Szerző: Habók Lilla

2022. január 26. 09:49

Nehézségekkel indult a digitális kultúra tanítása

Már általános iskolában elindulhat az ismerkedés a robotika és a kódolás alapjaival, de mennyire vannak erre felkészítve az iskolák és tanárai? Korábbi felmérések alapján az iskolákból alapvető digitális eszközök is hiányoznak, nem csak a micro:bitek.

Utak a digitális pedagógiában címmel szervezett online konferenciát a Pannon Egyetem MFTK Módszertani Intézete 2022. január 21-én, amelyen a digitális eszközhasználattal kapcsolatos felmérések eredményei, és pedagógusoknak szóló módszertani tippek egyaránt elhangzottak. Az előadásokra általánosan jellemző volt, hogy a pandémiás időszak problémái helyett inkább az általános kihívásokra koncentráltak. Különösen érdekes volt például a hazai diákok mobilhasználati felmérését bemutató előadás, és a digitális kultúra tantárgy bevezetésének első tapasztalatai.

Sokat mobiloznak, de hogyan?

Kilenc budapesti általános iskola 653 diákjának mobilhasználati szokásaiba kaphattunk betekintést Czékmán Balázs, a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola intézményvezető-helyettesének és informatikatanárának előadásában. A felmérés még a COVID előtti időszakban, 2019. január és június között készült, így szépen bemutatta, hogyan futottak neki az iskolák és a diákok a digitális tanrendnek. A kutatásba bevont tanulók közül 403-an tablettel támogatottan tanultak, míg a kontrollcsoportot jelentő 250 fő hagyományos taneszközökkel.

czekman_balazs_tanulas_mobileszkoz_2019
FORRÁS: Czékmán Balázs 
Utak a digitális pedagógiában konferencia

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

A felmérésből kitűnt, hogy a tanulók elsősorban mobil (és az iskola által biztosított tabletes) eszközöket használnak a tanulásra és gyakorlati feladatok megoldására, mert vélhetően nem mindenki rendelkezik saját asztali számítógépes hozzáféréssel. Hétvégente sokkal magasabb az eszközhasználat aránya a hétköznapi értékekhez képest, ami 4., 5. és 6. osztályosok körében is meghaladja az átlag 2 órát. Természetesen a tevékenységet főképp a játék és a kikapcsolódás teszi ki hétköznap és hétvégént egyaránt, miközben a legkevésbé a tanulási célú használat jellemző. Viszont még így is többet tanulnak mobilon és számítógépen is a diákok otthon, mint amennyit az iskolában.

Sok még a kihívás: informatika helyett digitális kultúra

Nem feltétlen a képernyő előtt töltött mennyiségi időt, inkább a minőségi időt célozza egy fontos iskolai változtatás. A Nemzeti alaptantervnek aktuális változatának (NAT 2020) megfelelően, felmenő rendszerben elkezdődött az informatika kiváltása a digitális kultúra tantárggyal. A tárgy a 3-4., 5-6. és 7-8. évfolyamon jelenik meg a kerettanterv szerint, de mivel a NAT 2020 bevezetése "felmenő rendszerben" az 1., 5. és 9. évfolyamban indult el, ezért a digitális kultúrával tavaly szeptember óta egyelőre csak az 5. osztályosok találkozhatnak.

A neve mellett a tartalmában is megváltozott tantárgy témakörei közé tartozik általános iskolától kezdve a digitális írástudás, melynek keretében a diákok többek közt internetes kommunikációt és különböző típusú dokumentumok szerkesztését tanulhatják meg. Míg a problémamegoldás során megjelenik az algoritmuskészítés, programozás, adatmodellezés és adatbáziskezelés is. Az információs technológiák témakörben pedig a diákok a tervek szerint eljuthatnak a robotikáig, valamint a webes és mobiltechnológiák megismeréséig. A tantárgy bevezetését azonban sok körülmény nehezíti, amelyet Dr. Abonyi-Tóth Andor, az ELTE Informatikai Kar egyetemi docense foglalt össze előadásában.

A felmenő rendszerű bevezetés következtében az új mellett párhuzamosan lesznek a régi NAT és kerettanterv szerint tanulók még a 2023/24-es tanévig, amiből eleve sok nehézség ered a tanárok és a tankönyv szerzők számára. A problémákhoz hozzáadódik, hogy a digitális kultúra tankönyvei gyors tempóban készültek, ezért utólag még módosítást igényelnek, hogy például megfelelően egymásra épüljenek és a tantervvel is összhangban legyenek – ismertette Abonyi-Tóth. Ráadásul az 5. osztályos diákoknak nincsenek meg jelenleg a tankönyv által feltételezett 3-4. évfolyamra építő előismeretei, ami a tantárgy állandósulása után elméletileg nem jelent már problémát.

abonyi_toth_nat2020_digitalis_kultura_temakorok
Forrás: Dr. Abonyi-Tóth Andor 
Utak a digitális pedagógiában konferencia

Azonban a pedagógusok számára más nehézségek is akadnak, hiszen a képzésben még nem lettek felkészítve az új témakörökre. Továbbképzéseknek kell majd biztosítani, hogy a tanárok felkészüljenek például robotikából a tudásátadásra. Például 5. osztályban már elkezdődik az ismerkedés a blokkprogramozási környezettel virtuális robot vezérlésén keresztül, hatodikban már valódi robotok és micro:bitek programozása következik, hetedikben a feladatok még összetettebbekké válnak csoportmunka keretében.

Az iskolákban az eszközbeszerzés is nehézségekbe ütközik és sokszor kiválasztásuk sem egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy az informatikatanárok manapság a tanári pálya helyett inkább a jobban fizető informatikus pályát választják. Az ELTE IK docense szerint a helyzetet például az önellenőrzést is lehetővé okostankönyvek segítik, az eszközbeszerzést pedig időszakosan a szimulációs környezetek helyettesíthetik. A hosszútávú megoldás érdekében viszont pályázatok kiírására lesz szükség az eszközök beszerzéséhez, a pedagógusok számára pedig minél előbb akkreditálni és indítani kell a megfelelő tanártovábbképzéseket.

a címlapról