Szerző: Gálffy Csaba

2012. november 13. 12:32

Kipróbáltuk: ASUS VivoTab RT

A Windows RT kompromisszumos megoldásai mellé az ASUS a hardveres oldal kompromisszumait sorakoztatta fel. Maradt használható érték a VivoTab RT koncepciója mögött?

Végre elérhető a windowsos Transformer - fogadta egyöntetű lelkesedéssel a sajtó és a szakma az ASUS Windows RT-t futtató, azonban a Transformer családhoz hasonló formátumot használó VivoTab RT-t. A lelkesedés nem megalapozatlan, az androidos gépek használhatóságát komolyan visszafogta az operációs rendszer, a várakozásaink szerint a Windows jobban illeszkedik majd a billentyűzetbe dokkolható tablet innovatív formátumához.

Külső és kialakítás

A VivoTab RT szemből roppant letisztult formatervet kapott, a kapacitív Windows gomb, egy nagyon visszafogott ASUS logó és a szinte észrevehetetlen előlapi kamera töri meg némileg a hatalmas üveglapot. Hátul a tablettovább viszi az ASUS által mostanában használt szálcsiszolt alumínium borítást, a hátlap a Transformerek és a Zenbookok körkörös mintázata helyett azonban párhuzamos csiszolást kapott. Az összeszerelési minőség szerintünk kiváló, hozza a kategóriától elvárható legmagasabb szintet. A dokkoló minőségére már kevesebb pozitívumot tudunk mondani, az alsó műanyag borítás, a billentyűzet minősége vagy a touchpad, illetve a dokkoló csatlakozó mechanikája továbbra is meglehetősen rudimentáris - az első iterációknál ezt még el tudtuk nézni, a precizitás és finomság fejlődésével viszont nem vagyunk maradéktalanul elégedettek.

A tablet és a billentyűzet-dokkoló csatlakozási mechanikáját módosította kissé a gyártó, immár nem feltételül kétkezes feladat a két rész szétválasztása. Az előző iterációkban a reteszt elhúzva kellett tartani, míg kivesszük a tabletet a dokkolóból, a VivoTabon ezt sikerült két mozdulatra felbontani, az oldalra kihelyezett reteszt elhúzva nyitott állásban zárol, így a tabletet egy kézzel is el lehet távolítani a dokkolóból. Ez az apró módosítás triviálisnak tűnhet, de jól mutatja, hogy egy ilyen csatlakozás jó, felhasználóbarát megoldása korántsem egyszerű. a gyártó is érzi, hogy a jelenlegi megoldás még nem tökéletes.

A VivoTab RT tableten mindössze SDXC kártyaolvasó, kombinált audiocsatlakozó és egy microHDMI-csatlakozó kapott helyet, a dokkolón pedig egyetlen USB 2.0-s port ékeskedik. Töltőcsatlakozó mindkét elemen található, a tablet és a dokkoló összeépítve egyszerre, illetve külön-külön is tölthető. A tablet alján lévő dokkoló-csatlakozó egy kis adapterrel USB 2.0-vá alakítható, így dokkoló nélkül sem kell lemondani az univerzális csatlakozóról - feltéve, ha indulás előtt zsebre tettük a kis átalakítót.

A csatlakozókkal ellentétben a gép tömege már egyértelműen a noteszgépek felé közelíti a Vivo RT-t, a két egység együtt egy már kilogrammnál is nehezebb (1036 gramm), ebből a tablet 525 gramm, a dokkoló pedig 538 gramm. Ez a tömeg már könnyedén eléri a könnyebb ultrabookok szintjét (egy Toshiba Portégé Z930 például 1080 g), bár a tablet önmagában jóval könnyebb, mint az iPad 4 tömege (652 g).

A kijelző nem dönt rekordot pixelsűrűségben, a 10,1 hüvelykes panel felbontása 1366x768 képpont, vagyis a Transformerek 16:10-es képarányát 16:9-re cserélte az ASUS. A panel ezzel 155 pixelt jelenít meg hüvelykenként (az ASUS saját Transformer Infintyje 224 ppi-t ér el). A kijelző minősége ettől eltekintve kiváló, mind a színvisszaadás, mind a betekintési szögek nagyon jók, egy IPS paneltől elvárható módon. A viszonylag alacsony pixelsűrűség ugyanakkor kapóra jön a Windows Asztal használatakor, a betűk illetve az egyéb felületelemek jól olvashatóak-használhatóak maradnak - FullHD felbontással valószínűleg ezek használhatatlanra zsugorodnának. A panel fényereje egyébként rendkívül magas, valamiért azonban automatikus fényerőn az operációs rendszer durván leszabályozza, 200 nitig engedi, szemben a maximális 550 nites fényerővel - ilyen körülmények között pedig a háttérfény tükröződése teljesen elnyomja a kijelző tartalmát.

