Büntit kaphat a Google, ha nem vesz példát az Apple-ről
A körtét, pontosabban a Google-t hasonlítja az almához az EU abban a vizsgálatban, melynek eredményeként kinéz egy komoly pénzbüntetés a keresőóriás számára.
Jelentős összegű pénzbüntetés várhat a Google-re a jövő év elején, ha nem tesz elégséges intézkedéseket a Play Áruház kifogásolt gyakorlatainak megváltoztatására – szivárogtatták az ügyhöz közel álló források a Reutersnek. A Google-lel szembeni vizsgálat tárgya részben, hogy a Play Áruház továbbra sem biztosítja a fejlesztők számára ugyanazokat a verseny- és hozzáférési feltételeket, amelyeket az EU elvárna a digitális piacokra vonatkozó átfogó jogszabály (DMA) alapján.
A Google Play Áruház március óta áll az Európai Bizottság célkeresztjében azon technikai korlátozások miatt, melyek megakadályozzák az alkalmazásfejlesztőket abban, hogy a felhasználókat alternatív csatornákra irányítsák, és a felszámolt szolgáltatási díj mértékét is túlzónak találja a szabályozó hatóság. A brüsszeli testület szerint a digitális áruház működésével kapcsolatos augusztusban bejelentett finomhangolások még mindig nem elégségesek. A vállalat persze felajánlhatja további változtatások végrehajtását, mielőtt a szabályozó hatóságok bírságot szabnának ki a jövő év első negyedévében, így még nem tűnik veszett ügynek a dolog. A DMA előírásainak nem megfelelő vállalatok akár éves világpiaci bevételük 10 százalékát kaphatják büntetésként.
Ennél érdekesebb, hogy az uniós szabályozó az Apple App Store-t érintő változtatásokat hozta fel referenciaként, és egyben követendő példaként a Google elleni vizsgálatban – az EU tehát már nem csupán szankcionálni kívánja a technológiai óriásokat, hanem normatív szerepet is vállal a digitális piac szabályozásának új kereteiben.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
Az Európai Bizottság idén áprilisban szabott ki 500 millió euró bírságot az Apple-nek a DMA megszegéséért: a fejlesztők számára irányadó szerződési feltételek minősültek potenciálisan jogsértőnek, mivel azok nem tették lehetővé az alkalmazásokban bármiért fizető vagy az alkalmazásokat vásárló felhasználók számára az ingyenes (jutalékmentes) alternatív fizetési lehetőség felé való terelést. Ennek eredményeként a cupertinióaiak számos változtatást hajtottak végre az App Store működésében.
Ugyan a testvér jó példaként szolgál, az Apple korábban teljesen kontraproduktívnak írta le a DMA-t, melynek egyik kimondott célja éppen az volt, hogy a nagy technológiai cégek piaci erőfölényét csökkentse és rávegye a domináns szereplőket, hogy megnyissák zárt ökoszisztémájukat a versenytársak előtt.
A cégre elsősorban az App Store alkalmazás-piactér miatt vonatkoztak a legszigorúbb előírások, így köztük az, hogy köteles az iPhone-okon engedni, hogy a felhasználók külsős piactereket telepítsenek az általuk vásárolt készülékekre és onnan tetszőleges alkalmazásokat töltsenek le. Az Apple a DMA hatására kénytelen volt a hardveres kompatibilitási előírásokon is lazítani, így például meg kellett nyitnia számos, korábban zárt API-t vagy technológiát a riválisok előtt (ilyen például az okosórákra érkező értesítések).
Az iPhone-gyártó leszögezte, hogy álláspontja szerint a DMA-val nem érte el a kitűzött célt a nemzetközösség, és a nagyobb választék és verseny helyett éppen az ellenkezője valósult meg. A technológiai vállalatok részéről jogi és gyakorlati kritikák szerint a DMA túlzott beavatkozást jelent a platformok működésébe, és egyben biztonsági és innovációs aggályokat vet fel — ezeknek a vitáknak a kimenetele hosszú távon meghatározhatja, hogyan alakul a digitális versenyjog Európában.