Szerző: Koi Tamás

2020. szeptember 15. 12:18

Legfelsőbb szinten bukta a Telenor a netsemlegességi pert

Az alperes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javára döntött az Európai Bíróság mai ítéletében annak az előzetes döntéshozatali eljárásnak a részeként, melyet a Telenor jogi eljárása kapcsán kért a Fővárosi Törvényszék a luxemburgi testülettől. A 2017-ben a szolgáltató által kezdeményezett magyarországi per az akkor még frissnek számító EU-s netsemlegességi szabályozás egyik első komoly európai próbatételévé vált, nem véletlen, hogy számos tagállam figyelemmel követte az ügy lefolyását.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint alperes javára döntött mai ítéletében az Európai Bíróság abban az egyesített előzetes döntéshozatali eljárásban, melyet a Fővárosi Törvényszék terjesztett elő a luxemburgi testületnél a Telenor Magyarországgal folytatott jogvita kapcsán. A mobilszolgáltató a hatóság egy 2017-es, az uniós netsemlegességi szabályozás betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére kötelező határozatát támadta meg a magyar bíróságon, egyben ez lett az érintett uniós szintű jogszabályrendszer első, átfogó európai próbatétele. 

Az NMHH 2017. januárjában mondta ki, hogy a semleges internetre vonatkozó uniós jogot sérti a Telenor két adatopciója, a MyChat és MyMusic, melyek korlátlan adatkeretet biztosítanak bizonyos internetes szolgáltatásoknak (zero rating), miközben más, hasonló szolgáltatások a díjcsomagban foglalt normál netes adatkeretet használják, majd ha ez kimerült, gyakorlatilag használhatatlanná válnak.

m-banner

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x)

November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

Alapozó Go fejlesztői képzést indítunk (x) November 9-én 10 alkalmas, 30 órás, online formátumú Go képzést indít a HWSW.

A hatóság álláspontja szerint a szolgáltató két ponton is eltért a hálózatsemlegességre vonatkozó EU-s rendeletben foglalt követelményektől: egyrészt indokolatlan különbségtételt tett bizonyos tartalomtípusok – közösségimédia- és csevegő alkalmazások, valamint zeneátviteli szolgáltatások és online rádiók – kiemelésével, másrészt ezeken belül konkrét alkalmazásokat és szolgáltatásokat is előnyösen különböztetett meg.

Ez arra ösztönözheti a végfelhasználókat, hogy a kedvezményben részesülő alkalmazásokat és szolgáltatásokat használják és ne azok versenytársait, amelyeket kedvezőtlenebb árazási feltételek mellett érhetnek csak el - érvelt a hatóság. Így a szolgáltatónak lehetősége nyílt beavatkozni a tartalomszolgáltatók közötti versenybe – hiszen az internetes forgalmakat azok tartalma és forrása alapján megkülönböztette –, ami a tartalompiaci verseny torzulását eredményezheti.

A Telenor ezt a határozatot támadta meg a magyar bíróság előtt, mely 2018-ban kért előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Bíróság a március 4-i tárgyalást követően ma hozta meg az ítéletet, mely kimondja, hogy 

A nyílt internethozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok a csomagok, amelyeket valamely internethozzáférési szolgáltató a végfelhasználókkal kötött megállapodások útján alkalmaz, és amelyek alapján a végfelhasználók meghatározott adatmennyiség korlátlan felhasználására jogosító tarifacsomagot vásárolhatnak, anélkül hogy beszámítanák a „nullás díjszabásba” tartozó bizonyos alkalmazások és kiemelt szolgáltatások használatát, és ezen adatmennyiség kimerítését követően ezeket az alkalmazásokat és kiemelt szolgáltatásokat továbbra is korlátlanul használhatják, miközben a többi rendelkezésre álló alkalmazásra és kiemelt szolgáltatásra forgalmat blokkoló vagy lassító intézkedéseket alkalmaznak,

  • összeegyeztethetetlenek az e cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdésével, mivel ezek a csomagok, megállapodások és blokkoló vagy lassító intézkedések korlátozzák a végfelhasználók jogainak gyakorlását, és
  • összeegyeztethetetlenek az említett cikk (3) bekezdésével, mivel az említett blokkoló vagy lassító intézkedések kereskedelmi megfontolásokon alapulnak.

Az ügy tárgyalása a fent említett precedens-jellege miatt élénk nemzetközi érdeklődés mellett zajlott az Európai Bíróságon, így az ítélethozatal során figyelembe vették többek közt a cseh, a német, a holland, az osztrák, a román, a szlovén és a finn kormányok által előterjesztett észrevételeket.

FRISSÍTÉS: A Telenor Magyarország cikkünk megjelenését követően az alábbi hivatalos álláspontot juttatta el a témában szerkesztőségünknek:

A Telenor Magyarország megismerte és sajnálattal veszi tudomásul az Európai Bíróság döntését. Mindemellett vállalatunk továbbra is elkötelezett aziránt, hogy internetszolgáltatóként az ügyfelek valódi igényének megfelelő szolgáltatásokat nyújthasson.

A konkrét üggyel kapcsolatban fontos tudni, hogy a Telenor Magyarország már közel két éve megfelel az NMHH azon döntéseiben foglalt kötelezettségeknek, ami kapcsán – az NMHH határozatokkal szemben indult bírósági felülvizsgálat során – az Európai Bíróság a jelen döntését meghozta. Ennek megfelelően, az érintett csomagokban (MyChat és MyMusic) a Telenor az internet szolgáltatás elérhető sebessége vonatkozásában nem különbözteti meg az online zenei és üzenetküldő szolgáltatásokat az egyéb típusú adatforgalomaktól. Így az Európai Bíróság mostani döntése után a Telenor előfizetői nem fognak változást tapasztalni.

A HackerRank 2020-as, 116.000 fejlesztő válaszaiból készült kutatása szerint a legtöbbjük a Go-t szeretné megtanulni következőleg, amely eredménynek az okait most ebben a cikkben szedtük össze.

a címlapról