A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az év első hónapjaiban ismét megvizsgálta az előfizetéses mobiltelefon-szolgáltatások kínálatát, tartalmát és tarifaváltozásait. A legjelentősebb mobilszolgáltatókra kiterjedő elemzés ezúttal nem foglalta magába a Digi Kft.-t, ami már csak a meglévő előfizetőinek nyújt mobiltelefon-szolgáltatást, új szerződéseket nem köt.

A hatóság szerint újdonság 2023-hoz képest, hogy az inflációkövető díjkorrekció mértékét idén mindhárom nagy szolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., Vodafone Magyarország, Yettel Magyarország Zrt.) a KSH által számított fogyasztói árindexváltozás értékénél alacsonyabb mértékben határozta meg. A Vodafone 15,4 százalékkal, a Yettel 15,3 százalékkal, míg a Telekom 15 százalékkal emelte meg a havi előfizetési díjait 2024. március elejétől.

A díjkorrekció mindhárom szolgáltató esetében minden, előfizetővel rendelkező díjcsomagot érintett. Az új díjcsomagkínálat kialakítása során azonban nem az általános, azonos mértékű tarifaemelést alkalmazták. Egyes – a korábbi kínálatban szereplőkhöz nagyon hasonló tartalmú – új díjcsomagok havidíjai lényegesen magasabb mértékben emelkedtek a januári tarifákhoz képest (akár 30-40 százalékkal is), míg másokat a díjkorrekció előtti vagy annál alig magasabb tarifákkal, de olykor lényegesen bővebb tartalommal vagy kedvezőbb percdíjakkal vezettek be.

A hatóság szerint a díjkorrekció tavalyi bevezetése láthatóan nem érte el teljes mértékben azt az eredményt, amit a szolgáltatók vártak tőle.

A Vodafone és a Yettel esetében ez már tavaly is jól látszott, hiszen nem sokkal azt követően, hogy az infláció mértékével megemelték az előfizetési díjaikat – illetve a Yettel esetében már azt megelőzően – új díjcsomagokat vezettek be, és valójában az új csomagok bevezetésével alakították ki az új díjcsomag kínálatukat és tarifáikat, akkor jellemzően tovább is emelve az áraikat ezzel a lépéssel.

Idén bár a tavalyihoz nagyon hasonlóan indult az inflációkövető díjkorrekciók alkalmazása a nagy mobilszolgáltatóknál, az első újdonságot az jelentette, hogy láthatóan „sokallták” a KSH által közzétett érték alkalmazását. Így már egyik szolgáltató sem a KSH által kiszámított fogyasztói árindex növekedés mértékével emelte meg a havi díjait, függetlenül attól, hogy melyik indexálási időszakot követi, hanem egy ennél alacsonyabb szintet határozott meg, illetve az előző évtől eltérően március elejére időzítették az emelést, többé-kevésbé azonos szintre beállítva annak mértékét is.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A díjkorrekció azonban láthatóan még így sem tudta minden szempontból azt az eredményt hozni, amelyet eredetileg a bevezetésekor várhattak tőle a szolgáltatók, mert ezúttal már mindhárom nagy szolgáltató a díjkorrekcióval közel egyidőben, vagy legfeljebb egy-másfél hónapos eltéréssel teljesen megújította kínálatát és új díjcsomagokat vezetett be, az inflációkövető emeléseket pedig kizárólag a korábbi, és az értékesítés alól rövidesen lezárandó díjcsomagok esetében alkalmazták.

A díjkorrekciós emelések így szinte kizárólag a korábbi ügyfeleket és a korábbi, már nem előfizethető csomagokat érintették, illetve a régi díjcsomagokban benne ragadt ügyfelek havi díjait emelték meg jelentős mértékben.

A szolgáltatók jelenleg elérhető, előfizethető díjcsomag kínálatára ugyanakkor lényegében nem voltak hatással, hacsak annyiban nem, hogy a korábbi díjcsomagok nagymértékben megnövekedett tarifái jelentős motivációt jelenthetnek a régebbi, már lejárt hűségidejű vagy határozatlan idejű előfizetéssel rendelkező ügyfeleknek az új csomagokra való váltásra.

Az inflációkövető, minden díjcsomag esetében azonos mértékű korrekció alkalmazásával szemben az újonnan bevezetett díjcsomagok esetében a szolgáltatók egészen más stratégiát követtek az árazás tekintetében. Bár az új csomagok sokban hasonlítanak a korábbi díjcsomagokhoz, és a havi díjaik is magasabbak többségében a korábbiakhoz képest, az „emelések” mértéke egyáltalán nem általános.

