Szerző: Koi Tamás

2019. november 15. 13:00:00

Kinek és miért fájhat az elhúzódó 5G-s árverés?

Iparági bennfentesek már arra számítanak, hogy idén nem kezdődik el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 5G-s frekvenciaaukciójának érdemi szakasza, vagyis maga a licitálás, melynek az eredeti tervek szerint mostanra véget kellett volna érnie. Összeszedtük, ki járhat nagyon rosszul és ki járhat jól az eljárás körüli jogi hercehurcával.

HIRDETÉS

Több mint 60 nap telt el azóta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) bejelentette az idénre tervezett frekvenciaértékesítési eljárás nyilvántartásba vett jelentkezőit, a Magyar Telekomot, a Vodafone Magyarországot és a Telenor Magyarországot. A negyedik jelentkezőt - mint később kiderült nem a DIGI Távközlési Kft-t, hanem annak anyacégét, a DIGI Communications N.V.-t - nyilvánosan máig nem részletezett okokra hivatkozva nem vette nyilvántartásba a hatóság, ami egy olyan jogbizonytalansági helyzetet szült, mely minden, az eljáráshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szereplőre mélyen kihathat. Cikkünkben azt elemezzük, hogy a hatósági eljárás kezdetének elhalasztása hogyan érinti az egyes aktorokat.

MOBILSZOLGÁLTATÓK

A mobilpiaci szereplők, azaz az aukción induló távközlési cégek sajátos helyzetben vannak, a korábbi eljárások miatt ugyanis nem egyformán hat rájuk az új frekvenciaértékesítési folyamat megakadása, emellett komoly érdekellentétek húzódnak a háttérben, leginkább a DIGI szerepvállalásával kapcsolatosan. A helyzetet jól összefoglalja az az egy mondat, amit az egyik szolgáltató felsővezetője lapunknak formálisan, név nélkül nyilatkozott:

Még mindig jobb egy hónapokat csúszó aukció a DIGI nélkül, mint egy gyorsan lebonyolított aukció a DIGI-vel súlyosbítva.

A három nagy piaci szereplő csakugyan okkal tart, illetve tartott attól, hogy a DIGI szereplése az árverésen együtt jár a licitárak felszökésével, a feltörekvő negyedik szereplő ráadásul rendkívül motivált abban, hogy jelenleg tesztüzemben működő, erősen spektrumkorlátos mobilhálózatát kibővítve piacot vegyen el a nagyoktól. A DIGI licitálási stratégiája emellett jelentős mértékben kiismerhetetlen, Romániát leszámítva nincs nemzetközi gyakorlatuk a cégeknek abban, mire lehet számítani az európai mércével mérve aprócska szolgáltatótól.

Ezzel együtt sem egyértelmű, hogy a mobilszolgáltatók - persze a DIGI kivételével - vesztesei lennének az aukció elhúzódásának. Egyelőre ugyanis nagyon úgy fest, hogy a piac azóta képtelen megfelelő üzleti modellt társítani a technológia mellé, mióta az 5G, mint buzzword felszínre került. Azaz a szolgáltatóknak lényegében fogalmuk sincs, hogy a most megszerzett frekvencialicencekből hogyan is származik majd pénzük idővel, így látszólag ellenérdekeltek abban, hogy gyorsan felüljenek a vonatra.

voda_5g_redbutton
A Vodafone magyarország egy hónapja indította el 5G-s kereskedelmi hálózatát

Az 5G-s kereskedelmi rajtok ma világszerte éppen ezért leginkább PR-értéket képviselnek, ebből a szempontból persze nem mindegy, ki és mikor indítja el a hálózatát. Hazánkban egyedül a Vodafone-nak van kereskedelmi 5G-s hálózata Budapest belvárosában, a cég egy korábbi frekvenciaértékesítési eljáráson szerzett spektrumkeretet használ a szolgáltatáshoz. Ebből adódóan látszólag a Vodafone a legkevésbé érdekelt abban, hogy a versenytársak is bevásárolhassanak 5G-s fejlesztésekre fordítandó spektrumból, hiszen addig, amíg az NMHH eljárása nem ér véget, egyedüli 5G-s szolgáltatók lehetnek hazánkban.

A Telenor Magyarország helyzete egészen sajátos azóta, hogy nyilvánossá vált, az állam az Antenna Hungárián keresztül 25%-nyi tulajdonrészt vásárolt a szolgáltatóban. A cég többségi tulajdonosa, a PPF csoport klasszikus pénzügyi befektető, ebből kifolyólag vegytiszta üzleti racionalitás vezérelheti a hálózati fejlesztéseket illetően meghozott döntéseit, azaz a Telenor aligha fog presztízskérdést csinálni abból, hogy mikor indítja el az új generációs technológiát. Az állami háttér, illetve maga a bevásárlás ténye ugyanakkor bizonytalanságot szülhet a többi piaci szereplőben, így elsősorban nehezebb lehet kiszámítani, hogy a vállalat milyen stratégiával - és főleg milyen anyagi háttérrel - vesz részt az aukción.

Az NMHH frekvenciaaukciójának elhalasztása ezzel párhuzamosan minden egyes nappal egyre jobban fáj a piacot vezető Magyar Telekomnak, mely korábban jellemzően élen járt a műszaki fejlesztésekben és rendszerint igyekszik is magát piaci innovátornak beállítani. Ám ami sikerült a Telekomnak 2005-ben (piacelső 3G-s szolgáltatás), illetve 2012-ben (piacelső 4G-s szolgáltatás), az úgy tűnik, az 5G-érában már biztosan nem fog összejönni, ez pedig óriási presztízsveszteség a szolgáltatónak.

