Még mindig nem nagyon használnak VPN-t a magyarok
Folyamatosan alakulnak át a VPN-használati trendek attól függően, hogy a kormányok mennyire szigorúak, milyen szolgáltatásokat tiltanak be, vagy éppen mennyire cenzúrázzák az országon belül elérhető tartalmakat. Továbbra is elmondható, hogy a szigorúbban ellenőrző országokban magasabb a használati arány, 2023-ban viszont a magyaroknak csak egészen kis százaléka telepített VPN-szolgáltatást a nagy digitális appboltokból.
Az AtlasVPN közzétette friss, a 2023-as évre vonatkozó indexét a VPN alkalmazások globális adaptációjáról, mely szerint a felhasználók globálisan több mint 328 millió alkalommal töltöttek le különféle virtuális-magánhálózat alkalmazásokat a vizsgált időszakban, ami némi visszaesést mutat a 2022-es 353 millióhoz, valamint a 2021-ben mért 785 millióhoz képest. A kutatócsoport összesen 86 országban elemezte a 45 legnagyobb VPN-szolgáltató letöltési számait az év során a Google Play Áruház és az App Store adatai alapján, a lista pedig azt mutatja meg, hogy adott ország lakosságának hány százaléka telepítette adott időszakban valamelyik vizsgált appot.
Továbbra is érvényes, hogy az országok különböző hozzáállása az adatvédelemhez, a kormányzati felügyelet, a tartalmakhoz való korlátozott hozzáférés és a technológiai felkészültség együtt formálják a globális VPN-használati trendeket. Országonkénti lebontásban Katar vezeti a listát, ahol a lakosság közel 70 százaléka töltött le VPN-szolgáltatást. A magas arány a bevándorló munkavállalók nagy számának tudható be, akik elsősorban Délkelet-Ázsiából és Afrikából érkeztek, és az ország teljes lakosságának közel 80%-át teszik ki. Ahogy az AtlasVPN megjegyzi: ezek a csoportok gyakran VPN-eket használnak a hazájukból származó tartalmak eléréséhez, amelyek Katarban korlátozottak lehetnek.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az Egyesült Arab Emírségek rendszerint magas, ez esetben második helyezést ért el a globális VPN-használat terén, ez alól az idei év sem kivétel, és főleg az ország szigorú internetes cenzúrájával és korlátozottan elérhető tartalmakkal magyarázható. A harmadik helyen található Szingapúr lakosságának több mint 50%-a töltött le VPN-alkalmazást, mivel az ország digitális környezete ideális a VPN-szolgáltatások elterjedéséhez. Más közel-keleti országok, mint például Omán, Szaúd-Arábia, Kuvait és Törökország, szintén a lista legfelső helyeire kerültek, a különböző mértékű cenzúra és tartalomkorlátozás miatt.
Jelentős növekedést lehetett megfigyelni Hollandiában a szigorodó helyi törvények miatt: a 2020-as 10 százalékos adaptáció idén már 29 százalékos, ezzel pedig az első európai ország, amely bekerült az öt első helyezettbe. Franciaország és Ausztrália a 9., illetve 10. helyen végzett, a becslés szerint a francia lakosság 16%-a töltött le már VPN-alkalmazást, az ausztrálok pedig több mint 15%-a vált aktív VPN-felhasználóvá. Az AtlasVPN első alkalommal adta hozzá Izlandot is az indexhez, ami rögtön a 20. helyen nyitott 12,5 százalékos adaptációs aránnyal. Kenya, Japán és Dél-Afrika a legalacsonyabb VPN-használattal rendelkező országok a világon. Ezen országok mindegyikében kevesebb, mint 2% az örökbefogadási arány.
Magyarországon a lakosság 3,42 százaléka (330 408) töltött le VPN-t a 2023-as év során, ami kevesebb a 2022-es 6,54 százaléknál. 2021-ben még 8,74 százalékot mutatott az index a hazai lakosságra vonatkozóan.