Vannak olyan díjcsomagok, amelyek a díjkorrekció bevezetése előtti árszinten maradtak, vagy csak kevéssel, alig pár százalékkal emelkedett meg az áruk a korábbi hasonló díjcsomagokéhoz képest, vagy a beépített többletszolgáltatások árával növekedett csak, ha növekedett egyáltalán a tarifájuk, míg más csomagoknál a díjkorrekció mértékénél sokkal magasabb volt a díjnövekedés mértéke. A tarifák megemelése mindazonáltal a legtöbb esetben a havi díjban térített szolgáltatások körének vagy mennyiségének növekedésével is együtt járt idén.

Átláthatóbb paletta

Általános tendenciának tekinthető, függetlenül a szolgáltatók különböző árazási stratégiájától, hogy folyamatosan nő a díjcsomagokhoz tartozó belföldön, illetve az EU területén roaming helyzetben is felhasználható adatkeretek mérete, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a díjcsomagok kialakítása során a korlátlanságot kínáló csomagok, mind a hívás-, mind az adatforgalom tekintetében.

A korábban sokszor nagyon átláthatatlan, sokféle eltérő kedvezményt és díjazási tételt, havi díjban foglalt kedvezményt biztosító csomagok helyett egyre inkább az egyszerűbb, átláthatóbb díjcsomag kialakítás kerül előtérbe, különösen a hangszolgáltatás tekintetében, és jól látható törekvésnek tűnik a legtöbb szolgáltató esetében, hogy igyekeznek minél kiszámíthatóbbá tenni a bevételeiket és minél több szolgáltatást beépíteni a havi díjakba, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák az esetleges, olykor nagy eltéréseket is mutató, forgalomfüggő tételeket a bevételeik között.

Az új díjcsomagok mindhárom szolgáltató esetében nagymértékben hasonlítanak a korábbiakhoz, azonban jól látható változás az utóbbi évekhez képest, hogy a Vodafone és a Yettel jelenlegi kínálatában az eddigiektől eltérően kevesebb díjcsomagot és átláthatóbb szolgáltatáspalettát vezettek be.

A Telekom megtartotta a nagy variációs lehetőséget biztosító hang- és adatcsomag kombináló rendszerét, azonban a hangcsomagoknál és az adatcsomagoknál itt is megfigyelhető az egyre átláthatóbb, egyszerűbben követhető választék. Különösen a Telekom és a Vodafone esetében szembetűnő a korlátlan hang-, illetve adatkeretek előtérbe kerülése a díjcsomag-kínálatban, de mindhárom vállalat esetében jól észrevehető tendencia, hogy egyre több szolgáltatást igyekeznek beépíteni a havidíj fejében nyújtott szolgáltatások körébe, hogy ezáltal minél alacsonyabb arányt képviseljenek az esetleges, forgalomfüggő tételek a bevételeik között.

Az utóbbi évek újdonsága emellett – amelyben eddig a Telekom járt az élen, majd idén a Yettel is követte ebben –, hogy a klasszikus mobiltelefon-szolgáltatások, a hang- és adatszolgáltatás mellett a havidíjba beépített választható lehetőségek között megjelentek a mozicsatorna-előfizetések (HBO MAX, Netflix) és a netbiztonságot kínáló szolgáltatások („Biztonság”, „Netpajzs”) is.

A már hosszabb ideje állandósulni látszó kártyás díjcsomagkínálat esetében is történtek kisebb változások, ezek azonban többnyire az EU-ban, roaming helyzetben is felhasználható adatkeretek növekedését jelentették (a Telekom és a Vodafone esetében), illetve a Yettel vezetett be február végén a kártyás kínálatának megújítására a korábbiak helyett egy új díjcsomagot, új opciókkal és kiegészítő szolgáltatásokkal.

Az NMHH adatai szerint 2023. negyedik negyedévében már 8,14 millió aktív lakossági mobil előfizetés volt érvényben Magyarországon, ami a teljes népességszámhoz viszonyítva, különösen, ha a kisgyermekeket, akik nem használnak még saját mobiltelefont nem számoljuk bele, igen magas arányt jelent. Így, ha nem is rendelkezik mindenki mobiltelefon előfizetéssel, szinte az egész lakosságot közvetlenül érintik a mobilpiacon zajló folyamatok, a szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, tartalmának és tarifáinak az alakulása.

Az NMHH elemzése teljes egészében itt olvasható.