Hardver, akkus üzemidő

A VivoTab RT-t az NVIDIA Tegra 3 hajtja, a lapka négy Cortex-A9-es magot és egy ötödik, alacsony fogyasztású magot tartalmaz, ez utóbbi készenléti állapotban dolgozik a kevés teljesítményt igénylő feladatokon. A gép teljesítményben meglepően erősnek bizonyult, ami egyaránt köszönhető a Microsoft mérnökeinek és az NVIDIA lapka teljesítményének - a Windows RT operációs rendszer  akadás nélkül fut ezen a processzoron. A Metro felületet használva az átvezető animációk a legtöbb esetben szépen eltakarják az időigényes feladatokat, így a VivoTab RT teljesen akadásmentes élményt nyújt.

A felhasználói élmény az Asztalt használva sem csorbul, a Windows kiváló ütemezője jól tartja munkában a négy magot, a két gigabájt RAM pedig elegendő a néhány futtatható alkalmazáshoz, így még több böngészőfüllel sem sikerült nagyon lelassítani a rendszert. A felhasználói élményt talán csak az alkalmazások indításának lassúsága csorbítja, de ez a jelenség a "nagy" PC-ken is ugyanilyen zavaró, még SSD-vel megtámogatva is.

A legnagyobb pozitív meglepetésnek az akkus üzemidő bizonyult, az ASUS, a Microsoft és az NVIDIA együttműködésének betudhatóan a tablet simán húzza akár nyolc órán keresztül is egy töltéssel, a dokkolóval pedig ez az üzemidő szinte megduplázható. Az üzemidő természetesen terhelés és fényerő függvénye is, de ha noteszgép mellett használjuk a VivoTabot, a töltőt heti két-három alkalommal kell majd előkerítenünk.

Szoftver

A VivoTab RT-hez az ASUS néhány saját alkalmazást csomagol, ezek mindegyike (a Windows RT sajátosságánál fogva) a metrós felületet használja. Az alkalmazások a gyártó androidos tabletjein már bemutatkozott darabok, az ASUS Camera azonban egészen meglepően jó képeket és effekteket tartalmaz, ami a hátlapi 8 megapixeles érzékelővel ki is használható. Kérdéses persze, hogy ki szeretne tabletjével fotózni - mindenesetre a gyártó megadja a lehetőséget rá. A többi alkalmazás (WebStorage, MyLibrary) jórészt beépített Microsoft alkalmazásokat duplikál, kevésbé színvonalas módon

A rendszer stabilitásával nem voltunk maradéktalanul elégedettek, az elalvás-felélesztés illetve a beléptetés sokszor megoldhatatlan feladat elé állította a rendszert, ilyenkor csak többszöri újraindítással sikerült újra belépni. A teljesítményre pusztító hatással volt a felhasználóváltás is, ha egyszerre két felhasználói fiók van belépve, a rendszer nagyon lelassul és instabillá válik. A megoldás: felhasználóváltáskor mindig érdemes teljesen kijelentkezni és a másik fiókkal belépni.

A koncepció - Windows alatt

Az ASUS Eee Pad Transformer egy eredeti és különleges formátumot honosított meg az androidos tabletek között. A tajvani gyártó már sokadik iterációban dobja piacra a billentyűzetbe dokkolható táblagépét, a zajos piaci siker azonban egyelőre nem érkezett meg. Ezért szerintünk elsősorban az Android okolható, az ökoszisztémából ugyanis szinte teljességgel hiányoznak a tabletre optimalizált alkalmazások és még egy vonás, ami szerintünk a produktív felhasználáshoz elengedhetetlen: az ablakozó operációs rendszer.

