Szerző: Asztalos Olivér

2021. április 16. 13:29

Több asztali processzorába tehet GPU-t az AMD

Jövőre változtathat asztali processzoros termékstratégiáján az AMD. Friss pletykák szerint a tervezőcég az Intelhez hasonlóan GPU-val láthatja majd el desktop PC-kbe szánt központi egységeit, így azokhoz (vagy többségükhöz) nem feltétlenül lesz majd szükség diszkrét videókártyára. A lépést vélhetően a vásárolók többsége örömmel fogadná, ezzel ugyanis számos konfigurációnál lehetne megtakarítani a GPU megvásárlásához szükséges összeget.

Amennyiben az információ helytálló, a váltást a 2022-re datált Raphael kódnevű chip hozhatja el, amely egy kiszivárgott diarészlet szerint RDNA 2-es GPU-t kap. Az alapvető specifikációk szerint a Raphael nagyon hasonlít a notebookokhoz tervezett Phoenixhez, amely ugycsak Zen 4 magokkal és RDNA 2-es GPU-val, illetve DDR5 támogatással érkezhet. Az egyelőre nem világos, hogy mennyi hasonlóság lehet a két eltérő kódnevű termék között. Nem kizárt, hogy a már látott gyakorlatához hasonlóan ugyanazt a lapkát kínálja majd eltérő piacokra, eltérő kódnéven az AMD.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

A lehetséges forgatókönyvek közül ugyanakkor nem érdemes kihagyni a hibás értelmezés lehetőségét sem. Az eredeti dián zöld alapon szaggatott vonallal bekerített "Navi2" felirat akár diszkrét Radeon grafikus adapterre is utalhat, mondván, a jövőre datált Raphael mellé ilyen GPU-kat javasol az AMD. Mindez röviden annyit tenne, hogy a tervezőcég változatlan termékstratégia mentén lépne tovább a Zen 4-es architektúrára, illetve azzal együtt az AM5-ös platformra.

amd_zen_roadmap_raphael_rembrandt

Az egyes forgatókönyvek mellett és ellen is több érv szólhat. Amennyibe az AMD a jövőben egyazon lapkával akarja lefedni a komplett PC-piacot, akkor kénytelen lesz egy legalább 16 darab maggal szerelt monolitikus chipet legyártatni, amely a jelenlegi (Cezanne) notebookos fejlesztés értékének duplája lenne. A chipletes felépítés a mobilpiacon nem opció, a koncepció ugyanis számottevő (üresjárati) többletfogyasztással jár. A magduplázás viszont jelentősen megnövelné a lapka méretét, habár ezt az 5 nanométeres csíkszélesség kompenzálhatja. A több mag mellet szólhat, hogy az AMD-hez hasonlóan már az Intel is kínál nyolcmagos mobilprocesszorokat, egy esetleges duplázással pedig akár 12-16 magos mobil Ryzenek is piacra kerülhetnének. Végül, de nem utolsó sorban az egylapkás stratégiával meg lehetne takarítani a kizárólag az asztali Ryzenek kedvéért tervezett kisebbik I/O lapkát (IOD).

Az PC-s processzorok egységes felépítése ellen a rugalmatlanabb, kompromisszumos felépítés szólhat. Az asztali Ryzenek chipletes, vagyis 2-3 lapkás kivitelének hála ugyanis az AMD könnyebben és olcsóbban gyártathat nagyobb teljesítményű processzorokat. Ezzel párhuzamosan az I/O lapka újrahasznosítható, nem szükséges új memóriavezérlőt, illetve PCI Express kontrollert tervezni a következő generációs modellekhez. Ezt jól szemlélteti az aktuális legújabb, Ryzen 5000-es sorozat, amelynek tervezésekor elég volt csupán a magokat tartalmazó CCD-t kicserélni az újabb, Zen 3-as verzióra. Utóbbin az Epyc-ekkel osztozik az AMD, amelynek további előnye a kifejezetten nagy, lapkánként 32 megabájtos L3 cache, ami a 12 és 16 magos modelleknél összesen 64 megabájt harmadszintű gyorsítótárat eredményez. Összevetés gyanánt, a nyolcmagos, elsősorban notebookokba szánt Cezanne-nál a lapkaméret és a fogyasztás kordában tartásához előbbinek csak a felét, vagyis 16 megabájtot tudott megtartani az AMD.

a címlapról