Itthon még kevés nőből lesz informatikus
A nők számára az informatikai területen történő elhelyezkedés még mindig egyfajta tabu Magyarországon, derül ki egy friss háttérkutatásból. Pedig a vállalatok szívesen alkalmaznának nőket, de az informatikai képzésekre jelentkező magyar nők aránya még mindig alacsony.
Nőnaphoz közeledve közzétette női digitális szakemberekkel kapcsolatos háttérkutatásának eredményeit az IVSZ. A kutatás alapján az egyik legfontosabb megállapítás, hogy egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai IT-szakmában, ám még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk, ennek legfőbb oka pedig az, hogy az informatikai állásokra és képzésekre itthon nem jelentkezik elegendő női munkavállaló - áll a szervezet közleményében.
Az IVSZ idézi az Eurostat statisztikáit, melyek szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül a Cseh Köztársaságot sikerült ezen a téren megelőznünk.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A szervezet álláspontja szerint itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát: a női informatikai vezetők aránya jelentősen kisebb, mint az EU más tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.Szerencsére a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.
Az IVSZ közleményében rámutat, hogy a női digitális szakemberek alkalmazásának alacsony aránya legfőképpen annak az eredménye, hogy a magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint 2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett. Bíztató jel, hogy az EU-s átlagnál egy kicsivel már magasabb azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni. Ez az arány azonban még mindig jelentősen alulmarad az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest.
A háttérkutatás bérezési szempontokat is figyelembe vesz, ezek alapján a nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van - kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben.