Friss, ropogós a Linux kernel 3.9
Tíz héttel a 3.8 után megérkezett a 3.9-es verziószámot viselő Linux rendszermag, amelyet 8 kiadásra jelölt verzió után magyar idő szerint hétfőn hajnalban bocsátott ki Linus Torvalds.
Nincs igazán nagy horderejű fejlesztése az új Linux kernelnek, sok kis aprósággal azért szolgáltak a programozók, akik az előző verzió megjelenése óta összesen 69 napot töltöttek a rendszermag csiszolgatásával. Az újdonságok listájából szemezgettünk, szokás szerint önkényesen.
Adattárolás
Egyik kedvenc képességünk az új kernelből a Device Mapperben megjelent "dm-cache" opció, amely lehetővé teszi egy meghajtó számára, hogy egy másik meghajtó cache-ekén működjön. Adódik a kézenfekvő felhasználás: egy SSD segítségével gyorsítható a rendszerben található merevlemez, ami jótékony hatással van írási és olvasási műveletekre egyaránt - a pontos cache-elési algoritmust policyből lehet szabályozni. Az egyelőre kísérleti stádiumban levő technológia hasonló funkciót kínál mint például a flashcache vagy a bcache, azonban nagy különbség, hogy a rendszermag részeként teszi ezt - igaz, a jelenlegi tervek szerint a bcache már a Linux 3.10 része lehet.
Egy másik, adattárolást érintő újdonság, hogy a kernel fejlődésével együtt sokszor említett btrfs fájlrendszer a RAID 0 és 1 mellett natív RAID 5 és RAID 6 támogatást kapott. A natív, fájlrendszerszintű RAID előnye, hogy a szokásos "rétegezett" modellel ellentétben a RAID és a fájlrendszer mindent tud egymásról, így például egy diszk kiesése esetén vissza lehet állítani csak az adatokat tároló területeket. A lemezhibák kijavítása is könnyebb, mivel a fájlrendszer közvetlenül tudja elérni a lemezeket.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Adattárolási területen figyelemre méltó újdonság, hogy a CIFS, NFS és más fájlrendszerek esetén megvalósult a user namespace használatának lehetősége, amely régóta várt és fejlesztett képesség volt. Az öröm azonban egyelőre nem lehet teljes, aktiválásához az XFS deaktiválása szükséges, ezért könnyen elképzelhető, hogy egyes disztribúciókban továbbra sem lehet majd user namespace-t használni. A témáról bővebben az LWN.net idevágó cikkét érdemes elolvasni.
Újdonságok a mélyből
A támogatott CPU-architektúrák listájára felkerültek a Synopsys ARC processzorok, illetve az Imagination Meta processzormagok is. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az ARM Cortex-A15 magoknak a rendszer már kihasználja virtualizációs képességeit, így a KVM segítségével ezek a lapkák virtualizálhatóak, ami az ARM-alapú mikroszerverek mellett akár az erősebb okostelefonokon, tableteken is érdekes felhasználási lehetőségeket rejt, például egy teljesen elkülönített vállalati operációs rendszer és egy privát használatú image elkülönített, párhuzamos futtatását.
A Xent futtatók is örülhetnek, az új kernel ugyanis már lehetővé teszi processzorok és memória menet közbeni hozzáadását a virtualizációs poolhoz - igaz, eltávolításra egyelőre nincs lehetőség. A VMware-en Linuxot futtatók számára is van jó hírünk, a 3.9-es rendszermag ugyanis VMCI (Virtual Machine Communications Interface) driverrel és socketekkel bővült, amely felgyorsítja a gazda operációs rendszer és a vendégek közti kommunikációt.
A többprocesszoros szerverek és többszálúsított szerveralkalmazások terheléselosztásán hivatott javítani a TCP és UDP socketek esetén alkalmazható opció (SO_REUSEPORT), amely több socket számára engedélyezi azonos port figyelését. Ennek célja annak az esetnek a kiküszöbölése, amikor egy többmagos, többszálú processzorokon futó web- vagy más szervernek csak egyik szála (thread) fogad el új kapcsolatokat és azokat osztja tovább a többi szálra. A patchek fejlesztését vezető Tom Herbert szerint a korábbi megközelítés nagyon kiegyensúlyozatlan terheléselosztáshoz vezethetett egyes esetekben - további részletek az LWN.net cikkében olvashatók.
Energiahatékonyság terén is hoz előrelépést a 3.9-es kernel, megjelent benne ugyanis a "lightweight suspend" (más néven suspend freeze) mód, amely az összes hardvert a legmélyebb alvó állapotba küldi. Ez a mód abban különbözik a korábban más ismert suspend to RAM-tól, hogy nem kapcsolja le teljesen a komponenseket, így azok hamarabb üzemkészek - igaz, az energiafogyasztás is magasabb. Az új fejlesztésből elsősorban a mobil eszközök, okostelefonok és tabletek profitálhatnak.
A rendszermag grafikus vezérlője immár kompatibilis a legújabb generációs, Oland kódnevű Radeon chipekkel, amelyek a Radeon HD 8500 és 8600 sorozatú kártyákon teljesítenek szolgálatot, emellett a 3.9-es kernel már a hamarosan érkező, Richland generációs APU-k támogatására is fel van készítve. Az NVIDIA chipes PC-k tulajdonosai annak örülhetnek, hogy a Nouveau driverben többféle beállítási lehetőséget kapnak a ventilátor fordulatszámának meghatározására az asztali GeForce 6000-es és 9000-es, illetve a mobil 100-as és 300-as széria tagjain.
Jövőbe mutató fejlesztés, hogy a nyár elejére (ma már tudjuk, hogy ez június 4-ét jelenti) ígért Haswell generációs Intel processzorokba épített grafikus vezérlőt is jól kezeli a kernel drivere, beleértve az energiatakarékos képességeket is. A Texas Instruments OMAP processzorainak grafikus vezérlője is kapott egy kis energiahatékonysági finomhangolást, és megjelent az OMAP5 támogatása is. Külön érdemes kiemelni, hogy a grafikus rendszer immár nem feltétlen fagy le, amikor a rendszer az elérhető monitorokat keresi.
Letölthető a szokott helyről
Az új kernel újdonságairól bővebben az H-Online háromrészes cikksorozatában (1, 2, 3) lehet olvasni, valamint természetesen a kiadási jegyzékből lehet tájékozódni. A rendszermag szokás szerint elérhető a kernel.org weboldalon, valamint a tükörszervereken.