Védelmet adna az USA chipgyárakért cserébe Tajvannak
Tárgyalások kezdődtek Washington és Tajpej között arról, hogy a két ország hogyan képzeli el a chipgyártás földrajzi diverzifikációját a jövőben - a megbeszélések egyben burkolt üzenetet hordoznak Tajvan számára, mely veszélyesen közel van a kontinentális Kínához.
Egyre nagyobb nyomást helyez egyik legfőbb kereskedelmi szövetségesére, Tajvanra az Egyesült Államok az ázsiai ország kulcsfontosságú iparágának, a chipgyártásnak a földrajzi diverzifikációjával kapcsolatosan. A két ország között zajló tárgyalások hátteréről Howard Lutnick kereskedelmi miniszter osztott meg néhány részletet a hétvégén a sajtóval.
Az amerikaiak ezek alapján nagyon szeretnék elérni, hogy a helyi piacra szánt chipek fele az Egyesült Államok területén lévő TSMC üzemekben készüljön, hogy ezáltal legalább részben csökkenjen az USA technológiai iparának ráutaltsága a szigetországra. A TSMC jelenleg a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, mely a legfejlettebb félvezető áramkörök mintegy 90%-át állítja elő a globális piac számára, és olyan meghatározó, amerikai ügyfeleket tudhat magáénak, mint az Apple vagy éppen az Nvidia.
Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.
A fentiek megvalósulásához azonban még hosszú évekre, és annál is több pénzre lenne szükség, így Trump elnöki ciklusának végéig az 50-50 százalékos gyártási részarány aligha valósulhat meg - az átállás költségei pedig alsó hangon 500 milliárd dollárt tennének ki. A TSMC jelenlegi beruházásai nagyságrendileg 165 milliárd dollár értékben zajlanak az Egyesült Államokban főként Arizona államban, Phoenix térségében.
Lutnik a sajtó számára egyértelművé tette, hogy a geopolitikai helyzet elmérgesedése esetén az Egyesült Államok álláspontja szerint Tajvan nagyobb biztonságban lenne akkor, ha a chipgyártást jelentősebb arányban kiköltöztetné a szigetország területéről, hiszen a függőségi-partneri viszony így is megmaradna a két ország közt, az ellátási lánc felett azonban így nem nyerhetne teljes befolyást a kontinentális Kína egy esetleges invázió esetén.
A Tajvantól kért "védelmi pénz" valamilyen formában nem először merül fel az amerikai nagypolitika kommunikációjában. Trump például második megválasztása előtt egyik elhíresült beszédében arra figyelmeztetett, hogy Tajvannak fizetnie kéne az USA-nak cserébe a védelemért, illetve azért, mert az ország "ellopta" a chipgyártást Amerikától.