Szerző: Koi Tamás

2020. szeptember 7. 11:03

Dicstelen véget ért a hazai digitális rádiózás

Nem hosszabbították meg a felek a földfelszíni digitális rádiós hálózatokra vonatkozó, a hétvégén lejárt szerződéseket, így mától megszűntek működni a magyarországi digitális rádióadók. A rendszer végül egyik érdekelt számára sem kínált annyi hozzáadott értéket, hogy jelentős összegeket invesztáljon bele, ráadásul a piaci és technológiai környezet az idő előrehaladtával egyre kevéssé kedvezett annak, hogy országos kereskedelmi DAB+ szolgáltatást építsen ki bárki hazánkban.

A mai nappal leállt az Antenna Hungária digitális földfelszíni rádióadó-hálózata, több mint tíz évig tartó, olykor kifejezetten viszontagságos tesztidőszakot maga után hagyva - fedezte fel a digitrendi.hu. Bár a rádiózás jövőjének tekintett DAB (Digital Audio Broadcasting) technológiával már a kilencvenes évek közepén megindultak az első, bevezetést előkészítő kísérletek, a rendszer a magyar (média)politikai és gazdasági környezetben gyakorlatilag évtizedeken át ellenszélben próbálta megvetni a lábát, mostanra ráadásul a technológia is túlhaladt rajta, éppúgy, mint a szintén hamvába holt DVB-H (mobiltévé) rendszeren.

VIHARBAN SZÜLETETT

A DAB technológiánál fejlettebb DAB+ műsorszóró hálózat elindításáról eredetileg ugyanaz a 2007. évi LXXIV. törvény rendelkezett, mely a földfelszíni analóg sugárzású tévéadó-hálózat digitalizációját előírta. Ám míg a tévéadó-hálózat digitális átállása többé-kevésbé zökkenőmentesen végbement (sőt, azóta egy újabb technológiaváltás is lezajlott éppen a mai nappal bezárólag), addig a digitális rádiós hálózat indulását már az első években meglehetősen baljós jelek kísérték.

A DAB+ műsorszórás elindításáról a fenti törvény rendelkezései alapján 2008. tavaszán írt ki pályázatot a Magyar Állam képviseletében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A pályázatra két jelölt, az Antenna Hungária, illetve annak száz százalékos tulajdonú leányvállalata, az Antenna Digitális Rádió Műsorterjesztési Kft., valamint a Magyar Rádió jelentkezett, végül a szeptemberi eredményhirdetésen az előbbit hirdették ki győztesnek az utolsó pillanatban beadott pályázata alapján.

sokol_radiok

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Már közvetlenül a pályázat szeptemberi eredményhirdetése után is érezhetővé váltak a rádiós platformon jelen lévő kulcsszereplők érdekellentétei, a vesztes Magyar Rádió ugyanis azonnal megtámadta a pályázatot, ezt a beadványt azonban az év novemberben az Ítélőtábla elutasította. Az Antenna Hungária végül az akkori optimista nyilatkozatok ellenére mégsem kezdte meg a DAB+ szolgáltatás kereskedelmi üzemét az eredetileg tervezett időpontban, 2008. decemberében.

A műsorszóró 2009. január 23-án a budapesti vételkörzetben végül elindított egy kísérleti üzemet, az ezt bejelentő sajtótájékoztatón Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária akkori műsorterjesztési és műszaki szolgáltatási üzletág-igazgatója azonban kifejtette, hogy sem a szabályzó, sem más részéről nincs késztetés arra, hogy az átállás gyorsan végbemenjen. Mindez aligha volt véletlen, hiszen a televíziózás digitális átállásával ellentétben a rádiós digitális átállásból származó hozadék technológiai és társadalmi szerepe a mai napig elhanyagolhatónak számít.

Az érdekeltek az előző évtized elején még úgy látták, segíthette volna a piac (elsősorban a vevőkészülékek piacának) fellendülését, hogy a több mint nyolcvanmilliós lélekszámú Németországban is elindult 2011-ben a kereskedelmi üzem. Egy korábbi előadásában Kárpáti pedig még azt jelölte meg az akkorra már állami kézbe került Antenna Hungária céljaként, hogy a hálózatot tovább bővítsék és több csatorna jelenjen meg a platformon.

"NEM VONZÓ"

Végül azonban az új tulajdonos sem hozta el a várt piacfellendülést, az NMHH pedig 2020-ban azzal indokolta, hogy nem ír ki új pályázatot a digitális rádiós multiplexek üzemeltetésére, hogy a digitális platform sem a tartalomszolgáltatók, sem a rádióhallgatók számára nem vonzóbb jelenleg az analógnál. A Media1 ugyanakkor politikai motivációkat lát a döntés mögött, kiemelve, hogy az országos DAB+ hálózat kiépülésével a kisebb, helyi rádiók indulása az NMHH-hoz tartozó Médiatanácsot megkerülve egyszerűbbé válhatott volna.

Kétségtelen tény, hogy a DAB+ technológia egyik hozadéka, hogy egységnyi spektrumon több csatornát tud sugározni általa a műsorszóró, a regionális rádióadók részvétele mellett a technológia elterjedéséhez azonban kellett volna az is, hogy a legnagyobb hallgatottságú rádiók is megjelenjenek a platformon, ráadásul olyan többletet nyújtva, mely motiválttá teszi a hallgatókat a digitális vevőkészülékek beszerzésében. A magyarországi médiapiac elmúlt tíz évben lezajlott átalakulása ugyanakkor nem hagyta érintetlenül a rádiós piacot sem, így a platformnak egyetlen, elkötelezett hosszútávú híve sem maradt tartalomszolgáltatói oldalról.

AZ IP MINDENT VISZ

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a rádiózás digitális átállásának hajnalán az IP-alapú műsortovábbítás korántsem számított annyira meghatározónak, mint napjainkban. Így mára az interneten keresztül több tízezer rádióadó hallgatható lényegében bárhol, bármikor olyan eszközökkel (okostelefonok), melyek a hallgatóság túlnyomó részének rendelkezésére állnak akár olyan vételi pontokon is, ahol egyetlen FM-rádiócsatorna sem fogható megfelelő minőségben - és akkor még nem beszéltünk a félig-meddig rokon területnek számító podcastek és a streaming audio rohamos térhódításáról. Érdekesség, hogy lényegében ugyanez, vagyis az IP-alapú transzfer vetett véget a DVB-H, vagyis a digitális földfelszíni sugárzású mobiltévé pályafutásának is, ott azonban a rendszer haláltusája jóval gyorsabban, már az előző évtized elején lezajlott.

A DAB+ bevezetése - vagy éppen nem bevezetése - egyedül talán az autós rádióhallgatás kapcsán okozhatott komolyabb érdeksérelmet a vásárlóknak. A legtöbb autógyártó esetében a digitális rádiós vétellel rendelkező központi fejegység ugyanis a mai napig feláras extra, így aki a hosszútávú értékállóság reményében abban a hitben rendelt ilyent az autójához, hogy ily módon hallgat majd rádiót vele, az utólag visszatekintve rossz üzletet kötött.

Magyarország egyébként nem az egyetlen európai ország, mely az "érdeklődés hiányában" lefújta a kereskedelmi DAB hálózatok működtetését. Korábban így döntött már Finnország, Litvánia, Lettország és Portugália is, Svédországban pedig hasonló okból menet közben leállították az FM-hálózatok eredetileg 2022-es céldátummal tervezett digitális átállását.

a címlapról