Szerző: Koi Tamás

2012. február 16. 12:46

Spektrumpolitikában Európa sereghajtóivá válhatunk

Nem lehet már sokáig halogatni a digitális átállási folyamatot - leginkább ez az üzenete az Európai Parlament által tegnap ratifikált Rádióspektrum-politikai Programnak, mely konkrét dátumokat ír elő a különböző, mobil szélessávú szolgáltatásokra használható frekvenciák felszabadítását illetően.

Egységesebb és határozottabb fellépést sejtet az Európai Unió részéről a nemzetközösség első Rádióspektrum-politikai Programja, melynek elfogadásáról tegnap döntött az Európai Parlament. A frekvenciagazdálkodás alapjait öt évre előre meghatározó program elsődleges célja, hogy a tagállamok állampolgárai számára minél szélesebb körben álljon rendelkezésre mobil szélessávú szolgáltatás, ezzel a régiók közti különbség, illetve általában véve a vidék versenyhátránya csökkenjen, azaz végeredményben maga az EU is versenyképesebbé váljon.

Meg kell nyitni a csapokat

Az új, a tagállamok illetékes hírközlési szervei számára kötelező előírásokat tartalmazó szabályozás az új generációs hálózatok európai szintű elterjedését szorgalmazza a jelenleg a mobilszolgáltatók számára még nem igénybe vehető spektrumok értékesítése által. Ilyen elsősorban a 800 MHz-es, illetve a 2,6 GHz-es sáv, ezek mindegyike alkalmas arra, hogy nagy sávszélességű, LTE, vagy WiMAX-szolgáltatást nyújthassanak az operátorok rajta keresztül ügyfeleiknek.

A most elfogadott Rádióspektrum-politikai Program többek közt kötelezettségként írja elő a tagállamoknak, hogy legkésőbb idén év végére lehetővé kell tenniük a mobilpiaci szereplők számára a 2,5-2,69 GHz-es, valamint a 900/1800 MHz-es sáv használatát mobil szélessávú adatátvitel céljára. További kötelezettség, hogy legkésőbb 2013. január 1-jén meg kell adni a hozzáférést a 800 MHz-es sávhoz is - ebben a sávban a legtöbb tagállamban jelenleg analóg tévéadást sugároznak, melyhez így csak az analóg lekapcsolás, azaz a digitális átállás után lehet hozzáférni (ezért is hívják a szakzsargonban digitális hozadék sávnak).

A tagállamok hírközlési hatóságainak bizonyos hányada a szabályozásban foglalt előírások egy részének már korábban megfelelt ugyan, de számos országban komoly hiányosságok tapasztalhatók a digitális átállási folyamat levezénylését illetően. Így például hazánkban bár a szolgáltatók az új GSM-keretirányelv tavaly áprilisi implementálásának köszönhetően már használhatják mobil szélessávú rendszereiknél a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokat, a digitális átállás terén súlyos elmaradásokkal küzd az ország.

Az Európai Unió eredeti célja szerint a tagállamokban legkésőbb 2012. december 31-ig meg kell történjen az analóg tévéadás lekapcsolása, ez azonban aligha fog bekövetkezni hazánkban. Noha a tavaly hatályba lépett új médiatörvény eredetileg éppen ezt az időpontot jelölte meg elsődleges céldátumnak, egy későbbi módosítással azonban ez az időpont kikerült a törvényből, és már csak a 2014. december 31. szerepel benne, mint végdátum.

2014-ig húzhatják

Szakértők szerint a kormány a következő választási ciklus előtt szinte biztos, hogy nem fogja felvállalni azt, hogy az analóg földfelszíni sugárzással tévéző több százezer háztartást kvázi rákényszerítse arra, hogy plusz kiadást (beltéri egység, vagy akár új tévékészülék vásárlása) vállaljon annak érdekében, hogy tovább tudjon tévézni. Megoldás lehet erre a kiterjedt eszközvásárlás-támogatási konstrukció bevezetése, erre azonban egyelőre nincsenek meg a megfelelő források, illetve a pénz megfelelő kiosztására vonatkozó hatástanulmányok.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra?

Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Jöhet a malware-cunami az iPhone-okra? Nyílik az iOS, de tényleg annyira veszélyes ez? Annyira azért nem kell félni, elég sok kontroll van még az Apple-nél.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország aligha fogja teljesíteni a Rádióspektrum-poltikai Programban előírt céldátumokat, ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy szankciókra kell számítania az országnak. Annál is inkább, mivel vélhetően nem hazánk lesz az egyetlen olyan uniós ország, mely nem tud megfelelni a követelményeknek: Románia és Bulgária szintén csak évek múlva tervezi az analóg lekapcsolást, de a nyugati államok sem tudják mind teljesíteni ezt az elvárást, így például Spanyolországban sem lesz jövő januárra digitális átállás.

Az EU amellett, hogy elismeri a tagországok önálló gazdálkodását a nemzeti kincsnek tekintett frekvenciakészletet illetően, láthatóan igyekszik hathatós eszközökkel arra sarkallni a tagállamokat, hogy a versenyképesség növelése érdekében mielőbb hajtsák végre a frekvenciák hatékonyabb felhasználásához szükséges lépéseket. A kényszerítő erő hatásossága ugyanakkor továbbra is kérdéses: az új GSM-keretirányelv implementálásának például 2010. május 19-ig kellett volna megtörténnie, hazánk azonban több európai országgal egyetemben csaknem egy évet késett a tagállami implementációval, mindenféle szankció nélkül.

A Rádióspektrum-politikai Program ráadásul lehetőséget ad arra, hogy egyes tagállamok egyedi elbírálás alapján halasztást kapjanak, de csak abban az esetben, ha ezt az igényüket megfelelően megindokolva előre jelzik. Vélhetően a magyar kormány is élni fog ezzel a halasztási kérelemmel, melyet december végéig juttathat el az Európai Unió illetékes szervének.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról