Az AMD a notebookokba is elhozza a Zen 3-at
Menetrendszerűen mutatta be legújabb, notebookokba szánt processzorszériáját az AMD. Az 5000-es sorozatba illeszkedő fejlesztés a Zen 3-as processzormagoknak köszönhetően átlagosan legalább 14-16 százalékos gyorsulást hozhat a közvetlen elődhöz viszonyítva. A chiptervező összesen 13 darab új processzort jelentett be, melyekből 10 darab tekinthető újdonságnak, a maradék pedig a tavalyi Renoir újrafelhasználása. Bár a CPU-magokat tekintve egyértelmű az előrelépés, az integrált GPU-hoz nem nyúlt az AMD, így ezen a téren kisebb elmaradásban vannak a friss termékek, de a Cézanne így is sikeres lehet.
A francia festőművészről elkeresztelt monolitikus, vagyis egyetlen lapkából álló processzor jelentős, ám nagyjából egyetlen hozományát a Zen 3-as processzormagok jelentik. Az októberben leleplezett architektúra egyik legnagyobb dobása, hogy az előddel szemben az összesen 8 processzormag immár egyetlen összefüggő L3 gyorsítótáron kapcsolódik össze, vagyis a lapkán belüli harmadszintű cache gyakorlatilag egybeolvadt.
Tárazás
A Cézanne esetében a chiptervező a gyorsítótárak összevonásával párhuzamosan a kapacitást is megnövelte, a korábbi duplájára. Ezzel Renoir osztott és csekély, mindössze 8 megabájtos harmadszintű gyorsítótárával szemben egy összevont, 16 megabájtos tárral gazdálkodhatnak a magok, amely kapacitást helyzettől függően akár egyetlen mag is megkaphatja. A duplázás ellenére az asztali piacra készített Zen 3 (Vermeer) továbbra is előnyben van, ennél ugyanis 8 darab magra 32 megabájt L3 esik. A spórolásnak részben gazdasági, részben pedig technikai okai vannak, a gyorsítótárak ugyanis amellett, hogy nagy területet foglalnak, viszonylag magas fogyasztással is rendelkeznek, ami egy bizonyos szint felett jelentősen emelheti a disszipációt, érezhetően csőkkentve az akkus üzemidőt.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A vállalat ugyanakkor lépéskényszerbe került, hisz a tavaly bemutatott Tiger Lake kódnevű Intel processzorok jelentős előrelépést hoztak a processzormag számítási teljesítményében (is). Az AMD saját méréseire hivatkozva állítja, a Zen 3-ra épülő Cézanne felveszi a versenyt a Tiger Lake-kel, melynél, ha csak egy hajszállal is, de gyorsabb egyetlen szálas végrehajtásban az újdonság. Négynél több végrehajtószálat tekintve már egyértelműbb lehet az 5000-es sorozatú mobil Ryzenek előnye, melyek az Intel fejlesztésével szemben 4 helyett egészen 8 magig skálázónak. A Zen 3-as magok, illetve a duplázott L3 természetesen nincs ingyen, a változatlan, 7 nanométeres gyártástechnológia miatt a Cézanne lapkájának mérete bő 10 százalékkal nőtt. Ezt, illetve a szerződéses bérgyártó TSMC szűkös kapacitását tekintve valószínűleg a processzorok árazása is megszaladt, ám ennek mértékéről egyelőre nincs információ.
Míg CPU-s teljesítményben nem érheti szó a Cézanne-t, addig az integrált grafika oldalán bizonyosan nem fogja megváltani a világot. Az AMD ugyanis a kínálata legmodernebb tagját képviselő Navi 2 helyett ismét a korábbi Vegát építette a chipbe. A jelenleg elérhető információk alapján a grafikus egységet, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó elemeket a mérnökcsapat egy az egyben emelte át az előd Renoirból. Ennek megfelelően a képességek nem változtak, illetve vélhetően a grafikus megjelenítés sebessége sem javult számottevően. Előbbi valószínűleg azt is jelenti, hogy a Tiger Lake-kel szemben a Cézanne nem támogatja az AV1-es formátumú videóanyagok hardveres dekódolását. Ez ugyanakkor csak valamikor a jövőben jelenthet hátrány, az AV1 széles körű elterjedésére ugyanis még várni kell.
Tíz plusz három processzor
A Cézanne-ra építve első körben összesen 10 különféle modellt épített az AMD. Míg az "U" tagra végződőek most is 15 wattos fogyasztási kerettel rendelkeznek, addig a "HS" jelölésű variánsoknál 35, a "H"-s modelleknél pedig 45 watt a TDP. Újdonságot jelentenek a "HX" utótagra végződő termékek, melyekre az AMD 45+ wattos értéket adott meg. Ezeket a cég kifejezetten a DTR (desktop replacement), vagyis a nagy, vastag, asztali rendszereket kiváltó (gamer) notebookokba szánja, amelyeknél a hűtés képes megbirkózni a magas disszipációval. Az órajeleket tekintve nem lehet szégyellnivalója az AMD-nek. A nagyobb fogyasztású csúcsmodellek turbója egészen 4,8 GHz-ig skálázódik, a vékony notebookokba szánt Ryzen 7 5800U-é pedig 4,4 GHz-ig. Ezen értékek elérése és megtartása ebben az esetben is a hűtésen, illetve a notebook mindenkori főbb paraméterein múlik majd.
A tegnap leleplezett processzorok között három kakukktojás lapul, melyek az egy éve bemutatott Renoirra, pontosabban annak időközben átkeresztelt verziójára, a Lucienne-re épülnek. Ennek megfelelően a Ryzen 7 5700U, Ryzen 5 5500U, valamint a Ryzen 3 5300U még Zen 2-es magokat tartalmaz, fele L3 gyorsítótárral. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a három modellt milyen arányban alkalmazzák majd a gyártók, de lehetőség szerint érdemes lesz inkább Ryzen 7 5800U-ra vagy a Ryzen 5 5600U-ra épülő notebookot választani. Az AMD szerint előbbi modellel általános felhasználás mellett 17,5, videólejátszás során pedig 21 órás üzemidő is könnyen elérhető.
Részben utóbbira alapozza a Cézanne remélt sikerét a chiptervező, amely állítja, az OEM partnerek részéről 50 százalékos a keresletnövekedés az újdonságok iránt, így 100 helyett már 150 különféle konfiguráció érkezhet az 5000-es Ryzenekre építve. A vállalat azt is elárulta, hogy az új processzorok első szállítmányát már decemberben megkapták a kiemelt partnerek, így a Cézanne-ra épülő notebookok már a következő hónapban, azaz februárban piacra kerülhetnek. Mindennek hála az AMD tovább növelheti piaci részesedését a pár éve még az Intel által egyeduralt piacon.
A Cézanne az év közepe táján az asztali piacra is megérkezhet, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy dobozos formában is megjelenik-e a fejlesztés. A kereken egy éve bemutatott Renoirból mindeddig nem készült hivatalos kiskereskedelmi kiadás, így egyelőre kérdéses, hogy eléri-e valaha a DIY piacot az AMD legújabb chipje.