Elkéstek a linuxosok: a magyar megfigyelő szerint szoftverszabadalmak európai bevezetését borítékolni lehet

[HWSW] A szoftverszabadalmak kérdéséről -- melyről részletesen szóltunk már a Szoftver, szabadalom, Európa című cikkünkben -- szeptemberben szavaz az Európa Parlament. A Strasbourgban székelő uniós parlament munkájában részt vesznek magyar megfigyelők is, akik megismerhették többek közt a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos törvénytervezetet és a módosító indítványokat is.

Bagó Zoltán

Bagó Zoltán, a Fidesz képviselője -- Strasbourgban a néppárti frakció megfigyelője -- lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos törvénytervezet már tavasszal elkészült, az azóta eltelt időben csak módosító indítványok benyújtására volt lehetőség. Az indítványok egy részét a német néppárti képviselők nyújtották be, nem utolsó sorban a németországi linuxos közösségek kampányának hatására, ám ezeket a módosító javaslatokat az EU belső piaci bizottsága a közelmúltban elutasította.

A hazai Linux közösség is szervezett hasonló kampányt a magyar megfigyelők figyelmének felhívására, ám Bagó Zoltán szerint mind a magyar, mind a német linuxosok elkéstek. A képviselő -- aki a magyar tiltakozók érveit összegyűjtötte és leadta az EU parlamentjének jogi bizottságához -- szerint a kampány, és az e-mail üzenetek küldése nem volt rossz ötlet, de részben a késői kezdés miatt érdemben már nem sokat változtatott sem a törvénytervezeten , sem a néppárti frakció, a szoftverszabadalmak bevezetésével kapcsolatos nézetein.

Bagó elmondta, hogy az EU parlamenti bizottságai előtt három választási lehetőség volt: vagy átültetik az Amerikában is érvényes szabadalmaztatási gyakorlatot, vagy elvetik az egész szoftverszabadalmaztatásra vonatkozó ötletet (a linuxos és a szabad szoftvereket támogató közösségek ezt szerették volna), vagy arany középút gyanánt egy harmadik megoldást, a szoftverek szabadalmaztatásának egyedi szabályozását vezetik be.

A bizottságok ez utóbbi mellett döntöttek: szoftvereket és üzleti megoldásokat nem, de műszaki problémákra adott megoldásokat lehet majd szabadalmaztatni. A képviselő szerint borítékolni lehet, hogy a tiltakozások dacára az EU megszavazza majd a törvényt, amelyet 2004 májusától Magyarország is átvesz majd. Azonban a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban számos kérdésre nem ad választ a tervezet, ezeket valószínűleg nemzetenként, rendeletekkel szabályozzák majd.

A jogalkalmazás kérdéseiben a parlament Informatikai és távközlési bizottsága, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium dönt majd: ez utóbbi szabályozza rendeleteivel a végrehajtást, így a hazai linuxosoknak a jövőben csak a magyar bizottság és a minisztérium irányában érdemes lobbizni.

Eörsi Mátyás

Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője, illetve Strasbourgban az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt megfigyelője szerint nincs veszve semmi: az elutasított módosító indítványok éppúgy az EU parlamentje elé kerülnek -- igaz, a bizottság negatív véleményével együtt, mint maga a törvény. Eörsi szerint még van remény arra, hogy a EU Parlament elfogadja valamelyik módosító indítványt annak ellenére, hogy a bizottság azok elutasítása mellett foglalt állást.

Eörsi lapunknak elmondta, hogy a hazai linuxosok révén megismerte a szoftverszabadalmak elleni érveket, ugyanakkor a szabadalom bevezetése melletti álláspontot csak a jövő hónapban, EU-s parlamenti szakértőkkel konzultálva ismeri meg. A képviselő azt tekinti feladatának a következő hónapban, hogy a magyar álláspontról tájékoztassa az unió parlamenti bizottságait, illetve hogy megismerje a szabadalmak bevezetésével kapcsolatos uniós álláspontot.

Bagó Zoltán ugyanakkor jelezte: a magyar megfigyelőknek nincs szavazati joguk, véleményüket legfeljebb folyosói beszélgetések során fejthetik ki, ami ugyan nem minden hatás nélküli lehetőség, de mégsem ér annyit, mint egy bizottság rendes tagjaként, vagy a parlament képviselőjeként birtokolt szavazati jog.