Lekapcsolja az analóg hálózatot a Telekom
Lassan a célegyenesben a Deutsche Telekom európai hálózatmodernizációs projektje, amely egyetlen nagy platformmá gyúrja össze az eddig különálló alrendszereket. A vállalat mindenképp jól jár, de a felhasználóknak is leeshet valami.
Mintegy két év múlva, 2016-ban áll le Magyarországon az analóg hálózat, ennyi idő múlva tud helyébe lépni a teljesen IP-alapú új telekommunikációs rendszer - közölte ma a Deutsche Telekom a barcelonai Mobile World Congressen tartott sajtótájékoztatóján. A leállás 2016-os dátuma viszonylag korainak számít, az olyan országokban, mint Románia vagy Görögország, a leállás tervezett dátuma 2018. Szintén 2018-ban tervez teljesen IP-alapokra állni legfontosabb, németországi piacán is a Telekom, hazánkban tehát viszonylag gyorsan véget ér majd a hálózatfelújítás.
Spagetti helyett lasagna
Ahogy tavaly, idén is a Deutsche Telekom gigantikus hálózatfelújítása a legfontosabb hír az európai szolgáltató háza táján az MWC-n, minden más újdonság erre az évtizedes projektre vezethető vissza. Az évek óta csendben zajló, 100 százalékban IP-alapú hálózatokra való átállás lassan a célegyenesbe ér, néhány éven belül pedig a legtöbb országban le is zárul. A hálózati eszközök és az azokon futó szoftverek cseréje révén egy egységes európai hálózat jön létre, amely egyetlen infrastruktúrán szolgálja ki a mobil és vezetékes, tévés, internetes és telefonos előfizetéseket.
Spagetti architektúra, ahogy ma létezik.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A váltás horderejét nehéz érzékeltetni, érezhetően gondban is van vele a német vállalat kommunikációs csapata. Nehéz ugyanis elmagyarázni egy alapvetően rejtett folyamatot, amelyből ideális esetben a felhasználó semmit nem is érzékel. A kihívás ahhoz fogható, mint nagyvállalati környezetben a szoftveresen meghatározott környezetek (hálózat, adatközpont) előnyeit ecsetelni az üzleti oldalnak.
Mégis miről van szó? A Telekom ma egy hihetetlenül töredezett rendszert üzemeltet, amelyben külön vertikumot képez az analóg telefonhálózat, az internetszolgáltatás, a mobilhálózat, ezek között átjárás csak esetlegesen, egy-egy réteg szintjén található. Az új hálózat ezzel ellentétben fizikailag és szoftveresen is homogén, például egyetlen síkon vezérelhető a teljes rendszer. Az új hálózatban egyetlen különálló elem marad, a rádiós és a kábeles elérés értelemszerűen az elérés szintjén eltér.
Egységes horizontális rétegekkel dolgozó "lasagna" architektúra.
Az egységes, egységesen vezérelhető, fizikailag is homogén hálózat hatalmas előnye a szolgáltató számára a rugalmasság. Az ilyen rendszerek viszonylag könnyedén automatizálhatóak, ami azt jelenti, hogy egy új szolgáltatás bevezetése egy év helyett mindössze néhány hét alatt lebonyolítható, a cég gyorsabban reagálhat a piaci mozgásokra, a felhasználók pedig hamarabb használatba vehetik az új termékeket. Az ilyen rendszer ráadásul látványosan olcsóbban is üzemeltethető - a magasan automatizált hálózat üzemeltetése kevesebb manuális beavatkozást igényel, így az emberi erőforrások pazarlása megszűnik, miközben a humán hibalehetőség is kevesebb. A Telekom adatai szerint például Macedóniában évente és előfizetőnként mintegy 20 euróval sikerült a költségeket lefaragni.
Az átállás folyamata azonban elképesztően bonyolult és lassú. A hazai piacnak számító Németországban például korán elindult a modernizáció, azonban a cég súlyos akadályokba ütközött, amelyek fényében bizonyos céges folyamatokat alaposan át kellett alakítani, az új hálózat kiépítése pedig lelassult. A nem részletezett problémákat mára sikerült elhárítani és az átállás újra felgyorsult, a 2018-ra jelen ütemben elkészül a rendszer frissítése.
Mit jelent ez a végfelhasználónak?
A hálózatmodernizációval a Telekom jelentős stratégiai mozgástérre tesz szert, ennek kihasználását azonban a helyi piac, a helyi versenyhelyzet határozza meg. Versengő, innovációt igénylő piacokon a rövidebb time-to-market fontos versenyelőny lesz, a Telekom nagyon gyorsan vezethet be új szolgáltatásokat, a piaci igényeknek megfelelően. Az olcsóbban, kevesebb emberi erőforrással üzemeltethető hálózat révén pedig a cég agresszív árazási politikát is követhet, a hatékony hálózattal az árérzékeny piacokon alávághat a konkurenseknek.
Az új rendszerben például bevezethető a dinamikusan változó előfizetés, amely igény szerint, akár hónapon belül többször is megengedi a díjcsomagváltást, amelyet a felhasználó önkiszolgáló módon el is végezhet. Ugyanígy az új előfizetések aktiválása is lehet önkiszolgáló, a felhasználó csak csatlakoztatja a modemet és azonnal működésbe léphet a szélessávú előfizetés, anélkül, hogy a szolgáltató oldalán ezt hosszas konfiguráció előzné meg. Ez persze újabb költségcsökkentést hozhat, ahogy az ügyfélszolgálat hatalmas gépezete karcsúsodhat.
A felhasználók számára kevésbé lesz érezhető az új hálózat előnye az olyan piacokon, ahol nincs valódi verseny a szolgáltatók között, a céget semmi nem ösztönzi az árcsökkentésre vagy innovatív szolgáltatások gyors bevezetésére. Az ilyen országokban a hatékonyabb hálózat előnyeit a cég profit formájában zsebre teheti, a mozgásteret pedig tartalékolhatja arra a esetre, ha intenzívebbé válik a versengés.