A Androidhoz hasonlóan egyelőre Windows RT-n is nagyon kevés natív, tabletre optimalizált alkalmazás fut. Ez a helyzet azonban csalóka, a beépített (és igen jó) Internet Explorer 10-et használva ugyanis gyakorlatilag az összes webes alkalmazás elérhető és teljes értékűen használható. Az Androiddal ellentétben pedig elérhető az Asztal is, vagyis az ablakozó operációs rendszer, ami önmagában egészen elképesztő módon képes megdobni a produktivitást, függetlenül attól, hogy csak az Office négy alkalmazása, a rendszerszoftverek (vezérlőpult, feladatkezelő, stb.) illetve az Internet Explorer használhatja ezt a felületet. A böngészőben ugyanis elérhető a Gmailtől a vállalatirányítási rendszerig számtalan szolgáltatás, mindez a megszokott (és méltán népszerű) ablakozós rendszerben, tálcával, egymás mellé tehető, átméretezhető ablakokkal, böngészőfülekkel.

Promptolsz-e már padawan?

Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.

A koncepció azonban jórészt megbukik a billentyűzeten és a touchpaden - pontosan azokon az elemeken, amely a Vivo RT sava-borsát adná. Androidon nem tűnt fel, mert nem használtuk órákon keresztül, de a windowsos eszköz esetében előjött a probléma: ez a billentyűzet hosszabb szövegek begépeléséhez kényelmetlen, a touchpad pedig nevetségesen apró, hosszabb használatnál gyakorlatilag kötelező a külső egér.. A 10,1 hüvelykes kijelző mögé ugyanis nem fér teljes értékű klaviatúra, így az egyes gombok is aprók, illetve a gombok közötti távolság is a megszokottnál jóval kisebb és néhány napos gyakorlással sem könnyű belerázódni. Tény, hogy a fizikai billentyűk sokszorosan hatékonyabbak, mint az érintős virtuális billentyűzet, de egy teljes értékű noteszgépét szerintünk képtelen kiváltani egy ekkora tablet. A képernyő mérete nem csak azért problémás, mert korlátozza a billentyűzet méretét: a 10,1 hüvelyk ugyanis az elégséges felbontás ellenére is egyszerűen túl kicsi, szerintünk legalább egy mérettel nagyobb, 11,6 hüvelyk kell a kényelmes használathoz.

Konklúzió


A tabletből kicsit, könnyűt, nagy felbontásút szeretünk, noteszgépből valamivel nagyobbat, kiváló billentyűzettel. A két formátumot emiatt lehetetlen tökéletesen kombinálni, az ASUS azonban egyre jobban közelíti a lehetséges legjobbat. Mégis, a VivoTab RT által jelenleg kikényszerített kompromisszumok együtt túl soknak számítanak. Egyrészt a felhasználó lemond a legnagyobb és legjobb tabletes alkalmazáskínálatról (iPad), másrészt lemond a teljes értékű billentyűzetről és Asztalról (noteszgép). Ezért cserébe nagyon hosszú üzemidőt kap cserébe és azt az ígéretet, hogy a jövőben majd futtathatja a Windows 8-ra készülő metrós alkalmazásokat. Ez valóban nem sok, de hasonló helyzetből indult lassan három éve az eredeti iPad is, a jó fejlesztői reakcióknak köszönhetően pedig hatalmas ökoszisztéma épült fel a termék köré. Az ilyen méretű ökoszisztéma egyelőre csak álom a Microsoft (és az ASUS) számára, három-hat-tizenkét hónap múlva azonban felépülhet a windowsos tableteket használhatóvá tevő alkalmazáskínálat.

A táblagép ajánlott fogyasztói ára itthon 190 ezer forint, dokkoló nélkül. Csomagban a kettő 230 ezer forintért érhető el, ennyiért pedig már kiváló ultrahordozható számítógépeket lehet vásárolni - vagy épp az ASUS kínálatánál maradva, három Nexus 7-et. Ennyi pénzt a gép egészen biztosan nem ér ma, az alkalmazások számának bővülésével vagy esetleges árcsökkentés esetén azonban jobb ajánlat lehet.

A sorozat május 28-i, harmadik állomásán az AWS-ben biztonsági megoldásait vesszük nagyító alá. Átnézzük a teljes AWS security portfóliót a konténerbiztonságtól a gépi tanulásos alkalmazások védelmén át, egészen az incidenskezelésig.

a címlapról

MÁLNÁS

6

Tőzsdére megy a Raspberry Pi

2024. május 16. 14:00

Az elmúlt évek meghatározó áramköri lapkáit készítő technológiai cég papírjaival is lehet majd kereskedni a brit tőzsdén.