BESZÁLLÍTÓK

Az 5G-s frekvenciaaukció csúszása, illetve a kereskedelmi hálózatok indulásának kitolódása a távközlési cégek beszállítóinak is fáj, sőt, valójában nekik fájhat a legjobban. A négy hazai mobilszolgáltatónak három cég biztosítja a mobilhálózat core és rádiós elemeit, ezek sorrendben az Ericsson (Telekom, DIGI), a Huawei (Vodafone) és a ZTE (Telenor). Bár a szolgáltatók az 5G-s hálózatépítésre még egyik beszállítóval sem szerződtek le - éppen az elhúzódó frekvenciaértékesítési eljárás miatt -, több okból is valószínűtlen, hogy bármelyik operátor lecserélné korábbi partnerét.

A nagy hálózatieszköz-gyártók közül az aukció lezárásának elhúzódása a kétszeres érintettség miatt kétségtelenül a svéd Ericssonnak fájhat leginkább. Ha a DIGI az összes jogi fellebviteli eljárás dacára nem jut új spektrumhoz, az egyben azt is jelenti, hogy a cég nem vásárol, vagy nem olyan ütemben vásárol új hálózati berendezéseket partnerétől, mintha nyertesként jönne ki az eljárásból. Ha ez nem lenne elég, a Telekom deklaráltan addig nem köt 5G-s eszközök szállítására vonatkozó nagy volumenű üzletet az Ericssonnal, amíg le nem bonyolítja az NMHH az értékesítési eljárást, ez pedig súlyos milliárdokkal megkurtíthatja a svédek idei magyarországi összbevételét.

A Huawei ezzel szemben már behúzta a kötelezőt, bár a Vodafone Magyarország néhány tucatnyi 5G-s állomása önmagában nem hoz sokat a kínaiak konyhájára. Ahogy valószínűleg a ZTE-nél is jobban örültek volna neki, ha a Telenor még idén jelentősebb összeget költ eszközberuházásra, illetve hálózatfejlesztésre, bár rossz nyelvek szerint a kisebbik kínai eszközgyártó számára már az ügyfélmegtartás is felér egyfajta sikerrel.

5g_telefon

Végül nem szabad megfeledkezni a készülékgyártókról sem, melyek tűkön ülve várják, hogy a mobilszolgáltatók hálózatot építsenek az 5G-képes készülékeik alá. A gyártók márpedig láthatóan nem várják meg a lemaradókat, jövőre már a középkategóriás okostelefonok jelentős része is 5G-képes lehet, emellett megjelenhetnek az első 5G-s iPhone-ok, melyek egyes vélekedések szerint valódi lökést adhatnak a "lakossági 5G" elterjedésének.

ÁLLAM

Az állam szerepe egy frekvenciaértékesítési eljárás során általában arra korlátozódik, hogy az illetékes szakhatóság a frekvenciakincscsel felelősen bánva, szakmailag alátámasztott, a közjó érdekét szem előtt tartó értékesítést vezényeljen le. Nevük elhallgatását kérő bennfentesek szerint ugyanakkor az NMHH eljárása kapcsán legalább két gazdasági/politikai érdek(csoport) is egymásnak feszül - míg az egyik nem akarja látni a licitálni a DIGI-t az eljáráson, addig a másik igen. Spekulációk szerint a DIGI távol tartása mögött két motiváció is húzódhat állami részről. Ezek egyike alapvetően nemzetbiztonsági indíttatású, azaz nem kívánja a kormány a kritikus távközlési infrastruktúrákat újabb szereplők kezébe adni, éppen ellenkezőleg, a központosítás, centralizáció felé haladna. Ebből következik a második motiváció: a DIGI állami bekebelezése, melynek a legvadabb pletykák szerint az első lépése a Telenorban megszerzett állami tulajdonrész.

Egy elhúzódó, DIGI nélküli aukció ezzel együtt sértheti az állam rövid távú gazdasági érdekeit is, hiszen minél később zárul az eljárás, annál később folyik be a költségvetésbe a licitálásból származó bevétel, másrészt ha a kihívó taktikát folytató DIGI nem vesz részt az árverésen, az borítékolhatóan csekélyebb bevételt is jelent az állam számára. 

Végül, de nem utolsósorban érdemes szót ejteni arról, hogy az előfizetőkre hogyan hat ki az eljárás kimenetele. Itt viszonylag egyértelmű a képlet: a DIGI Mobil kizárásával egy diszruptív szereplővel kevesebb lesz a piacon, egészen pontosan az egyetlen diszruptív szereplő esélyt sem kap arra, hogy bebizonyítsa, a vezetékes szegmenshez hasonlóan képes lenne intenzív versenyzésre sarkallni a kissé elkényelmesedett inkumbenseket. Maga az eljárás elhúzódása ezzel együtt vélhetően nem okoz semmiféle fejfájást az előfizetőknek, akik eleinte jó eséllyel semmilyen hozzáadott értékét nem látnák az 5G-nek, az egyébként is erős és jelentős kapacitástartalékokkal rendelkező hazai infrastruktúra-háttér miatt.

a címlapról