Bejelentkezett a DIGI a GSM-sávokra
Ha eddig nem lett volna az, mostantól teljesen egyértelművé vált, hogy a DIGI érdekelt a jövőben további, mobilhálózati frekvenciák használati jogosultságának megszerzésében, a jelenlegi három nagy operátor hegemóniájának tekintett GSM-sávok tekintetében is.
Frekvenciához kíván jutni a DIGI a három nagy magyarországi operátor, a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország által jelenleg kizárólagosan használt GSM-sávokban, míg a három inkumbens ezt nagyon nem szeretné - ez az érdekkülönbség jelent meg egészen részletes módon a nyilvánosság előtt a magyar szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly decemberi nyilvános meghallgatásán, melyre nevével ellentétben valójában csak az érdekelt szervezetek kaptak bejutási lehetőséget. A meghallgatásról készült összefoglaló anyag alapján ugyanakkor jól beazonosíthatóak azok a kormányzati és iparági szereplőket foglalkoztató spektrumgazdálkodási témák, melyek fogyasztók tömegeit érintő kérdéseket vetnek fel.
MINDENKI AZT AKARJA
Mind közül a leginkább neuralgikus pontnak a GSM-sávok (900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok) sorsa, a három hazai operátor, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország frekvenciahasználati jogosultsága ezek vonatkozásában ugyanis 2022. áprilisában lejár, az újrahasznosítás részletei pedig még nem kidolgozottak. Míg a jelenlegi szolgáltatók a szolgáltatásfolytonosságot kiemelt társadalmi érdekként kezelik, addig a magyar mobilpiac negyedik szereplője, a szolgáltatását tavaly tesztüzemben elindító DIGI Távközlési Kft. nyilvánvalóan ebben a sávrészben is frekvenciát szerezne, ezzel megoldva a jelenlegi hálózatot érintő kapacitás- és szolgáltatáslefedettségi problémákat.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Éppen ezért nem különösebben lephette meg az érintetteket, hogy a DIGI képviselője a decemberi meghallgatáson konkrétan közölte, cégének szándékában áll frekvenciahasználati jogosultság szerzése a 900 és 1800 MHz-es sávban újrahasznosításra kerülő frekvenciaspektrumban. A szolgáltató a meghallgatáson arra kérte a hatóságot, hogy az újrahasznosítás módjának megválasztása során vegye figyelembe fenti kérését.
A hatóság az előkészítő anyagok alapján kész teret engedni a piacbővülésnek, sőt, akár bizonyos ösztönzőkkel is támogatná új szereplő megjelenését ebben a sávban. Így az NMHH megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy piac igény esetén, legalább a sáv egy minimális részének (5 MHz) a sávban frekvenciahasználati jogosultsággal nem rendelkező érdeklődő frekvenciahasználati jogosultságot szerezhessen, a jelenleg frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezők sávon belüli pozíciójának lehető legnagyobb változatlansága mellett (a 900 MHz-es sávban 2x34,8, az 1800 MHz-es sávban 2x60 MHz használati jogosultsága jár le 2022-ben).
FOLYTONOSSÁG VS. VERSENY
A hatóság ezzel együtt azt is kifejtette, hogy az említett frekvenciasávok esetében kiemelten fontosnak tartja a szolgáltatásfolytonosságot, hiszen ebben a frekvenciatartományban jelenleg több millió eszköz kommunikál, ezek működésének biztonságát pedig garantálniuk kell a feleknek. A hatóság ugyanakkor azt is hozzátette, hogy stratégiai célja a fenntartható verseny ösztönzése, melyeket a 900 és 1800 MHz-es sávok esetén is kiemelt szempontként kezel.
A szakhatóság tehát láthatóan meglehetősen vékony jégrétegen lépdelve próbálja megtalálni az egyensúlyt a kétféle fogyasztói érdek (szolgáltatásfolytonosság és verseny intenzitásának ösztönzése) között, miközben az inkumbensek a meghallgatáson elsősorban azzal érveltek, hogy a piacbővítés mindenképpen a szolgáltatásfolytonosság és szolgáltatásminőség rovására valósítható csak meg ebben - legalábbis ebben a sávban.
A három szolgáltató közül kettő - a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország - a meghallgatáson felvetette, hogy az 1972/2018/EU irányelv (az Európai Távközlési Kódexről) új jogintézményként vezeti be a frekvenciahasználati jogok megújítását bizonyos esetekben. Ez a jogintézmény a szolgáltatók érvelése szerint pont azért került be a jogrendbe, mivel az európai jogalkotó észlelte, hogy a mobil hírközlési szolgáltatás egyes piacai most értek el arra az érettségi fokra, hogy egyes rádióspektrum-tartományokat jelentős előfizetői bázis használ.
Csakhogy az irányelv hazai implementációja még nem zajlott le, noha az európai jog nem zárja ki a szakaszos implementációt - a szolgáltatók most elsősorban abban bíznak, hogy az erre a jogintézményre vonatkozó rendelkezés bekerül a hazai jogrendbe és a hatóság alkalmazni is fogja egy soron következő értékesítési eljárás előtt.
A DIGI képviselője szintén reagált a meghallgatáson a Kódexben szereplő megújítás intézményére. A cég álláspontja szerint a jelenleg hatályos szabályozás alapján a megújítás nem lehet az újrahasznosítás eszköze, emellett felhívja a figyelmet, hogy a megújítás a Kódex szerint is csak egy szűk körben alkalmazandó intézmény, ami eleve nem is alkalmazható olyan esetekben, amikor a használati jogosultság megadásakor a megújítás eleve ki volt zárva. A DIGI a fentiek mellett kinyilvánította, hogy a verseny ösztönzése és a frekvenciavagyon optimális használata olyan magasabb rendű céloknak minősülnek, melyekkel szemben a szolgáltatásfolytonosság nem élvezhet elsőbbséget.
MI JUT A VERTIKUMOKNAK?
A meghallgatáson a GSM-sávok jövője mellett szóba került még többek közt a vertikumok (vagyis más, frekvenciahasznosításban érdekelt, elsősorban iparági szereplők) frekvenciaigényének kiszolgálása, melyet a meghallgatáson részt vevő Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője is fontosnak tartott kiemelni, illetve a Mercedes Benz hazai gyáregységének a képviseletében is elhangzott állásfoglalás a témában. A gyártó képviselője óvva intette a hatóságot attól, hogy a frekvenciakiosztás során alapvetően a szolgáltatók által képviselt fogyasztói megközelítést alkalmazzák, illetve kérte, ne lehetetlenítsék el a német gyártóipar hazai képviselői számára az anyaországban használt speciális megoldások alkalmazását.
Végül, a fogyasztók nagyobb tömegét érintő változásként szóba került a 3G-s hálózatok koordinált lekapcsolása is, melynek szükségességével mindegyik szolgáltató egyetértett, ugyanakkor a hatóság segítségét kérték abban az ehhez szükséges előkészítő és kommunikációs munkához. A három nagy szolgáltatóhoz képest gyökeresen eltérő álláspontot képviselt a 3G-s hálózatot nem is üzemeltető DIGI, mely felvetette, hogy a 3G-s lekapcsolás időpontja minden szolgáltató önálló üzleti döntése alapján kell megszülessen.
A cég szerint amíg a 3G szolgáltatásokra piaci igény jelentkezik, addig az azok kivezetésére tett bármilyen iparági koordináció versenyjogi aggályokat vethet fel, a kivezetéshez nyújtott bármilyen állami támogatás pedig szükségszerűen versenytorzító hatású.