Richard Stallman, az FSF elnöke a New York-i Egyetemen tartott előadásában ismét a szabadsághoz való jogról beszélt

A Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) elnöke, Richard Stallman május 29-én tartott előadást a New York-i Egyetemen (NYU) Szabad szoftver: szabadság és együttműködés címmel. Az előadás nyílt válasz a Microsoft néhány héttel ezelőtti, az elektronikus médiában nagy port kavaró, szintén a NYU-n, Craig Mundie által tartott előadására. Stallman nem tételesen cáfolta a Microsoft érveit, hanem egy átfogó képet vázolt fel a szabad szoftverről, a GNU-ról, a GNU GPL-ről, illetve a szabad szoftver, a nyílt forráskódú szoftver és a szoftverszabadalom kérdéseiről. Az előadás (körülbelül 2 óra és 20 percnyi) hanganyaga a szabad Szoftver Alapítvány archívumából két OGG formátumú fájlban tölthető le.

Stallman hosszú, ám roppant szórakoztató történeti bevezetőt tartott a szabad szoftver történetéről a hetvenes évektől napjainkig. A részletek a legtöbb fanatikus számára ismertek, akik még nem hallották/olvasták volna a MIT Mesterséges Intelligencia laborjában, az Incompatible Timesharing System körül szerveződő csapat történetét, illetve az itt használt forráskód nélküli, csak bináris XEROX nyomtatódriver legendáját, vagy a MIT-en fejlesztett, túlontúl engedékeny jogi feltételekkel szabadon közreadott X Window System forráskód nélküli kereskedelmi mutációinak történetét, azok, ha tehetik, mindenképp látogassanak el a GNU honlapjára, böngésszék át a "Philosophy" szekciót, hallgassák meg a közzétett előadásokat.

Az előadás egyik legfontosabb mondanivalója az általánosan hasznos technikai információ eltitkolásának (értsd: szabadalmazott, zárt kódú szoftver) káros, elidegenítő és kiszolgáltató hatásának kiemelése volt. Különös hangsúly esett arra is, hogy az emberek tévesen nevezik a Linux nevű kernellel közreadott, ám GNU szoftvereket futtató rendszereket Linuxnak, a helyes megnevezés, amellyel a mögöttes elvekre, a szabadságra, az együttműködésre is utalhatunk: a GNU/Linux. Ami a Microsoftot illeti: ők a GNU GPL licencre is mint pusztán egy nyílt forrású licencre tekintenek, arra gondolni sem szeretnének, hogy megfogalmazódhat bennünk a szabadság igénye; csak egy szűk utat engednek meg számunkra, mint vásárlók számára. Azt pedig semmiképp sem üdvözölnék, ha a felhasználó irányítana, felelősen, ahogy az az igazi polgárokhoz illik. Az óriáscég azt próbálja sugallni a közvéleménynek, hogy az innováció felé vezető egyetlen helyes úton járnak, az a helyes, ha hatalmat, pénzt adunk nekik, és feladjuk a értük a szabadságunkat.