Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. szeptember 30. 13:21:37

Nagyétkű felhasználók és a forgalmi korlát

Rövid időn belül a harmadik eset, hogy a vállalkozási feltételek megváltoztatásának körülményeit vizsgálják a hatóságok. Bizonyára sokan emlékeznek rá, korábban a UPC vezette be szolgáltatására az adatforgalmi korlátot, igaz, mint utóbb kiderült ez nem volt ellentétes az ászf-fel, csak többéves marketingükkel. Az ezzel kapcsolatos a beadványok egy részét elutasították, más esetekben még nem zárult le a hivatalok vizsgálata. Majd a Pannon GSM volt soron: a vállalat korlátozta némely WAP-os oldal elérhetőségét, ám ezt a Hírközlési Felügyelet első majd másodfokon is megtiltotta a szolgáltatónak. Most a Vodafone ügye került bíróság elé, a Netért terelte jogi útra az ászf egyoldalú módosítását.

Rövid időn belül a harmadik eset, hogy a vállalkozási feltételek megváltoztatásának körülményeit vizsgálják a hatóságok. Bizonyára sokan emlékeznek rá, korábban a UPC vezette be szolgáltatására az adatforgalmi korlátot, igaz, mint utóbb kiderült ez nem volt ellentétes az ászf-fel, csak többéves marketingükkel. Az ezzel kapcsolatos a beadványok egy részét elutasították, más esetekben még nem zárult le a hivatalok vizsgálata. Majd a Pannon GSM volt soron: a vállalat korlátozta némely WAP-os oldal elérhetőségét, ám ezt a Hírközlési Felügyelet első majd másodfokon is megtiltotta a szolgáltatónak. Most a Vodafone ügye került bíróság elé, a Netért terelte jogi útra az ászf egyoldalú módosítását.

Látható, hogy mindhárom eset az adatforgalmi korlátozással függ össze: vagy a vizsgálatot megelőzően, vagy annak hatására vezették be a szolgáltatók a limitet. Mindhárom esetben van még egy azonos pont: a szolgáltatók arra hivatkoztak, hogy az adatforgalom túlnyomó részét a felhasználók alig néhány százaléka generálta, túlterhelve ezzel a hálózatot, melynek következtében minőségi problémák jelentkeztek a többi előfizetőnél is.

Nem is olyan rég kezdett keringeni egy pletyka, ami az ADSL hozzáférések adatforgalmi korlátozását jósolta. Körkérdésünkre a szolgáltatók és a Matáv is olyan határozottan utasították el még csak a gondolatát is, hogy elhittük: nem lesz korlát a közeljövőben (később a Freestart mégis bevezetett valami hasonlót, ám állításuk szerint soha nem éltek még vele).

Az eddigi példák azt támasztják alá, hogy -- ha általánosan nem is lesz tendencia a hozzáférések forgalmi plafonjának bevezetése -- azoknál a szolgáltatóknál, ahol megjelennek az extrém nagyétkű felhasználók, bizony a túltöltések motiválják a limitált használat bevezetését.

A sajátos hazai szabályozás egyelőre eltűrte a vállalkozási feltételek menet közbeni (azaz például a hűségszerződés időtartama alatti) módosítgatását, ha a Netért és a Vodafone vitájában az érdekvédőknek ad igazat a bíróság, ez megszűnhet. Arra azonban nem szabad számítani, hogy az extrém letöltések nem forgalmi korlátozást, hanem hálózatfejlesztést katalizálnak. Tudomásul kell venni, hogy egyetlen szolgáltató sem fog milliókat beruházni a többletbevétel reménye nélkül a felhasználók kis részére jellemző hálózathasználati szokások kielégítésére.

Ahogy az emberiség felismerte, hogy a korlátozott erőforrások felhasználásában a józan takarékosságnak kell érvényesülnie, a csak komoly beruházással fejleszthető hálózati kapacitással sem érdemes pazarlóan bánni. Amíg a szolgáltatóktól elvárjuk a korrekt magatartást, az adott szó betartását, addig azok is kénytelenek lesznek felülvizsgálni netes szokásaikat, akik a szolgáltak által emlegetett 3-4 százaléknyi előfizetői csoporthoz tartoznak.

Noha a két kérdés -- a vállalkozási feltételek módosíthatósága és a hálózathasználati szokások -- elvileg nem függ össze, az elmúlt időszak példáiból kiindulva rövidlátás volna nem észrevenni a kapcsolatot: ugyanis ha a szolgáltatóknak kevésbé lesz szabad kezük a feltételek felülírásában, a korlátozás lehetősége akkor sem tűnik el: ki fogják találni miként lehet jogszerűen alkalmazni.

Szólj hozzá a fórumban!

a címlapról