Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. szeptember 2. 15:50

A magyar felhasználók háromnegyede nem tudja, hogy létezik spamtörvény

A Symantec és a Hírek Kft. közös, a kéretlen elektronikus levelek kényszerű fogadói körében végzett felméréséről számolt be mai sajtótájékoztatóján a Symantec képviselője. A magyarországi felmérés az interneten készült idén július-augusztus hónapban, s összesen 3782-en válaszoltak a webes kérdőív kérdéseire.

[HWSW] A Symantec és a Hírek Kft. közös, a kéretlen elektronikus levelek kényszerű fogadói körében végzett felméréséről számolt be mai sajtótájékoztatóján a Symantec képviselője. A magyarországi felmérés az interneten készült idén július-augusztus hónapban, s összesen 3782-en válaszoltak a webes kérdőív kérdéseire.

A válaszokból kiderül, hogy a hazai felhasználók 89 százaléka kap kéretlen e-maileket, s legtöbbjük szerint a spam károsan hat a levelezésre, zavarja a magánszférát, a megnyitással, beleolvasással, törléssel járó időt elvesztegetettnek érzik. A megkérdezettek közel fele úgy definiálta a spamet, mint olyan levelet, mely jóváhagyás nélkül érkezik. További jellegzetes válaszok voltak még, hogy az a spam, amelyiknek a feladója ismeretlen, vagy a levél tartalma a felhasználó számára érdektelen.

A kutatás eredményei úgy érdekesek, ha van összehasonlítási alap. A Symantec az Egyesült Államokban végzett hasonló felmérés eredményeivel állította párba a hazai válaszadók, spammel kapcsolatos vélekedését, szokásait. A nemkívánatos levelekkel kapcsolatban a tengerentúliak valamivel nagyobb rutint mutatnak: míg az amerikaiak csupán 10 százaléka olvassa el a spameket, a magyarok 19 százaléka tanulmányozza a kéretlen sorokat. Igaz, az amerikaiaknak volt is miből tanulniuk: ott egy felhasználó hetente átlagosan 184 spamet kap, a magyaroknak csak heti 19-cel kell vesződniük. Ugyanakkor a hazai felhasználók 60 százaléka már rutinosabb: olvasás nélkül törlik az ilyen e-maileket.

Meglepő, de a felmérésben részt vett hazai felhasználók 78 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy Magyarországon már van úgynevezett spamtörvény: az elektronikus kereskedelemről 2001-ben született törvény egyik paragrafusa ugyanis előírja, hogy kereskedelmi ajánlattal csak előzetes jóváhagyást követően lehet megkeresni az internetezőket. A másik félreértés, ami a spamtörvénnyel kapcsolatban él a felhasználókban, hogy rendőrségi feljelentést lehet tenni: a spamelés ugyanis nem büntetőjogi kategória, a rendőrség ilyen ügyben nem folytat nyomozást.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról