Tucatnyi ukrán civil magánkeresetet nyújtott be múlt héten a texasi bíróságon, azzal vádolva nagy amerikai technológiai multikat, így elsősorban az Intelt, az AMD-t és a Texas Instruments-et, hogy nem követték nyomon megfelelően egyes termékeik útját a megrendelőkhöz, így azok végső soron orosz és iráni harcászati eszközökbe kerültek, melyekkel 2024-ben súlyos civil áldozatokkal járó támadásokat hajtott végre az orosz hadsereg Ukrajnában.

A beadvány szerint az alperesek éveken keresztül figyelmen kívül hagyták az ellátási lánc laza kontrolljából fakadó jelentéseket, kormányzati figyelmeztetéseket és egyes esetekben a részvényesi nyomást is, melyek arra irányultak, hogy a cégek iktassák ki azokat a disztribúciós csatornákat, melyeknek bármi közük lehet az orosz és iráni szankciós listán szereplő entitásokhoz.

A csoportos keresetet benyújtó civileket képviselő ügyvéd, Mikal Watts egy múlt heti sajtótájékoztatón közölte, a vevőknek a gyártókkal kapcsolatban álló nagybani felvásárlóknak elég volt önbevallásos alapon nyilatkozniuk arról, hogy a szállítmányok nem kerülnek illetéktelen kezekbe.

Az ügyvédi iroda szerint a gyártók ezeket a nyilatkozatokat feltétel nélkül elfogadták, pedig számos esetben pontosan tudták, hogy a termékük végül Oroszországban vagy Iránban fog kikötni, ahol azokat drónokba és egyéb haditechnikai eszközökbe építik. 

A felperesek szerint a tavalyi évben bizonyíthatóan öt olyan támadást hajtottak végre az orosz fegyveres erők Ukrajnában, melyeknél az alperesek által használt technológiával ellátott fegyverzetet használtak. Ezek közt volt az a rakétatámadás, mely során találat ért egy kijevi gyermekkórházat tavaly júliusban - a pert indító civilek közt van olyan, aki súlyosan megsérült ezen támadások következtében és olyan is, aki a hozzátartozóját veszítette el.

Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.

Az érintett cégek közül a Texas Instruments még tavaly a Kongresszus előtt leszögezte, hogy határozottan ellenzi a vezérlőchipjeinek felhasználását orosz katonai berendezésekben, illetve minden ilyen felhasználást illegális és tilos, a mostani eset kapcsán ugyanakkor csak az Intel adott ki közleményt.

Ebben a cég sajtószóvivője megerősítette, hogy a cég nem üzletel semmilyen orosz és fehérorosz entitással, ugyanakkor utalt arra is, hogy egyes, általánosabb felhasználású, széles piaccal rendelkező chipek életútját nem tudja pontosan lekövetni, mivel ezeket nem közvetlenül a gyártótól, hanem több disztribútoron vagy akár PC-gyártókon keresztül szerzik be végül a hadiipari cégek.

A beadvány többek között arra a 2023-as amerikai kutatásra is támaszkodik, mely szerint az Ukrajna ellen végrehajtott dróntámadások esetében a csapásmérő eszközök 82%-a tartalmazott valamilyen amerikai technológiát. 

Ukrajna oroszországi inváziójának kezdete óta legalább 53 ezer ukrán civil veszítette életét.

A felperesek többek között a temetések és az orvosi ellátás költségeit és egyéb, nem vagyoni kár gondatlan okozása miatt követelnek kártérítést az amerikai chipgyártóktól, emellett azt kérik a bíróságtól, hogy írja elő az alperesek számára a szállítmányok szigorúbb nyomon követését.