Nem vagyunk jó véleménnyel a hazai videomegosztókról
A hazai videós tartalomfogyasztás jellegzetességeiről adott közzé kutatást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, melyből kiderül, hogy itthon (is) abszolút favorit a YouTube, a hazai videomegosztókról pedig általánosan negatív a közvélekedés.
A magyar lakosság 90%-a heti szinten, majdnem fele pedig naponta néz videókat elsősorban okostelefonon - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére készült, 18-59 éves korosztályt felmérő reprezentatív kutatásból.
A videómegosztók közül nem túl meglepő módon a YouTube dominanciája tapasztalható az ismertség, a kedveltség és a használat tekintetében egyaránt. Szinte minden második válaszadó napi szinten használja ezt az online felületet információszerzésre, illetve zenehallgatásra is.
A legnagyobb videómegosztó platformon elérhető, általában 5-20 perc hosszúságú videók a napi átlagosan több mint két és fél órás online videónézésből majdnem két órát tesznek ki.
A tipikus YouTube felhasználó 30-39 éves, érettségizett férfi, aki valamelyik nagyobb vidéki városban él. Ez a videómegosztó mára megkerülhetetlenné vált, mivel minden médium és tartalomgyártó igyekszik jelen lenni rajta: a válaszadók több mint kétharmada szerint ez egy presztízzsel bíró, megbízható, egyszerű és szerethető csatorna, amelyen a család minden tagja megtalálja a neki megfelelő tartalmat.

Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
A kutatás szerint a 18–25 év közötti korosztály jellemzően rövid, trendi videókat fogyaszt, elsősorban a TikTokon és a YouTube Shorts-on. Ezek a tartalmak gyors információáramlást biztosítanak, és az algoritmusok ajánlásai mentén pörgetik őket, amíg tart a „vibe”. A tartalom nem feltétlenül informatív, sokkal inkább érzelmi impulzusokat közvetít, memetikus, sűrített formában. A fiatalok gyakran kísérleteznek egzotikus, kevésbé ismert platformokkal is, amelyeket kombinálnak a mainstream szolgáltatásokkal.
A középkorúak – 35–59 év között – inkább célzott kereséssel, hosszabb, informatív tartalmakat néznek. A YouTube és a Videa a leggyakrabban használt platformjaik. Ők ritkábban pörgetnek, inkább tudatosan választanak videót, gyakran oktatási vagy technikai célból.
A felmérésből emellett kiderül egyebek mellett az is, hogy a magyar videofogyasztók 72%-a még soha nem költött a YouTube-on pénzt, 17%-uk viszont jelenleg is rendelkezik a többek között reklámmentességet biztosító YouTube Premium előfizetéssel.
A magyarok a nosztalgiából élnek
A hazai platformok – Videa és Indavideo – megítélése a fókuszcsoportos beszélgetések során meglehetősen negatív volt. A résztvevők többsége idejétmúltnak, technikailag elavultnak és tartalmilag szűkösnek tartja ezeket a szolgáltatásokat. A középkorúak még látogatják őket, főként nosztalgikus okokból, mivel itt érhetők el olyan magyar filmek, sorozatok, amelyek máshol nem, vagy csak nehezen találhatók meg.
A Videa valamivel látogatottabb, mivel elérhetők rajta magyar videóritkaságok, bár ezek jellemzően gyenge minőségűek – 720p a leggyakoribb felbontás. A tartalmakat nem jogtulajdonosok töltik fel, hanem magánszemélyek, akik DVD-ről vagy VHS szalagokról digitalizálják az anyagokat. Emiatt a jogtisztaság kérdését is felveti a hatóság. A Videa versenytársa nemcsak a YouTube, hanem a torrentoldalak is, mivel sokan úgy érzik, hogy itt kényelmesebben elérhetik a régi tartalmakat.
Az Indavideo még kevesebb tartalommal rendelkezik, és nem tud versenyezni sem technikailag, sem kínálatban - derül ki a kutatásból. A résztvevők szerint teljesen esélytelen, hogy ezek a platformok a YouTube ökoszisztémáját utánozzák, mivel sem a tőkéjük, sem a márkaértékük, sem az infrastruktúrájuk nem teszi lehetővé, hogy kihívóvá váljanak.