A koronavírus járvány alatt szárnyaló hazai e-kereskedelem középtávú kilátásai már távolról sem tűnnek olyan rózsásnak, ami szakértők szerint alapvetően a hazai kkv-szektor két jellemző tulajdonságára, a digitalizációs folyamatokkal kapcsolatos elmaradásokra és hiányokra, valamint az exporttevékenységtől való általános félelemre vezethető vissza. Mindez lehetőséget ad a cseh, a szlovák és a lengyel piaci szereplőknek arra, hogy felszippantsák a magyar vásárlóközönséget, ami trendekről lemaradó kis hazai szereplők számára végzetessé válhat.

A 24.hu tegnapi cikkében idézi a legnagyobb magyar fulfillment logisztikai vállalat, a Webshippy felmérésének eredményét, mely szerint a gazdasági válság hatására

• a webshopok 69 százaléka érzi veszélyben magát,
• 33 százalékuk pedig egyenesen a bezárást fontolja.
• 68,5% új értékesítési csatornákat vezetne be,
• 45% a költségracionalizálásban hisz,
• 43% hajlandó lenne több pénzt fektetni marketingbe, és
• mindössze 36% gondolkodik külföldi terjeszkedésben.

Perényi András társalapító szerint egyértelműen látszik, hogy a külföldi webáruházak lassan leuralják a hazai piacot (szemléletes, hogy Magyarországon a 30 legismertebb webshopból mindössze 9 van magyar tulajdonban), ebben a helyzetben pedig üzletileg nem éri meg csupán a magyar piacra koncentrálni - véli a szakember.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A magyar e-kereskedők a tapasztalatok alapján többnyire a plusz adminisztrációs terhektől, a logisztikai vagy éppen nyelvi (lokalizációs) nehézségektől tartanak, ezért nem terjeszkednek külföldi piacokon, ez a félelem azonban többnyire abban gyökeredzik, hogy a piaci szereplők a hazai adminisztrációs folyamatokból indulnak ki, ami régiós összehasonlításban több terhet róhat a magyar vállalkozásokra.

Kisbolt-szindróma

A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi magazin nemrég publikált kutatása lényegében ugyanezekkel a megállapításokkal él, kiegészítve azzal, hogy a hazai webshopok jelentős része egyszerűen nem képes nemzetközi színvonalú vásárlói élményt nyújtani, és amíg ez így marad, nem lesz képes felvenni a versenyt a nemzetköi szereplőkkel, illetve értelemszerűen nem tud hatékonyan exportálni sem.

Bár a kutatásban részt vevő e-kereskedők válaszaiból az derül ki, hogy fontos számukra, hogy az új vevőkből visszatérő vásárlók váljanak, sok nehézség merül fel ennek megvalósításában. Az öt legnagyobb akadály: az átfogó vásárlói élmény kialakítása (36%), az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer (CRM) kialakítása (34%), a belső folyamatok vásárlófókuszú optimalizálása (34%), a vásárlói visszajelzések gyűjtése és feldolgozása (31%), valamint a vásárlói folyamat feltárása és megértése (29%).

Iparági szakértők mindenesetre egyetértenek abban, hogy a hazai e-kereskedelmi piac magyar szereplői kvázi a 24. órában vannak, a külföldi nyitás pedig 5-10 éven belül elkerülhetetlenné válik, ellenkező esetben a kisebb piaci szereplők jelentős része a hazai kisboltok klasszikus sorsára juthat.