Szerző: Hlács Ferenc

2013. október 7. 08:44

"Okos út" épül Nagy-Britanniában

Az internetre kapcsolják az egyik brit autópályát. A szigetországban egy nagyjából 80 kilométeres útszakaszt látnak el érzékelőkkel, amelyek az elhaladó autósok mobiltelefonjaival kommunikálva figyelik meg, és teszik egyszerűbben szabályozhatóvá a forgalmat.

Nemcsak a háztartásokban kapcsolódik egyre több gép az internetre – a tévéktől az okoshűtőig –, de a közutakon is találkozhatunk már hasonló kezdeményezésekkel, mint például a Google sofőr nélküli autói, vagy a Kaliforniában már engedélyezett e-rendszámtáblák. Nagy-Britanniában magát az utat kapcsolják a világhálóra: egész pontosan az ország egyik legzsúfoltabb, Felixstove és Birmingham között húzódó autópályáját, amely így a szigetország első online útszakasza lesz.

A kihasználatlan frekvenciákat hajtják igába

Az A14-es út egy ötven mérföldes (azaz nagyjából 80 kilométeres) szakaszán érzékelők hálózatát helyezik el, a BT, az ország közlekedési minisztériuma és a Cambridge-i Neul startup vállalat együttműködésével. A cél, egy olyan “okos út”  létrehozása, amely a rajta elhaladók mobiltelefonjaival kommunikálva figyeli meg a forgalmat. A technológia a tévécsatornák közötti üres frekvenciákat használja a mobilhálózatok helyett. Az Ofcom, az Egyesült Királyság távközlési hatósága szerdán hagyta jóvá a tervezetet új spektrummenedzsment-stratégiájának részeként, és már kiforrott elképzelései vannak a high-tech forgalomszabályzó és -megfigyelő rendszerek működéséről.

Az Ofcom szerint az autókba és az utakba épített érzékelők folyamatosan figyelnék a torlódások kialakulását, az információkat pedig egy központi forgalomszabályzó rendszerhez továbbítanák, amely ennek megfelelően határozná meg a sebességhatárokat, hogy feloszlassa a forgalmi dugókat. A rendszer emellett közvetlenül a járművekkel is kommunikálna, elirányítva őket a forgalmas útvonalakról, sőt akár a sebességüket is vezérelhetné. A fedélzeti számítógépek idővel a sofőrt is helyettesíthetnék, a központi rendszertől kapott utasítások alapján a járművet teljes egészében vezérelve – ami közelebb is lehet mint gondolnánk, a Google és más gyártók ilyen irányú tevékenységét tekintve.

Noha Az A14 projektben nem találunk okos vagy önjáró autókat, ez lehet az első lépés a hasonló járművekhez szükséges infrastruktúra kiépítése felé. Az ország autópályáiért felelős Highway Agency 1,5 milliárd fontot ajánlott fel az A14 fejlesztésére, amelyet útdíj bevezetésével gyűjtenének össze. A teherautósoknak így akár három fontjukba is kerülhet majd a felújított útszakasz használata.

Egy-két év alatt elterjedhet a technológia

A Neul vezérigazgatója, Stan Boland szerint a forgalmi minták megértése a különböző napszakokban, illetve időjárási viszonyok között lehetővé teszi a forgalmi szabályozás megváltoztatását is, továbbá a jövőben hasznos adatokkal szolgálhat az útdíjak számításánál, és az egyes járművek követésénél. Boland úgy véli, Nagy-Britanniában egy-két éven belül ország-, régió- és városszerte találunk majd hasonló szenzorhálókat, amelyek egyszerű követő készülékekhez kapcsolódnak, és a legkülönbözőbb megfigyelési feladatokat látják el, az ürítésre váró kukákra figyelmeztetéseitől az elveszett háziállatok megtalálásán át egészen a szabad parkolóhelyek jelzéséig.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A mobilhálózatok alapján történő forgalomkövetés azonban korántsem olyan futurisztikus, hiszen azt például a műholdas navigációval foglalkozó TomTom is alkalmazza, ám az A14 jóval olcsóbb alternatívát kínál. Használatához ugyanis a Neul a rendkívül költséges mobiltornyok helyett, apró és olcsó bázisállomásokat használ, amelyek akár villanyoszlopokhoz vagy utcai lámpákhoz is rögzíthetők.

Több projekt is a használaton kívüli spektrumra pályázik

Az A14 projekt csak egy az Ofcom által engedélyezett, használaton kívüli frekvenciákat kihasználó kezdeményezések közül. Glasgowban például, ahol a fogyasztók az országban talán legkevésbé használják ki a rendelkezésükre álló frekvenciasávokat, a Microsoft a spektrum szabad részeit felhasználva ingyenes Wi-Fi-t tervez létrehozni a városközpontban. Emellett a vállalat a Strathclyde-i Egyetemmel együttműködve a légszennyezést és páratartalmat figyelő szenzorokat akar elhelyezni a város körül. A tévés frekvenciák továbbá a nehezen megközelíthető vidéki területeken is hasznosnak bizonyulhatnak, mivel nagy távolságra képesek eljutni: a Wight-szigeten az Ofcom már jóvá is hagyta egy hasonló szolgáltatás próbaüzemét, amely a megfelelő infrastruktúrától távol eső otthonokba is internetkapcsolatot vihet.

Mindezek mellett több vállalat – köztük a Google – dolgozik olyan intelligens adatbázisok létrehozásán, amelyek lehetővé teszik az okostelefonok és tabletek számára, hogy a kihasználatlan spektrumban csatlakozzanak az internetre a mobilhálózatok alternatívájaként. Ezek az adatbázisok tartalmazzák majd, hogy a készülék tartózkodási helyén mely sávok “állnak üresen” és azokon milyen energiájú jel továbbítható anélkül, hogy más közeli készülékkel interferálna. A vezeték nélküli adattovábbítás iránti igény előrejelzések szerint 2030-ra a jelenlegi érték nyolcvanszorosára nő majd, az Ofcom erre igyekszik felkészülni a lehető legszélesebb spektrum elérhetővé tételével.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról