályozást veszélyeztetheti egy politikai akarat, mely az internetre vonatkozó önálló törvényt szorgalmazna. A politikus hangsúlyozta, hogy nem konkrét kezdeményezésről, csak egy lehetséges politikai forgatókönyvről tesz említést.

Emlékezetes: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) korábbi vezetésének eltökélt szándéka volt a médiatörvény alkalmazása mellett egy, az internetre vonatkozó törvény megalkotása is. Ez a kezdeményezés -- legalábbis az állam részéről -- mára elhalt: mint az IHM főosztályvezetője is megerősítette, maguk is az önszabályozást tartják üdvözítőnek. Ez pedig a vitaest előadóinak véleménye szerint elegendőnek bizonyul -- még ha a hallgatóság nem is volt teljesen egyetértő a megállapítást illetően.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról