Szerző: Hlács Ferenc

2016. augusztus 22. 10:30

Kipróbáltuk: Sony Xperia X

Új irányból támadja az okostelefon-piacot a Sony, a vállalat felső-középszintű hardvert öltöztet prémium köntösbe, hogy árban alálicitáljon a riválisoknak. Az Xperia X-szel debütáló taktika akár működőképes is lehet, és bár a telefon nem kifogástalan, de tartogat néhány kellemes meglepetést.

Éles váltást lépett meg idén a Sony okostelefonos stratégiájában, a gyártó eddig évente kétszer frissített Xperia Z csúcsmodelljei után most egy új szériát vezetett be, amelynél a csúcshardver másodlagos szerepbe szorul - így lehet, hogy a széria zászlóvivője és névadója az Xperia X nem a legerősebb modell a portfólióban - cserébe nem is a legdrágább. Az újrastrukturált termékpalettán a cég egyes funkciók feláldozásával érezhetően csökkenteni tudta árait, és talán ez hozhat némi fellendülést az eladások tekintetében, amelyek a vállalat legutóbbi negyedéves pénzügyi jelentésének tanúsága szerint az elmúlt időszakban számottevően visszaestek.

Új név, régi külső

Az új nevezéktan dacára a formaterv nem sokat változott, a Sony továbbra is az Xperiák jól ismert vonalvezetését hozza, anodizált fém hátlappal és ugyancsak fém hatású, ám valójában festett műanyag kerettel. Szerencsére a plasztik karima nem ront a prémium érzésen, az elöl üveg, hátul fém eszköz enyhén legömbölyített peremeivel kényelmesen, hűvösen simul az ember tenyerébe. Arra mindenesetre érdemes odafigyelni, hogy az a bizonyos tenyér ne legyen túl száraz, és biztosan fogja a készüléket, a matt fémfelület ugyanis ellenkező esetben rendkívül csúszóssá teszi a telefont, kétszer is érdemes tehát meggondolni, hogy egy zötykölődő metrókocsiban az eszközt fél kézzel tartva megkockáztatjuk-e az átnyúlást a képernyő ellentétes sarkába, hogy lekattintsuk a Pokémon Go ikont. A dizájn mindenesetre ezzel együtt tetszetős, akinek külsőre bejöttek a Sony korábbi modelljei az most sem fog csalódni.

Gyorsan feltűnik ugyanakkor, hogy az ujjlenyomat-olvasót is tartalmazó, a készülék jobb élén elhelyezett bekapcsológomb mélyebben ül a vártnál, azt hüvelykujjunkkal egészen erősen be kell nyomni, hogy kattanjon is. Ennek több oka is lehet, elképzelhető például, hogy a gyártó így akarta elkerülni, hogy a zsebekben akaratlanul is benyomódjon a gomb, vagy épp így kényszeríti a felhasználókat, hogy eléggé rányomják ujjukat az ujjlenyomat-szenzorra a pontosabb eredmények érdekében. Bár a gomb kialakítása eleinte fura, sőt akár kényelmetlen is lehet, az egy-két nap alatt megszokható, ezután nem zavarja érdemben a használatot. Az ujjlenyomat-olvasó egyébként kifejezetten jól használható, gyors és pontos, egy rövid gombnyomás alatt probléma nélkül felismeri a rátett ujjat és feloldja a képernyőzárat.

Ha viszont már a gomboknál járunk, nem mehetünk el a hangerőgombok elhelyezése mellett: a billentyűk ugyancsak az eszköz jobb oldalán, egészen lent helyezkednek el, így azokat gyakorlatilag semmilyen kéztartással nem lehet kényelmesen elérni - legfeljebb a balkezes felhasználók próbálkozhatnak valamilyen extrém kisujj-karatéval. Még lentebb található a Sony védjegyének számító dedikált kameragomb, ezt hosszan nyomva akár a telefon lezárt állapotából is megnyithatjuk a kameraappot.

Felső-középszintű hardver - csúcskategóriás érzés?

A telefont felébresztve életre kel a kereken 5 hüvelykes IPS kijelző: a cég új irányvonalát a panel is jól szemlélteti, azzal a vállalat meg sem próbál beszállni a csúcskategória tempós felbontásversenyébe, a képernyőn "mindössze" 1920x1080 pixel sorakozik. Noha a VR szemüvegbe helyezve a panel 441 PPI-s pixelsűrűsége már nem az igazi, hagyományos felhasználás során (tehát nem egy nagyítópároson keresztül nézve) továbbra is kiváló, éles, szabad szemmel látható képpontoktól mentes képet ad. Panaszra a színek terén sincs ok, noha egy AMOLED-es modellnél azért valamelyest fakóbb a megjelenítés - egyedül a maximális fényerő lehetne egy hajszállal izmosabb, erős napsütésben előfordulhat, hogy egy árnyékoló kezet kell segítségül hívni a hunyorgásmentes olvasáshoz.

A felbontásversenyhez visszakanyarodva egyébként megér egy említést, hogy a Sony bár az Xperia X-szel, illetve általában az X sorozattal nem akar rekordokat döntögetni ezen a téren, a Xperia Z5 Premium modelljével továbbra is vezeti a mezőnyt, abban ugyanis egy 4K panel található. Az egy éve megjelent eszközt mi is kipróbáltuk, teljesítménye különösen VR téren figyelemreméltó.

Igaz az idei kötelező Qualcomm csúcslapka, a Snapdragon 820 kimaradt a repertoárból, szégyenkezni az Xperia X-nek sincs oka, motorháztetője alatt ugyanis egy Snapdragon 650 chip dolgozik, összesen hat processzormaggal: a kisebb teljesítményigényű feladatokat négy Cortex-A53 mag hivatott kiszolgálni 1,4 gigahertzes órajellel, a komolyabb iparosmunkához pedig a lapka két, tisztességes Cortex-A72 magot is tartalmaz, melyek 1,8 gigahertzen ketyegnek. A chip minden feladat alatt derekasan helytáll, az alkalmazások pörgős váltogatásától a látványos grafikájú játékokig, mint az Asphalt 8.

A telefon sehol nem gondolkozik sokáig, szinte mindenütt ugyanolyan sima, gördülékeny az élmény, mint egy csúcsvassal szerelt modell esetében - legfeljebb akinek van viszonyítási alapja és használt korábban huzamosabb ideig Snapdragon 820-as készüléket fedezhet fel néhol egy leheletnyivel megfontoltabb tempót a zászlóshajókhoz képest, de a különbség lényegében elhanyagolható. Az eszköz melegedése még a telefont alaposan megizzasztva sem veszélyes, a hátlap komoly terhelés alatt is inkább lesz langyos mintsem forró.

Vanillára hajazó Android és egy talicska bloatware

Szerencsére egy ideje már a Sony is felvette sok gyártó jó szokását és nem rajzolja át jelentősen a Google-féle gyári Android felületet, az alkalmazásindító első pillantásra pontos mása a keresőóriás szoftverének. A UI-t jobban megnézve persze akadnak különbségek: az alkalmazásfiók görgetős helyett lapozgatós elrendezésű, annak első oldalán pedig nem csak a telepített appok láthatók, de különböző ajánlásokat is kapunk, olyan alkalmazásokról, amelyeket a cég érdekesnek ítélt számunkra.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Bár a felület átszabásánál a gyártónak sikerült dicséretes módon visszafognia magát, előre telepített appok terén sajnos már más a helyzet, az eszközt a Sony rendesen teleszórta saját alkalmazásaival. Azon az olyan alapvető appok mellett, mint a gyártó galéria- vagy zenelejátszó alkalmazása, helyet kapott a cég játékkonzoljának funkcionalitását kiegészítő PlayStation app, a What's New alkalmazásajánló szoftver, a cég időjárás- és hírolvasó-appjai, illetve a kötelező jellegű egészség-fitneszapp, ami a Sonynál Lifelog névre hallgat. A lista persze itt még nem ér véget, az appok között böngészve megtaláljuk a Movie Creator videoszerkesztőt, valamint a fantáziadúsan Rajz névre keresztelt rajzolóappot is, de ott van még az Xperia Lounge, a Shazam alternatívát kínáló TrackID, az Amazon Shopping alkalmazás, az AVG biztonsági szoftver, továbbá a cég kiterjesztett valóság alkalmazása is, amellyel a kamera képére húzhatunk további térbeli, virtuális tartalmakat.

