Szívesen megvenné a Chrome-ot az OpenAI
Megkezdődtek az első meghallgatások a Google elleni trösztellenes per jóvátételi szakaszában, melynek eredménye akár a cég egyes részlegeinek, termékeinek kikényszerített értékesítése is lehet. Az OpenAI kedden lényegében bejelentkezett a Chrome-ért.
Az OpenAI szívesen megvenné a Chrome webböngészőt az Alphabethez tartozó Google-től, ha a bíróság arra kötelezné a céget, hogy a szoftvert, mint önálló terméket értékesítse. Többek között ez volt a legfelkapottabb fejleménye a Google elleni antitröszt-eljárás jóvátételi szakaszának keddi tárgyalásán, ahol az amerikai igazságügyminisztérium tanúként idézte be Nick Turley-t, a cég ChatGPT-ért felelős vezetőjét.
Turley-t a keddi tárgyalási napon eredetileg arról faggatták az ügyvédek, hogy milyen körülmények között kereste meg tavaly nyáron az OpenAI a Google-t azért, hogy utóbbi keresőszolgáltatását integrálhassák a ChatGPT-be. A cégvezető szerint az akkori partnerrel nem volt elégedett a menedzsment, ezért fordult a Google-hez a vállalat, ott azonban hamar ajtót mutattak az OpenAI-nak.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az ügyben eljáró bíró később konkrétan megkérdezte Turley-t, hogy az OpenAI felvásárolná-e a Chrome webböngészőt, ha erre lehetősége lenne. Az OpenAI illetékese a kérdésre határozott igennel válaszolt, hozzátéve, hogy valószínűleg nem a vállalat lenne az egyetlen érdeklődő egy ilyen helyzetben. Turley hozzátette, hogy egy ilyen felvásárlás hozzásegíthetné a céget a ChatGPT mélyebb szintű integrációjához a böngészőben, illetve megmutathatná a felhasználóknak, milyen is a valódi "AI-élmény".
A Google és az OpenAI között jelenleg semmilyen partneri együttműködés nincs, szögezte le Turley a keddi tárgyalási napon.
Az ügyészség egyébként pont utóbbitól, vagyis a Gemini AI szervesebb integrációjától próbálja távol tartani a Google-t, mivel a múltban tapasztaltak alapján úgy vélelmezik, hogy a társaság azzal, hogy a Keresőbe és a Chrome-ba integrálná saját AI-megoldását, jogosulatlan versenyelőnyhöz jutna a mesterséges intelligencia termékek piacán is.
Az igazságügyminisztérium kontra Google perben tavaly augusztusban született ítélet, melyben a bíróság kimondta, hogy a vállalat monopolhelyzetet teremtett elsősorban azáltal, hogy jelentős összegeket fizetett egyes okostelefon-gyártóknak, így a piac jelentős részét uraló Apple-nek és Samsungnak egyaránt azért, hogy egyes termékeit vagy szolgáltatásait alapértelmezettnek kezeljenek az ökoszisztémájukban.
A felperes tavaly novemberi előterjesztésében javasolta a bíróságnak, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kötelezze a Google-t, hogy mondjon fel minden, a fentihez hasonló exkluzív szerződést partnereivel, illetve értékesítse a Chrome webböngészőt, ami a Google keresőszolgáltatásának legfontosabb kapuja.
A korábbi javaslatok közül az új előterjesztésben egyetlen ponton engedett csupán a minisztérium, mely most már eltekintene attól, hogy a Google-nek kötelezően értékesítenie kellene a mesterséges intelligencia fejlesztését végző startupokban képviselt részesedését, részesedéseit (ez főleg egy céget értinthet kedvezően, miután a Google eddig dollármilliárdokat pumpált az Anthropicba).