Még mindig nem nagyon használnak VPN-t a magyarok
Folyamatosan alakulnak át a VPN-használati trendek attól függően, hogy a kormányok mennyire szigorúak, milyen szolgáltatásokat tiltanak be, vagy éppen mennyire cenzúrázzák az országon belül elérhető tartalmakat. Továbbra is elmondható, hogy a szigorúbban ellenőrző országokban magasabb a használati arány, 2023-ban viszont a magyaroknak csak egészen kis százaléka telepített VPN-szolgáltatást a nagy digitális appboltokból.
Az AtlasVPN közzétette friss, a 2023-as évre vonatkozó indexét a VPN alkalmazások globális adaptációjáról, mely szerint a felhasználók globálisan több mint 328 millió alkalommal töltöttek le különféle virtuális-magánhálózat alkalmazásokat a vizsgált időszakban, ami némi visszaesést mutat a 2022-es 353 millióhoz, valamint a 2021-ben mért 785 millióhoz képest. A kutatócsoport összesen 86 országban elemezte a 45 legnagyobb VPN-szolgáltató letöltési számait az év során a Google Play Áruház és az App Store adatai alapján, a lista pedig azt mutatja meg, hogy adott ország lakosságának hány százaléka telepítette adott időszakban valamelyik vizsgált appot.
Továbbra is érvényes, hogy az országok különböző hozzáállása az adatvédelemhez, a kormányzati felügyelet, a tartalmakhoz való korlátozott hozzáférés és a technológiai felkészültség együtt formálják a globális VPN-használati trendeket. Országonkénti lebontásban Katar vezeti a listát, ahol a lakosság közel 70 százaléka töltött le VPN-szolgáltatást. A magas arány a bevándorló munkavállalók nagy számának tudható be, akik elsősorban Délkelet-Ázsiából és Afrikából érkeztek, és az ország teljes lakosságának közel 80%-át teszik ki. Ahogy az AtlasVPN megjegyzi: ezek a csoportok gyakran VPN-eket használnak a hazájukból származó tartalmak eléréséhez, amelyek Katarban korlátozottak lehetnek.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
Az Egyesült Arab Emírségek rendszerint magas, ez esetben második helyezést ért el a globális VPN-használat terén, ez alól az idei év sem kivétel, és főleg az ország szigorú internetes cenzúrájával és korlátozottan elérhető tartalmakkal magyarázható. A harmadik helyen található Szingapúr lakosságának több mint 50%-a töltött le VPN-alkalmazást, mivel az ország digitális környezete ideális a VPN-szolgáltatások elterjedéséhez. Más közel-keleti országok, mint például Omán, Szaúd-Arábia, Kuvait és Törökország, szintén a lista legfelső helyeire kerültek, a különböző mértékű cenzúra és tartalomkorlátozás miatt.
Jelentős növekedést lehetett megfigyelni Hollandiában a szigorodó helyi törvények miatt: a 2020-as 10 százalékos adaptáció idén már 29 százalékos, ezzel pedig az első európai ország, amely bekerült az öt első helyezettbe. Franciaország és Ausztrália a 9., illetve 10. helyen végzett, a becslés szerint a francia lakosság 16%-a töltött le már VPN-alkalmazást, az ausztrálok pedig több mint 15%-a vált aktív VPN-felhasználóvá. Az AtlasVPN első alkalommal adta hozzá Izlandot is az indexhez, ami rögtön a 20. helyen nyitott 12,5 százalékos adaptációs aránnyal. Kenya, Japán és Dél-Afrika a legalacsonyabb VPN-használattal rendelkező országok a világon. Ezen országok mindegyikében kevesebb, mint 2% az örökbefogadási arány.
Magyarországon a lakosság 3,42 százaléka (330 408) töltött le VPN-t a 2023-as év során, ami kevesebb a 2022-es 6,54 százaléknál. 2021-ben még 8,74 százalékot mutatott az index a hazai lakosságra vonatkozóan.