Szerző: Koi Tamás

2008. augusztus 8. 08:35

Kipróbáltuk: Icy Box hálózati médialejátszó -- csak mazochistáknak

A merevlemezházakkal egybeépített hálózati médialejátszók néhány évvel ezelőtt még igazi kuriózumnak számítottak, mára viszont egyre többen látják be, hogy az asztali számítógépek lejátszási funkcióit adott esetben érdemesebb lehet egy ilyen apró dobozkára bízni.

[HWSW] A merevlemezházakkal egybeépített hálózati médialejátszók néhány évvel ezelőtt még igazi kuriózumnak számítottak, mára viszont egyre többen látják be, hogy az asztali számítógépek lejátszási funkcióit adott esetben érdemesebb lehet egy ilyen apró dobozkára bízni.

Az efféle megoldások elszaporodása, terjedése egyfelől jó, hiszen a vásárló nagyobb választékból csemegézhet, másfelől -- jobb esetben csak a belépőszegmensben -- megjelennek a polcokon olyan termékek is, melyek felhőtlen szórakozást ígérnek, de hamar képesek elrontani a vevő örömét. A német Raidsonic vadonatúj Icy Box IB-MP308HW típusú HD-s hálózati médialejátszója tipikusan ilyen készülék: olyan, mint az a bombanő, akiről hamar kiderül, hogy kicsit nehéz a felfogása, ráadásul az ágyban sem jó. Vagy legalábbis tapasztalatlan.

Fagyos hangulat

Pedig az elején minden jól indult: adott egy németországi székhelyű gyártó (ez már eleve pozitív jel), dekoratív csomagolás és (fotókon) alapvetően jól mutató, XXI. századi, modern külső, valamint ígéretesnek tűnő hálózati és médialejátszási képességek. Szerelem az első látásra.

Icy Box

Az Icy Box (bár több termék is viseli ezt a márkanevet nevezzük az egyszerűség kedvéért így a mostani tesztalanyt) médialejátszó, mint legtöbb vetélytársa, merevlemez nélkül érkezik, a 3,5 hüvelykes HDD-t (a kontroller SATA és PATA interfészt is tartalmaz) nekünk kell beszerelni a fekete műanyag burkolatú készülékházba. A doboz alját teljesen beborítja a nyomtatott áramkör, melynek központi vezérlőchipje a Sigma Designs EM8621 típusú médiaprocesszora.

Icy Box

Ez a chip természetesen már fel lett készítve a különféle kódolású HD-videók dekódolására, a készülék hátlapján ennek megfelelően egy analóg (komponens) és egy digitális (HDMI) HD-kimenet sorakozik. Kábelt csak előbbihez kapunk -- a tervezők a szűk hely miatt választhatták a speciális kialakítású, négypólusú jack csatlakozót, és hasonlóképpen kell csatlakoztatni a kompozit videó és analóg sztereó hangkimenetet is. Ez a megoldás két okból sem szerencsés: egyrészt ha a kábel megsérül, nehéz a pótlása, másrészt ha a másfél méteres kábelhossz nem elég, körülményes a hosszabbítás.

Icy Box

A médialejátszó hátlapján két digitális hangkimenetet is elhelyeztek, adott ezen kívül két USB kapu a külső USB-s adattárolók csatlakoztatásához, valamint egy mini USB csatlakozó, mellyel a PC-s összeköttetés oldható meg. Az Icy Boxot a többi hálózati médialejátszóhoz hasonlóan értelemszerűen hálózati csatolóval is ellátták, valamint adott a 802.11g kompatibilis WLAN is.

Maga a készülékdoboz egyébként nem kelti különösebben minőségi berendezés látszatát, a fényes előlap az öt gombjával és a három LED visszajelzővel kifejezetten olcsó látszatot kelt. A dobozhoz egy állványt is adnak, amivel függőleges helyzetbe állítható az Icy Box -- ennek használata a jobb szellőzés miatt ajánlott is.

Icy Box

A készüléket a próba során HDMI csatlakozáson keresztül csatlakoztattuk egy HD Ready Sony Bravia LCD-tévéhez, a hangot koaxiális S/PDIF csatlakozással küldtük a házimozi-erősítőnek. A hálózaton tárolt anyagok PC-ről történő átjátszását egy UPnP-kompatibilis Thomson Home Gateway biztosította, az Icy Boxot vezetékes és vezeték nélküli összeköttetéssel is megismertettük vele (utóbbi esetben a rádió maximális jelszintet érzékelt).

Kérem, várjon!

A bekapcsolás után szokás szerint jó néhány másodpercet kellett várni a rendszer bootolására, ezután a mellékelt lapos és meglehetősen zsúfolt táviránytó segítségével navigálhattunk a főmenüben. A készülék számos funkcióját csak a távirányítón lévő valamelyik funkciógomb segítségével érhetjük el (ilyen például a beállításokat tartalmazó setup menü), ami egy alapvetően letisztult főmenüt, ugyanakkor tapasztalataink szerint mégis kissé körülményesebb használatot eredményez.

