Frissebb, kényelmesebb lett a Solaris 10 az új kiadással

Frissült a Solaris 10, a Sun Microsystems UNIX operációs rendszere. A 2009 őszi, vagyis 10/9 jelölésű kiadás számos fontos fejlesztést hozott magával, melyekkel a platform lépést tud tartani a hardverek fejlődésével, valamint néhány változás nagyban megkönnyítheti a rendszergazdák életét is.

A Solaris 10 10/9 a Sun UNIX-ának ütemes frissítési ciklusával érkezett el, és leginkább a hardverek fejlődésével igyekszik lépést tartani. Megjelent a 2 terabájtos meghajtók támogatása a 64 bites Solarisok számára, amihez minimum 1 gigabájt memóriával kell rendelkeznie a gépnek. A platform drivereket kapott 6 gigabites StorageTek SAS PCIe és Intel 10 Gigabit Ethernet vezérlőkhöz, SATA szalagos meghajtókhoz.

Az Intel Vt-d kiterjedtebb támogatásával biztosítja a megszakítás kérelmek biztonsági megfelelőségének ellenőrzését, mellyel javul a rendszer biztonsága és megbízhatósága, így rendelkezésre állása is. A Solaris továbbfejlesztett hardvertesztelő eszközkészletet is kapott a Sun Validation Test Suite új változatával, mely immár támogatja az SSD-ket és az az L3 gyorsítótár ellenőrzését is, és finomítottak a szoftver számos elemén is, melyek a processzor egyes részeit vagy az I/O alrendszert vizsgálják.

Valószínűleg sok rendszergazda hasznosnak találja majd, főként ha tárolószervert üzemeltetnek, hogy felhasználói szintű kvótákat állíthatnak be ZFS kötetekre, beleértve a felhasználói csoportokat is - a ZFS menedzselése további számos fejlesztést kapott, mint például cache meghajtók definiálása, ami lehetőséget ad SSD-k hatékony, gyorsítótárként történő kiaknázására.

A Solaris 10 10/09 kiadása legfontosabb újítása azonban valószínűleg a zónák párhuzamos patchelése, legalábbis Fischer Erik, a Sun Magyarország műszaki igazgatója szerint. Korábban a nem globális zónákat egymás után sorban kellett ellátni patchekkel, ami egy erősen particionált rendszerben Fischer szerint "nagyon kínzó" adminisztrációs probléma volt eddig. A párhuzamos patchelés (Zones Parallel Patching) aktiválásához így is szerkeszteni kell a konfigurációs fájlt, mert az alapértelmezett a szekvenciális patchelés. A Sun szerint így tipikusan mintegy négyszeresére gyorsítható a patchadd működése. A Solaris 10 10/09 kiadásának újdonságainak részletezését itt lehet elolvasni (PDF).