Szoftverrel nyúl az IoT alá az ARM
Az ARM szerint az IoT terjedését a platformok hiánya fogja vissza, így viszont a cég processzorai sem fogynak. Készít tehát a cég egy platformot, és nagy részét ingyen szét is osztja, csak robbanjon már be a piac - és nem mellékesen az ARM legyen a platform ura.
Bemutatta saját IoT szoftverplatformját a brit ARM Holdings. A cég eddig elsősorban a processzorokhoz kötődő szellemi tulajdon licencelésében utazott, azonban most elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy előrelépjen, az új cél egyenesen platformszállítóvá válni. Ehhez a cég egy teljes megoldást fejlesztett, amelybe nem csak az internetre kötött eszközök, hanem az azok fölötti menedzsment- és aggregációs réteg is beletartozik.
Mi az mbed?
Az ARM mbed névre keresztelt platformjának alapja egy pehelysúlyú operációs rendszer, az mbed OS, amely a beágyazott processzorokon fut, és az adatgyűjtést, kommunikációt és egyéb feladatokat tudja ellátni, valamint képes futtatni a gyártó által fejlesztett egyedi alkalmazásokat is. Az mbed OS egy kifejezetten alacsony fogyasztáshoz tervezett rendszer, amelyet az ARM közvetlenül a Cortex-M sorozatú processzorokhoz írt. A rendszer támogatja az összes alacsony szintű kommunikációs szabványt és protokollt, ami az elemek rendszerbe szervezéséhez szükséges, a Bluetooth-tól a Zigbee-ig, a Wi-Fi-től a Threadig. A rendszer része az alkalmazások futtatókörnyezete is, a megfelelő könyvtárakkal, így tényleg viszonylag egyszerű erre alkalmazásokat írni.
Első építőkocka: az eszközök futó apró rendszer, ami minden szükségeset tartalmaz.
A második, fontosabb építőkocka a központi irányítórendszer, a backenden futó Device Server. Ez ugyanazt a nyelvet beszéli, mint az eszközökön futó mbed OS, és képes azokat rendszerben, egységesen kezelni - ez itt a valódi hozzáadott érték. A Device Server nevének megfelelően a szerveroldalon fut, feladata összekötni az IoT-eszközök kommunikációját a különböző web service-ekkel. Az ARM koncepciójában a Device Server nem az otthoni PC-n vagy a gardróbban található házi szerveren fut, hanem egy felhős rendszeren, üzemeltetését és tulajdonságait is ehhez szabta a fejlesztő. Az IoT-implementáló a Device Server kimeneteire akaszthatja rá saját szerveroldali alkalmazását és adatbázisát, közvetlenül a "vadon élő" eszközökhöz nem kell hozzáférnie.
Az ARM elképzelése szerint ezzel a két, általánosan használható építőkockával nagyon leegyszerűsödhet az IoT rendszerek kifejlesztése és implementálása, ezzel olcsóbbá és nem utolsó sorban általánosan kompatibilissé válnak az eszközök - persze csak ha mind mbedet használnak.
Folyik a helyezkedés
A PC után a webes kereső, a kereső után a közösségi oldal, majd az okostelefon, majd a tablet. Ezek voltak az elmúlt pár évtized nagy informatikai dobásai. A következő az IoT lehet, vagyis az internetre csatlakozó "dolgok", okosórák, termosztátok, garázskapuk világa. Az IoT ígérete, hogy egyszerű használati tárgyakba és az infrastruktúrába processzorokat és szenzorokat építve új képességek, új lehetőségek nyílnak meg - ahogyan a PC-k is vadonatúj, korábban sosem tapasztalt képességeket kaptak az internet segítségével.
Második építőkocka: a legfelső réteg, ami rendszerbe foglal és API-t kínál.
Az IoT azért nagyon izgalmas terület, mert az iparági szereplők egybevágó álláspontja szerint óriási robbanás előtt áll, azonban egyelőre senkinek sincs meghatározó pozíciója, jelenleg zajlik a hídfőállások kiépítése a csatákhoz. Vannak ugyan jelenleg is fontos és kevésbé fontos gyártók, illetve platformok, a növekedés beindulásával azonban egy jól időzítő, jól helyezkedő, jó termékkel előálló új szereplő is pillanatok alatt elhalászhatja a piacot előlük - ahogy ez például az okostelefonos piacon oly látványosan le is zajlott.
A szereplők az Inteltől a Google-ig, az Apple-től a Samsungig ennek megfelelően egyelőre helyezkednek, partnereket gyűjtenek, szövetségeket kötnek, és leginkább kivárnak. Nem tiszta ugyanis egyelőre, hogy mi lesz az IoT igazi "killer appja", az a felhasználási forgatókönyv, amely majd az egész piacot berobbantja és ami miatt a fogyasztók elkezdik vásárolni az ilyen termékeket. Egyelőre maga a hálózatba kötött tárgyak koncepciója nem eléggé vonzó, a létező felhasználási módok nem eléggé népszerűek, de a várakozások szerint ez rövid időn belül változhat.
A koncepció egyetlen dián.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A piac beindulását követően kritikus fontosságú lesz, hogy melyik platform tud dominánssá válni - mi lesz az IoT Windowsa vagy Androidja. Az okostelefonokhoz, személyi számítógépekhez és a legtöbb IT-területen, úgy az IoT-ben is az ökoszisztéma rejti az igazi hozzáadott értéket: az egymással kommunikálni tudó eszközök, az egy protokollt, API-szettet követő, rendszerbe szervezhető részelemek keltik életre a koncepciót. Azt pedig már korábban láttuk, hogy az ilyen piacokon a platform tulajdonosa a király: kézben tartja a fejlesztési irányokat, ügyes stratégiával pedig minden más szereplő hozzáadott értékét marginálissá építheti le - mint tette azt a Google az okostelefonok esetében.
ARM mbed: hamarosan
A bejelentés szerint a platform még fejlesztés alatt áll, az mbed OS várhatóan még idén fejlesztői előzetes állapotba kerül és a partnerek elkezdhetik a munkát vele, az első főverzió várhatóan 2015-ben lesz elérhető. A Device Server azonban már készen van, az API-k már véglegesek, az IoT-szállítók pedig megkezdhetik a webes szolgáltatásaik felkészítését az mbed fogadására. Az ARM a licencelési feltételeket is közölte, az mbed OS ingyenesen licencelhető, a Device Server azonban csak fejlesztői verzióban díjmentes. Az ARM azonban kimondta, hogy nem a szoftveren és a platformon szeretnének meggazdagodni, a cégnek pontosan elegendő az egész alatt futó alacsony fogyasztású ARM processzorok után befolyó bevétel, a platformmal inkább a piacot rúgná be a gyártó, és mintegy mellékesen lenne a platform atyja és ura.