Icy Box menü

Az Icy Box főmenüje tehát egyszerű mint a bot, lényegében a helyben vagy az USB-s adattárolón elhelyezett, illetve hálózati tartalmak elérésére szolgáló ikonokból áll csak. Két funkció, az internetes rádió és az FTP szerver is főmenü részét képezi, ezek azonban külön lapon kaptak helyet. A menü egyébként -- bár nem illik emlegetni, hiszen szubjektív szempont -- nem nevezhető különösebben esztétikusnak vagy modernnek, bár elvileg saját bőröket is rá lehet húzni, így a helyzet javulhat. A menü ráadásul annak ellenére nem mutat jól HD-kijelzőn (pixeles feliratok és ikonok), hogy alapvetően HD-lejátszásra kialakított készülékről van szó.

Icy Box menü

A menüvel és a kezeléssel kapcsolatos aggályok ezzel még nem értek véget: az Icy Box sajnos rettentően lassan mozdulva teljesíti kéréseinket, a menü navigáció helyenként olyan lassú, hogy néha az volt az érzésünk, az infravörös vevő nem érzékelte a távirányító jeleit. Persze erről szó sem volt, a működést visszajelző LED villogásából jól látszott, hogy a rendszer vette az adást, csak éppen a szoftver vagy az elektronika aludt el kissé.

Csak hálózati streamet ne!

Az igazi tortúrát mégsem elsősorban ez, hanem a hálózatról streamelt tartalmak lejátszása jelentette. A hálózati beállítások megfelelő felparaméterezése után sikerült elérni a PC-ről megosztott tartalmakat, majd miután sikerült kiigazodni a hiányos karakterkódolás okozta kusza karakterhalmazokon, melyek a Windows Media Player 11 megosztott mappáit takarták, kezdődhetett a lejátszás. Az Icy Box-szal sikerült elindítani és lejátszani az ilyen próbákhoz használt, h.264 vagy VC-1 kódolású HD-videókat, DivX és XviD fájlokat, teljesen kimaradt azonban az egyre népszerűbb MKV konténerformátum támogatása, amit először csak elírásnak gondoltunk, de sajnos kiderült, hogy a készülék valóban nem látja az MKV tesztvideót. Jó hír viszont, hogy hogy a legelterjedtebbnek számító SRT feliratfájlokat ismeri a lejátszó.

Icy Box lejátszás

A videók lejátszása során két bosszantó és rendszeresen jelentkező bakiba is sikerült belefutnunk: akadtak olyan filmek, melyeknél a gyorstekerésből rendszerint nagyon lassan, hosszú másodpercek elteltével tudott újra lejátszásra kapcsolni az Icy Box, valamint előfordult, hogy a szoftver a lejátszás leállítása után fekete képernyővel kifagyott (ezt a hibát mondjuk számos más, Sigma Design chipes médialejátszó produkálja), de olyat is tapasztaltunk, hogy a stop gomb nyomogatása ellenére nem volt hajlandó leállni a lejátszás, pedig még az OSD-n is megjelent a stop művelet visszajelzése. A lokális tartalmak kezelése szerencsére sokkal gyorsabb és problémamentesebb, ezt várnánk el a hálózati streamtől is -- remélhetőleg később sikerül kicsiszolni ezt a funkciót.

Tökölős zenegép

Az Icy Boxot kipróbáltuk zenefájlokkal is (ezekből az MP3, WMA, OGG és WAV konténerek illetve formátumok támogatottak). Az egyszerű felületből azonnal látszott, hogy a dobozt nem elsősorban zenelejátszásra teremtették, a folyamatjelzőn kívül gyakorlatilag semmi érdemi információt nem mutat ilyenkor a kijelző, az ID3 tag-ek kiolvasása (vagy legalábbis az információk kijelzése) sem megy a lejátszónak. A hálózati stream itt sem volt zökkenőmentes: ha lejátszás közben zeneszámot akartunk váltani, előfordult, hogy fél percnél is többnek kellett eltelnie, mire megszólalt az új dallam.

Icy Box menü

A Raidsonic Icy Box IB-MP308HW típusú hálózati médialejátszója azon kevés hardverek közé tartozik, mellyel a nálunk töltött próbaidőszak alatt minden igyekezetünk ellenére sem sikerült megbarátkoznunk. A készülék (leszámítva az MKV konténerformátum támogatásának hiányát) alapvetően ígéretes megoldásnak tűnik, a próba után viszont úgy gondoljuk, hogy csak az vágjon bele a hosszabb távú kapcsolatba, aki a birkáénál is nagyobb türelemmel rendelkezik és nem szegi kedvét az, ha a lejátszó rendszeresen megmakacsolja magát.

A készülékre nem sikerült ráakadnunk a hazai internetes kereskedők árlistáiban, így a nyugati szomszédainkhoz kellett átnéznünk, ahol 180 euróért, azaz napi árfolyamon számolva durván 43 ezer forintért lehet hozzájutni ehhez a modellhez. Lehet ugyan, hogy az általunk tapasztalt hibákat idővel, firmware-frissítések útján kijavítja majd a gyártó (eddig még nem jelent meg új szoftver a készülékhez, ami nem csoda, lévén alig két hete van piacon), mindenesetre addig is azt tanácsoljuk azoknak, akiknek sürgősen szükségük van hálózati médialejátszóra, hogy inkább nézzenek más modellek után, még akkor is, ha ezért esetleg mélyebben a zsebükbe kell nyúlni.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról