Az okostelefonos appok kétharmada "élőhalott"

Az Apple App Store 617 ezres kínálatának 65 százaléka soha nem frissült és kevesebb mint 10 értékelés van róla. A Google Play esetében is hasonló, bár némileg jobb az arány, ott a 484 ezer app 40 százaléka lett magára hagyva anélkül, hogy valaki valaha használta volna azokat. A Windows Marketplace esetében is lesújtó a kép, ott az appok 69 százaléka várja csendben a végítéletet.

A mobilos teszteléssel foglalkozó StarDust kiadott egy kutatási jelentésből készített infografikát, amiben a három legnagyobb mobilos alkalmazás-piacteret hasonlítja össze az összes alkalmazásszám, kiadók, az újonnan hozzáadott appok ritmusa, a monetizációs lehetőségek és egyéb szempontok szerint. A kiábrándító tapasztalat, hogy az iOS, az Android és a Windows Phone piacterei egyaránt hordozzák magukkal a felgyűlt hulladékot.

A halott appot senki nem használja, a fejlesztő sem frissíti

Mindhárom esetben halott appok teszik ki a kínálat több mint felét. A vizsgálat állítása szerint általánosságban elmondható, hogy minden második feltöltött alkalmazás soha nem kap frissítést és soha nem ér el értelmezhető számú felhasználói telepítést, így soha térül meg a fejlesztésükkel eltöltött idő. A másik szomorú tendencia, ami az appokat érinti, hogy a letöltésszámukat és az értékeléseiket életük első két hetében szerzik meg. Az átlagos iOS-app 18, az átlagos Android-app 16, a Windows Phone alkalmazás pedig 13 nap alatt szerzi meg a letöltésszámának 80 százalékát, majd azok, amiknek nem sikerült átütni a felhasználók ingerküszöbét, belesüppednek a piactér purgatóriumába, ahol az idők végezetéig várják, hogy valaki letörölje őket.

Hiába van már közel egymilliárd androidos készülék világszerte, a Google Play kínálatában lévő programok 68 százalékát kevesebb mint 5000 alkalommal töltik le, ami nyilvánvaló bukás, 5000 letöltésből csak nagyon ritka esetben lehet pozitív egyenleggel kijönni. Az ingyenes, reklámszponzorált appoknál biztosan nem, de a drága fizetős appoknál sem, ha figyelembe vesszük, hogy egy fizetős, értéknövelt alkalmazásnak feltételezhetően az elkészítésű költségei is magasabbak.

Ennek ellenére a fejlesztők nem kedvetlenedtek el, továbbra is átlagosan 2371 új alkalmazást publikálnak minden nap. A platformok versenyében a két nagy már egyenlően áll, az új appok 40 százaléka Androidra, 41 százaléka iOS-re érkezik, Windowsra 12 százalék, a többi pedig megoszlik a többi operációs rendszerek közt. Az új megjelenésekhez új fejlesztők is tartoznak, a kimutatás szerint folyamatosan csatlakoznak mindkét fejlesztői programhoz újoncok, minden nap 90, illetve 75 első appos fejlesztő tűnik fel iOS-en, illetve Androidon.

Nem csüggednek a fejlesztők

A frissítési hajlandóság értelemszerűen Androidon nagyobb, hiszen ott nem szükséges minden alkalommal a validációs procedúrán átküldeni az alkalmazást, így az androidosok többször adnak ki javítást is - naponta 2341 Android, de csak 806 iOS alkalmazás frissül. Az egyszerűség miatt a gyakori frissítésnek oka lehet az is, hogy Androidon ezzel könnyebben be lehet kerülni a toplistákba, de persze az is igaz, hogy a sokféle hardver- és szoftververzió miatt gyakrabban és többször van szükség apróbb csiszolásokra.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A StartDust kimutatásaiban minden alkalmazás piactér esetében kisebb szám szerepel az összesítésben, mint amit maguk a cégek kommunikálnak. Az Apple júniusban 900 ezer, a Google pedig múlt hónapban már egymillió appról beszélt. Az eltérés abból adódik, hogy a platformszolgáltatók a valaha hozzáadott appok számát kommunikálják, a statisztikákat készítők viszont csak az aktívan elérhető alkalmazások számát tudják követni.

Ezek a számok természetesen keveset árulnak el a piacterek valódi működéséről, hiszen a bevételeket és a sikereket a teljes kínálat nagyon vékony szelete termeli ki. Nehéz recepteket leírni és előre meghatározni azt, hogy mi tud sikeres lenni és mi lesz kudarc. Sok esetben nem maga az alkalmazás a termék, az csak egy kiegészítő vagy támogató eszköz egy adott vállalat egyéb felületei mellé, de amennyiben egy alkalmazás nem frissül, senki nem tölti le és senki nem értékeli, akkor lehet bármilyen célú, kár volt rá erőforrást pazarolni. Bizonyára sok a “gyakorló” app, amikor fejlesztők próbálkoznak kísérleteznek és közben szemetelnek maguk mögött, de gyakran találkozni olyan megrendelő számára készülő alkalmazáson, ami egyszerűen azért hal el, mert a kivitelezés nem találkozik a felhasználói igényekkel vagy egyszerűen az app létezéséről a potenciális ügyfelek nem szereznek soha tudomást.