Szerző: Budai Péter

2004. január 30. 13:18

A Microsoft nem fejleszti tovább COM/DCOM technológiáit

A Microsoft arra törekszik, hogy a fejlesztőket és az informatikai döntéshozókat már most megismertesse új technológiáival, különösen a Longhorn által felkínált szolgáltatásokkal. A cég következő operációs rendszerében debütáló Indigo -- ami az alkalmazások közötti kommunikációért felelős réteg -- feleslegessé teheti a korábban használt kommunikációs modelleket. A Windows jelenlegi verzióiban is megtalálható, széles körben használt COM (Component Object Model), és DCOM (Distributed Component Object Model) programozási modellek fejlesztése megáll, helyette a szolgáltatás-alapú kommunikációra fog kerülni a hangsúly.

A Microsoft arra törekszik, hogy a fejlesztőket és az informatikai döntéshozókat már most megismertesse új technológiáival, különösen a Longhorn által felkínált szolgáltatásokkal. A cég következő operációs rendszerében debütáló Indigo -- ami az alkalmazások közötti kommunikációért felelős réteg -- feleslegessé teheti a korábban használt kommunikációs modelleket. A Windows jelenlegi verzióiban is megtalálható, széles körben használt COM (Component Object Model), és DCOM (Distributed Component Object Model) programozási modellek fejlesztése megáll, helyette a szolgáltatás-alapú kommunikációra fog kerülni a hangsúly.

A részletekről Don Box, a Longhorn kommunikációs rétegének szoftvertervezője beszélt a Future Microsoft Platform konferencián, Londonban. Véleménye szerint az objektum-orientált köztesszoftverek (middleware) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és nem garantálták azt a rugalmasságot, ami a feladatuk lett volna. Állítása szerint a Java RMI, a CORBA és a COM/DCOM is -- amik mind middleware megoldások -- ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, és éppen emiatt a Java 2 Enterprise Editionnel (J2EE) ellentétben a Microsoft .Net platformja és a Longhorn szakítani fog a alkalmazásközi kommunikáció jelenlegi hagyományaival.

A szélesebb körben használt megoldásokkal csak úgy képes két alkalmazás egymással hatékonyan együttműködni, ha vannak olyan programrészek, amelyek mindkét alkalmazásban megtalálhatóak, redundáns módon; ez megnehezíti a szoftver további bővítését, és erősen összeköti az ilyen módon készített programokat. Ennek leküzdésére születtek meg az üzenettovábbításon alapuló kommunikációs protokolok, mint például az MSMQ (Microsoft Message Queing) és az IBM MQSeries termékcsaládja, amiken keresztül gyakorlatilag kötetlenül kommunikálhat egymással több alkalmazás is, anélkül, hogy ismernék egymást; egyedül a beérkezett üzenetek alapján dől el, hogy az adott program milyen feladatokat végez el.

A Microsoft koncepciója szerint az üzenetküldésen alapuló kommunikáció sokkal rugalmasabb, mint az objektum-alapú, és emiatt sokkal hatékonyabban használható. Az üzenetek tartalmának azonban jól meghatározottnak kell lennie, értenie kell mindkét félnek, hogy mit szeretne a másik. Erre a célra jelenleg az XML a legmegfelelőbb. A nagyobb vállalati rendszerek egy részét már most üzenetküldés-alapú kommunikációval látják el, ez garantálja a különböző platformok közötti kapcsolattartást is, azonban a J2EE még mindig nagyon népszerű, annak ellenére, hogy objektum-alapú middleware-re épül.

Az ígéretek szerint a Longhorban a fejlesztőknek már nem kell azzal törődniük, hogy alkalmazásaik hogyan kapcsolódnak össze egymással, csak azzal, hogy mit küldenek egymásnak.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról