:

Szerző: Koi Tamás

2022. május 9. 09:34

A kínainál is aggasztóbb helyzetben az orosz chipgyártás

Múlt héten Nagy-Britannia újabb, saját szankciós csomagja részeként 63 orosz entitást tett tiltólistára, így azok a jövőben semmilyen módon nem üzletelhetnek brit cégekkel. Az intézkedés szempillantás alatt romba döntheti az orosz chipgyártás összes ambícióját.

HIRDETÉS

A két legnagyobb orosz chipgyártó, a Baikal Electronics és az MCST (Moscow Center of SPARC Technologies) is felkerült a brit kormány szerdától hatályos szankciós csomagja által érintett 63 orosz entitás listájára, ezzel az eddig sem éppen a világ élvonalába tartozó orosz chipgyártásnak gyakorlatilag végleg befellegzett.

Nagy-Britannia jóllehet önmaga nem chipgyártó nagyhatalom, a processzorarchitektúrákat fejlesztő és azokat világ legkülönfélébb tervező- és gyártócégeinek licencelő, brit központú Arm Ltd. révén mégis jelentős szerepet tölt be az értékláncban.

A brit kormány múlt heti döntésének köszönhetően a két fent említett orosz chipgyártó a jövőben nem juthat hozzá ARM licencekhez, ezzel gyakorlatilag teljesen elvágva a helyi szereplőket attól a lehetőségtől, hogy a honi piacot olyan, saját megoldásokkal lássák el, melyek az országot kereskedelmi embargóval sújtó AMD és Intel termékeinek helyére léphetnek.

baikal_arm

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x)

Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x) Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

Nem mintha ennek rövid- vagy középtávon bármi realitása lenne, függetlenül a brit intézkedésektől. A legtöbb Baikal és MCST processzor a TSMC vagy a Samsung régebbi, 28, jobb esetben 16 nanométeres gyártástechnológiájával készül, teljesítményük pedig még az orosz partnerek szerint is messze elmarad az iparági átlagtól. Ettől függetlenül az orosz IT-gazdaság egyes szereplői számára ezek a chipek jelenthetik az egyetlen menekülőutat a nyugat beszállítók távozását követően bármilyen, hardveralapú fejlesztés irányába.

Oroszországnak a fentiek kapcsán egy sokkal nagyobb fejtörést okozó problémát is meg kell oldania, ami egyelőre még az összehasonlíthatatlanul több erőforrással gazdálkodó Kínának is komoly kihívást jelent. A processzorgyártók ugyanis alapvetően két típusú licencet kaphatnak az ARM-tól, az egyik a chipek tervezéséhez, a másik azok adott gyártástechnológiával történő gyártásához szükségesek. A nagy bérgyártók ugyanakkor a licencek hiányában nem fognak termelni az orosz megrendelőknek, ezért más lehetőség nem lévén Oroszországnak a chipgyártást is házon belülre kellene hoznia.

Ez azonban jelenleg gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik, az orosz gyárak ugyanis legjobb esetben is csupán 90 nanométeres gyártástechnológiával képesek a megbízható tömegtermelésre, ami nagyjából 2005-2006 -os szintnek felel meg a chipgyártás (akkori) élvonalában.

Bár az orosz kormány erre a célra azonnali, 3,19 ezer milliárd rubeles (kb. 38,2 milliárd dolláros) támogatási keretet különített el, a gyártókomplexumok felépítése hosszú évekbe telik, a gyárak pedig becslések szerint a legjobb esetben is csak 2030-ra kezdhetik meg a tömegtermelést a 28 nanométeres gyártósoraikon.

Május végén ismét 3 alkalommal jelentkezünk, lesz CI/CD, Flutter, és one-man-show is, ahol alaposan bemutatkozik a Tekton, a K8s natív pipeline.

:
a címlapról