Illegális lehet a hirdetésblokkolók szűrése
A lapok és olvasók közötti fegyverkezési versenyben nagyot nyerhetnek az olvasók, ha az uniós ePrivacy (hírközlési adatvédelmi irányelv) kitételei érvényesülnek.
Mára mindenki számára ismert lehet az Európai Unió cookie-szabályozása, hiszen emiatt kell naponta többször nyomogatni a sütiket elfogadó gombot számos weboldalon. A szabályozás azonban most egy, eddig előre nem látott új területen is meghatározó lehet, mégpedig a hirdetésblokkolásban.
Néhány kisebb-nagyobb kiadó elkezdte már a "hirdetésblokkolás-blokkolást" - vagyis a hirdetéseket szűrő felhasználókat valamilyen formában kérik arra, hogy e szűrést az oldalon kapcsolják ki, és engedjék megjelenni a reklámokat. Egyes tartalomszolgáltatók az együttműködés hiányában már a teljes hozzáférést megvonják oldaluktól. Az ehhez használt megoldás azonban az ePrivacy irányelvbe (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve) ütközhet, amely kiköti, hogy a felhasználó számítógépéről egy online szolgáltatás csak és kizárólag a felhasználó kifejezett engedélyével szerezhet információt.
Ezt az értelmezést megerősíti az a hivatalos levél is, amit Jean-Claude Juncker EB-elnök irodája küldött Alexander Hanff jogvédő aktivista megkeresésére. A levél szerint az Európai Bizottság értelmezésében a hirdetésblokkolásról a kiadó csak úgy szerezhet tudomást, hogy információt ér el a felhasználó számítógépén, ezt pedig legálisan csak a felhasználó engedélyével tehetné. Ez pedig nem csak a cookie-k tárolására és elérésére, hanem az adblock detektálását végző scriptekre ugyanúgy vonatkozik.
Since so many people are bugging me for them here are photos of the relevant pages of letter. pic.twitter.com/vcTG0qdhIC
- Alexander Hanff (@alexanderhanff) April 20, 2016
A levélíró által hivatkozott cikkely szerint "az elektronikus hírközlő hálózatoknak egy felhasználó végberendezésében történő adattárolásra [eredetiben: információtárolásra], illetve az ott tárolt adatokhoz [eredetiben: információhoz] való hozzáférésre való felhasználása csak azzal a feltétellel megendegett, ha az érintettet egyértelműen és teljes körűen tájékoztatják, valamint ha az érintettnek joga van visszautasítani az ilyen adatkezelést".
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Azt fontos kiemelni, hogy az angol eredetiben kimondottan információ szerepel, ez a hirdetésblokkolás kontextusában különösen fontos kitétel lehet. A blokkolásdetektálásra használt módszerek ugyanis valóban információt szereznek a felhasználó számítógépéről (van-e azon működő hirdetésblokkolás), ezt az információt kizárólag a felhasználó kifejezett (nem implicit) hozzájárulásával szerezhetnék meg a kiadók.
Lesz következménye
Az Európai Unió malmai nagyon lassan őrölnek. Ha a kérdés hivatalos útra terelődik, akkor akár évekig is eltarthat, míg az intézményeken végigfut a folyamat, így a Bizottság kifejezett álláspontja fontos irányadás lehet a kiadók számára. A kontinensen hagyományosan nagyon erős a privát szféra védelme, és komoly NGO-k gondoskodnak annak jogi védelméről, így könnyen elképzelhető, hogy valamelyik civil szervezet már azt fontolgatja, pert indít a kiadók ellen ebben a kérdésben.
Az érvényes jogszabályok emiatt a kiadók számára jelenleg viszonylag szűk mozgásteret biztosítanak. Elvben van lehetőség, hogy a cookie engedéllyel együtt a hirdetésblokkolás ellenőrzésére is engedélyt kérjenek a kiadók, ezt azonban az irányelv szövege szerint a felhasználók könnyedén megtagadhatják - ebben az esetben az újság dönthet, hogy kiszolgálja-e a tartalmat, vagy teljesen elutasítja a felhasználót.