:

Szerző: Habók Lilla

2022. január 26. 09:49

Nehézségekkel indult a digitális kultúra tanítása

Már általános iskolában elindulhat az ismerkedés a robotika és a kódolás alapjaival, de mennyire vannak erre felkészítve az iskolák és tanárai? Korábbi felmérések alapján az iskolákból alapvető digitális eszközök is hiányoznak, nem csak a micro:bitek.

HIRDETÉS

Utak a digitális pedagógiában címmel szervezett online konferenciát a Pannon Egyetem MFTK Módszertani Intézete 2022. január 21-én, amelyen a digitális eszközhasználattal kapcsolatos felmérések eredményei, és pedagógusoknak szóló módszertani tippek egyaránt elhangzottak. Az előadásokra általánosan jellemző volt, hogy a pandémiás időszak problémái helyett inkább az általános kihívásokra koncentráltak. Különösen érdekes volt például a hazai diákok mobilhasználati felmérését bemutató előadás, és a digitális kultúra tantárgy bevezetésének első tapasztalatai.

Sokat mobiloznak, de hogyan?

Kilenc budapesti általános iskola 653 diákjának mobilhasználati szokásaiba kaphattunk betekintést Czékmán Balázs, a Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola intézményvezető-helyettesének és informatikatanárának előadásában. A felmérés még a COVID előtti időszakban, 2019. január és június között készült, így szépen bemutatta, hogyan futottak neki az iskolák és a diákok a digitális tanrendnek. A kutatásba bevont tanulók közül 403-an tablettel támogatottan tanultak, míg a kontrollcsoportot jelentő 250 fő hagyományos taneszközökkel.

czekman_balazs_tanulas_mobileszkoz_2019
FORRÁS: Czékmán Balázs 
Utak a digitális pedagógiában konferencia

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x)

Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x) Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

A felmérésből kitűnt, hogy a tanulók elsősorban mobil (és az iskola által biztosított tabletes) eszközöket használnak a tanulásra és gyakorlati feladatok megoldására, mert vélhetően nem mindenki rendelkezik saját asztali számítógépes hozzáféréssel. Hétvégente sokkal magasabb az eszközhasználat aránya a hétköznapi értékekhez képest, ami 4., 5. és 6. osztályosok körében is meghaladja az átlag 2 órát. Természetesen a tevékenységet főképp a játék és a kikapcsolódás teszi ki hétköznap és hétvégént egyaránt, miközben a legkevésbé a tanulási célú használat jellemző. Viszont még így is többet tanulnak mobilon és számítógépen is a diákok otthon, mint amennyit az iskolában.

Sok még a kihívás: informatika helyett digitális kultúra

Nem feltétlen a képernyő előtt töltött mennyiségi időt, inkább a minőségi időt célozza egy fontos iskolai változtatás. A Nemzeti alaptantervnek aktuális változatának (NAT 2020) megfelelően, felmenő rendszerben elkezdődött az informatika kiváltása a digitális kultúra tantárggyal. A tárgy a 3-4., 5-6. és 7-8. évfolyamon jelenik meg a kerettanterv szerint, de mivel a NAT 2020 bevezetése "felmenő rendszerben" az 1., 5. és 9. évfolyamban indult el, ezért a digitális kultúrával tavaly szeptember óta egyelőre csak az 5. osztályosok találkozhatnak.

A neve mellett a tartalmában is megváltozott tantárgy témakörei közé tartozik általános iskolától kezdve a digitális írástudás, melynek keretében a diákok többek közt internetes kommunikációt és különböző típusú dokumentumok szerkesztését tanulhatják meg. Míg a problémamegoldás során megjelenik az algoritmuskészítés, programozás, adatmodellezés és adatbáziskezelés is. Az információs technológiák témakörben pedig a diákok a tervek szerint eljuthatnak a robotikáig, valamint a webes és mobiltechnológiák megismeréséig. A tantárgy bevezetését azonban sok körülmény nehezíti, amelyet Dr. Abonyi-Tóth Andor, az ELTE Informatikai Kar egyetemi docense foglalt össze előadásában.

A felmenő rendszerű bevezetés következtében az új mellett párhuzamosan lesznek a régi NAT és kerettanterv szerint tanulók még a 2023/24-es tanévig, amiből eleve sok nehézség ered a tanárok és a tankönyv szerzők számára. A problémákhoz hozzáadódik, hogy a digitális kultúra tankönyvei gyors tempóban készültek, ezért utólag még módosítást igényelnek, hogy például megfelelően egymásra épüljenek és a tantervvel is összhangban legyenek – ismertette Abonyi-Tóth. Ráadásul az 5. osztályos diákoknak nincsenek meg jelenleg a tankönyv által feltételezett 3-4. évfolyamra építő előismeretei, ami a tantárgy állandósulása után elméletileg nem jelent már problémát.

abonyi_toth_nat2020_digitalis_kultura_temakorok
Forrás: Dr. Abonyi-Tóth Andor 
Utak a digitális pedagógiában konferencia

Azonban a pedagógusok számára más nehézségek is akadnak, hiszen a képzésben még nem lettek felkészítve az új témakörökre. Továbbképzéseknek kell majd biztosítani, hogy a tanárok felkészüljenek például robotikából a tudásátadásra. Például 5. osztályban már elkezdődik az ismerkedés a blokkprogramozási környezettel virtuális robot vezérlésén keresztül, hatodikban már valódi robotok és micro:bitek programozása következik, hetedikben a feladatok még összetettebbekké válnak csoportmunka keretében.

Az iskolákban az eszközbeszerzés is nehézségekbe ütközik és sokszor kiválasztásuk sem egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy az informatikatanárok manapság a tanári pálya helyett inkább a jobban fizető informatikus pályát választják. Az ELTE IK docense szerint a helyzetet például az önellenőrzést is lehetővé okostankönyvek segítik, az eszközbeszerzést pedig időszakosan a szimulációs környezetek helyettesíthetik. A hosszútávú megoldás érdekében viszont pályázatok kiírására lesz szükség az eszközök beszerzéséhez, a pedagógusok számára pedig minél előbb akkreditálni és indítani kell a megfelelő tanártovábbképzéseket.

Május végén ismét 3 alkalommal jelentkezünk, lesz CI/CD, Flutter, és one-man-show is, ahol alaposan bemutatkozik a Tekton, a K8s natív pipeline.

:
a címlapról