A felsorolt szoftverek zömét a felhasználók zöme jó eséllyel egyetlen alkalommal sem nyitja majd meg - úgy látszik továbbra is várnunk kell rá, hogy a Sony, illetve általában a nagy gyártók és szolgáltatók visszavegyenek a fékevesztett bloatware-szórásból. A telefon egyébként Android 6.0.1-et futtat, március 1-i biztonsági szint mellett. A biztonsági frissítések tehát úgy tűnik nem gyakori vendégek az új Sony modelleknél, megkerestük a gyártót, hogy ezen a területen van-e valamilyen vállalása a felhasználók felé, amint érkezik hivatalos állásfoglalás, cikkünket frissítjük.

Ígéretes kamera, nem várt baki

Az Xperia X kamerája a csúcskategória felé kacsintgat, de sajnos nem kifogástalan. A derekas, 23 megapixel felbontású szenzor határozottan szép képeket készít, az optikai képstabilizáció azonban kimaradt a funkciók közül, a kamerán továbbá néha a kontrasztos fényviszonyok is kifognak: ha az adott kép tárgya az előtérben, árnyékban helyezkedik el, a kamera, illetve a hozzá tartozó szoftver sokszor továbbra is a fényes háttérhez igazítja a kép fényviszonyait, hiába teszi sokadjára is a fókuszt a felhasználó a sötétebb tárgyra, annak helyén kétségbeesetten bökdösve a kijelzőt. Ez a probléma bár nem jelentkezik minden hasonló helyzetben, ahhoz épp elégszer jön elő, hogy bosszantó legyen. Más körülmények között, beleértve az éjszakai képeket is, a kamera mindenesetre kifejezetten jól teljesít.

A semmiből jött akkubajnok

Az akkus üzemidőt illetően nem voltak különösebben nagy elvárásaink az Xperia X kapcsán, első blikkre az is elfogadhatónak tűnt, ha az öthüvelykes panel mögött lévő 2620 mAh kapacitású telep egy feltöltéssel átvészel egy pörgősebb munkanapot. Ezen a téren az Xperia X hatalmas meglepetéssel szolgált, az egy napos várakozásokat bőven túlteljesítette, volt, hogy csak a második nap végén kellett töltőre dugni - eközben az akkumulátorhasználati adatok menüpontja alatt elképesztő, hat órát is meghaladó aktív kijelzőidő gyűlt össze. A telefonnal egy komolyabb munkanap után is teljes nyugalommal vághatunk bele egy hosszabbnak ígérkező éjszakába, még annak tudatában is, hogy jó eséllyel a készülék lesz a soron következő Spotify-felelős, és még fotókkal is részletesen dokumentálni kell az estét. Apró hátrány, hogy a töltés, illetve az adatátvitel továbbra is a hagyományos microUSB aljzaton keresztül történik, a Sony még nem adoptálta az iparágban lassan de biztosan új alapszabvánnyá váló USB Type-C csatlakozót. Úgy látszik a cég portfóliójában az aljzat megjelenésére leghamarabb 2017-ben számíthatunk.

Hogy a gyártó visszatekerte kissé a potmétert a teljesítmény terén, az szerencsére az árban is megmutatkozik. Míg a csúcsvasért 2016-ban jellemzően jóval 200 ezer forint fölötti összegeket kell kicsengetni - az árcédulákon a 300 ezret meghaladó szám sem példátlan - az Xperia X árát sikerült stabilan 200 ezer alatt tartani. Ahogy az lenni szokott, a piacon a kereskedő ismertségével egyenes arányban nő a készülék ára, ennek megfelelően különböző boltok kínálatában az összeg 137 ezertől egészen 190 környékéig mozog. Az Xperia X filléres modellnek persze még így sem mondható, ugyanakkor miután a felhasználói élményben nem érezteti jelenlétét a középszintű vas (talán a kamerás bakit leszámítva), jó választás lehet azoknak, akiknek korábban már elnyerték tetszését a Sony modelljei, illetve nem szeretnék átlépni a 200 ezres lélektani határt telefonválasztáskor - különösen figyelembe véve a fantasztikus akkus üzemidőt.

a címlapról