Szerző: Habók Lilla

2019. október 24. 13:08

Mégsem probléma a játékfüggőség?

Oxfordi kutatók nem találtak rá megfelelő bizonyítékot reprezentatív minta alapján, hogy a játékfüggőség valóban létezik és a mentális betegségek közé sorolható, ezért szerintük nincs helye a mentális problémák közt.

Mióta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvette a mentális betegségek listájára a játékfüggőséget, azóta számos kutató igyekszik bizonyítani, hogy ezt a szervezet miért tette helytelenül. Most a Clinical Psychological Science tudományos folyóiratban az Oxfordi Egyetem kutatói, Andrew K. Przybylski és Netta Weinstein reprezentatív, több mint ezer fős mintán végzett kutatásuk eredményeit publikálták és magyarázták el egy rövidebb közleményben. A tudósok bizonyították, hogy legalábbis a 14-15 éves brit fiatalok körében a túlzott játékhasználat inkább csak a mentális problémák tünete, mint maga a betegség.

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x)

A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x) A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

A kutatásban résztvevő ezer fiatal több mint fele mondta, hogy szokott játszani legalább egy online játékkal. A válaszadók átlagosan napi szinten 3 óra 11 percet játszanak, de a skála a napi félórától kezdve egészen az extrém magas napi 21 óráig tart (utóbbit összesen 2 fő nyilatkozta). A kutatók a játékosokkal egy külön kérdőívet is kitöltettek a játékfüggőségre vonatkozó állításokkal, például mennyire érzik magukat levertnek, ha nem játszhatnak vagy mennyire hanyagolják barátaikat a játék miatt. A legtöbben csak egy tüntet jelöltek be a felsoroltak közül (19%), majd a jelölés monoton módon csökkent a 7 vagy több tünet bejelöléséig (0,8%).

jatekfuggoseg_tunetek

Végeredményben a kutatók nem találtak bizonyítékot az online játék, valamint az érzelmi-, társas- és viselkedési problémák között. Hanem az eredmények inkább arra mutatnak, hogy ha a fiataloknak amúgy is problémái vannak az alapvető pszichológiai szükségleteikkel, akkor menekülnek a játékok felé. Tehát ha egy fiatal a játékfüggőség vélt tüneteivel fordul a szakértők felé, akkor érdemesebb a háttérben meghúzódó pszichológiai elégedettségi, mindennapos frusztrációból eredő faktorokat vizsgálni ahhoz, hogy megértsék, a fiatal miért tölt a problémái helyett túl sok időt a játékokkal – szól a szakértő egyértelmű, és most már kutatási eredményekkel is alátámasztott tanácsa. A játékok fejlesztőinél viszont ettől függetlenül megjelenik a felelősség, hogy mennyire igyekeznek a „függőséget” növelni a képernyő előtt töltött idő maximalizálása érdekében.

Másrészt viszont a kutatók jelenleg csak a 14-15 éves brit fiatalokat vizsgálták, ami azt jelenti, hogy az eredmény nem érvényes az idősebbekre nézve. A 14 évesek nem ugyanazokkal a pszichológiai szükségletekkel rendelkeznek mint például a 20 évesek, ezért utóbbi korosztály nem feltétlen csak a problémából való kilépés miatt választja a játékokat – mutat rá a The Nex Web. A mostani kutatás mindenesetre egy jó lépés a játékfüggőség témakörének eredményekkel alátámasztott feldolgozására.

Metodológia

Az Oxfordi Egyetem kutatói az Egyesült Királyság fiataljaira tekintettel reprezentatív kutatást végeztek a játékfüggőség (gaming disorder) témakörében. A reprezentativitás a 14-15 éves korosztályra, szocioökonómiai státuszra, háztartás méretre és geográfiai adatokra vonatkoztatva érvényes. A kérdőíves kutatásban 1004 fiatal a 14-15 éves korosztályból és szülei vettek részt, a fiatalok online játékhasználatát, normálistól eltérő játszási szokásait, továbbá pszichoszociális jellemzőit, pszichológiai szükségleteit vizsgálva.

Előfizetési lehetőség a NetAcademia és a Training360 mind a 600 online tanfolyamára 1 éven át 1 tanfolyam áráért. Siess, ez az őrült ajánlat csak október 31-ig él!

a címlapról