Ködösít a Matáv XL-ügyben - a Netért-ötlet jogszerűtlen lehet, de mégis használható
Mint korábban beszámoltunk róla, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága közleményben hívta fel a figyelmet egy lehetőségre, mellyel elvileg távközlési költség nélküli (tehát teljesen ingyenes) modemes internethozzáféréshez juthattak volna a netezők. A Netért másnap visszakozott, mondván: az általuk közölt modellel szemben aggályok merültek fel, ugyanis kiderült, hogy az előfizetői szerződések nem adnak lehetőséget a továbbszolgáltatásra.
A Netért ötlete azt használta volna ki, hogy a Matáv XL kiegészítő díjcsomagja alkalmas arra, hogy csúcsidőn kívül legfeljebb egyórányi időtartamú helyi hívásokat bonyolítsanak az előfizetők -- havi 990 forintos átalánydíjért. A Netért arra utalt, hogy ha egy szélessávú kapcsolattal és modemmel rendelkező felhasználó megosztja hozzáférését, az ő számítógépét tárcsázva már többen is elérik az internetet.
Mind a Matáv, mind a legtöbb internetszolgáltató szerződése ugyanakkor tiltja a hozzáférések továbbszolgáltatását, így az ötletet legálisan nem lehet kivitelezni. Mi ugyanakkor arra is kiváncsiak voltunk, hogy a gyakorlatban milyen eszközökkel védekezik a Matáv, illetve pontosan milyen szankciókra számíthatnak az előfizetők. A hét elején feltett és azóta naponta megismételt kérdéseinkre ugyanakkor nem adott egyértelmű válaszokat a Matáv sajtóosztálya.
Szerettük volna megtudni: miképp képes megállapítani a Matáv, hogy egy hívás során adatot továbbítunk, vagy beszélgetünk? Kérdésünk megválaszolását azonban azzal utasította el a szolgáltató, hogy nem kíván ötleteket adni további visszaélésekhez. Nos, mint megtudtuk: analóg vonalakról csak egyféleképpen állapítható meg, hogy a hívás alatt mi zajlik a vonalon: ha belehallgatnak. Noha a Matáv válasza ezt a lehetőséget nem zárta ki, mégis valószerűtlen, hogy ezt az idő és energiaigényes -- nem mellesleg súlyosan jogsértő -- megoldást választaná a szolgáltató, tehát feltételezhető, hogy az analóg vonallal rendelkező ügyfelek adatforgalma ellenőrizhetetlen.
ISDN típusú vonalnál már tudni lehet, hogy a központ érzékeli a hívás jellegét, sőt, az ISDN-es ügyfelek telefonszámláin az adathívások rendszerint külön tételként jelennek meg. Ugyanakkor lehetőség van ISDN-ről analóg hívást is indítani -- ám azt is érdemes tudni, hogy az analóg hívások sebessége a modemes maximum, azaz az 56 K helyett mindössze 33,6 K is lehet. Így bár az internetezés ingyenessé, de lassúvá is válhat -- ráadásul elképzelhető, hogy ellenkezik az internetszolgáltató szerződési feltételeivel.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy ha már valaki beleesett abba a hibába, hogy a szerződésben kikötöttek ellenére így használta a vonalát, milyen retorzióra számíthat -- nem mindegy ugyanis, hogy kiszámlázza-e a szolgáltató az ingyenesnek hitt hívásokat a normál percdíjjal, vagy felmondja az előfizetői szerződést, netán csak a kiegészítő díjcsomagra vonatkozó szerződés szűnik meg. A Matáv sajtóosztálya azonban kérdésünk kijelentő módba való átültetésével válaszolt. Informatívabbank bizonyult ugyanakkor az ügyfélszolgálat: az 1212-t felhívva megtudtuk, hogy nem tilos és nem is lehetetlen például 06-51-es számot hívni, a kedvezményes időszakban, a Matáv egyszerűen kiszámlázza az internethívások szokásos percdíjait. Sőt, mint az ügyfélszolgálat munkatársa elmondta: ha helyi hívást kezdeményezve tudunk csatlakozni az internetre, arra érvényes lehet a kedvezmény.